Miért?
A ChemoNet kérdései	The Last Word Archive – válogatás

125. A folyamatos (mosó)benzinnel való munka során károsodik-e a szervezet? Ha igen, akkor a belélegzett, vagy a bõrrel érintkezõ benzin árt-e, és milyen módon hat a szervezetre?

126. Milyen erõ hatására vág a kés például kenyérszeletelés közben? Ha csak "belenyomni" próbáljuk, akkor nem vág. Mi a szerepe a vágásban a súrlódásnak?

127. A föld légkörébe becsapódó meteoritok csak a szemlélõ tekintetére merõlegesen vagy azzal szöget zárva csapódhatnak be?

128. Ha a Holdon lennénk, s vizet permeteznénk szét, akkor mi történne a vízcseppekkel? Lebegnének vagy lehullanának? És ilyen módon tudnánk-e szivárványt elõidézni a Holdon?

129. Mivel táplálkozik az agy?

130. Tényleg elõfordul, hogy ha valaki megrémül, vagy erõs pszichikai hatás éri, akkor a haja megõszül?

131. Mi a tûzijáték tulajdonképpen?

132. Láttam a Spektrum TV-n a "Csodák világa" címû mûsorban egy olyan folyékony anyagot, amibe ha beledobták a patkányt, nem fulladt meg, hanem azt az anyagot lélegezte be. Ezt azzal magyarázták, hogy ez az anyag nagyon sok oxigént tud megkötni. Ennek az anyagnak a neve: Liqui-Vent. Ha valaki tudna róla több információt mondani, nagyon megköszönném.

133. Milyen szín a zsufa?

134. Mi az a nullponti energia?

135. Mitõl megy az autó? Milyen a felépítése?

136. Ki és mikor találta fel a viaszgyertyát? Hogyan mûködik?

137. Mi az égetett mész?

138. Miért hallunk jellegzetes, mély, zúgó hangot, amikor ég a villany?

139. Egy liter izzadtság mennyi és milyen összetételû vegyületet tartalmaz?

140. Autóban utazva megfigyeltem, hogy az út távolról vizesnek látszik. Miért van ez?

141. Hogyan lehet elérni, hogy az 5 éves Sony CD-lejátszóm az írott lemezeket is felismerje és lejátssza?

142. Lehet-e örökmozgó két rúdmágnes és közéjük helyezve egy L alakú másik mágnes?

143. Nem értem a sugárnyomás jelenségét! Honnan van ez az energia?

144. Milyen hangja van a zsiráfnak? (Van egyáltalán????)

145. Arra ennék kíváncsi, hogy az ánizsos süteményeket melyik fajta ánizsból kell készíteni. A drogériákban kapható kisszemûbõl, vagy a csillagánizsból?

146. Nálunk régi népi bölcsességként ismert az, hogy ha esik az esõ, és a tócsákban hólyagok (buborékok) keletkeznek az esõcseppek nyomán, akkor az esõ nemsokára el fog állni. Meg szeretném kérdezni, hogy van-e valamilyen tudományos alapja ennek az állításnak.

147. Mi a különbség  a két-, illetve egyszikû növények között ? És az egylaki, illetve a kétlaki között?

148. Van-e elektronmikroszkópos felvétel a hidrogénatomról?

149. Mitõl és hogyan alakulhat ki dupla szivárvány és miért tükörkép a két színelosztás?

150. Ki találta ki a "pi" számot, és hogyan számolták ki elõször?

151. Hallottam, hogy négyszögesíthetõ a kör. Igaz-e ez? Be lehet-e bizonyítani egyszerûen?

152. Éghetõ-e a víz? Mehet-e csak sima vízzel egy autó?

153. Mi a piezoelektromosság?

154. A házilag fejt kecsketejbõl hogyan lehet sajtot készíteni?

155. Igaz-e, hogy a Földet "élete" 2/3 -ad részében nem borította jégtakaró? Ha akkor nem borította az egészet víz, most miért félnek ennyire az üvegházhatás miatti olvadástól?

156. Hol lehetne utánanézni az adalékanyagok neveinek (azokra az E-xxx szerekre gondolok, amelyek az élelmiszereken vannak jelölve)?

157. Azt szeretém megtudni, hogy adott keresztmetszetû csõben hogyan lehet lamináris mozgást létrehozni, és a sebességet kiszámolni.

158. Több programozón tapasztalt megfigyelés eredménye, hogy a programozóknak nagy arányban (<80%) lányaik születnek. Helyes-e ez a megfigyelés, és ha igen, akkor miért van?

159. Õsszel üdülõnkben ivóvízzel telt mûanyag flakonokat hagytunk. Amikor a kemény télben körülnéztünk a fûtetlen helyiségben, a flakonokban a vizet teljes tömegében fagyottan találtuk. Egy flakon kivételt jelentett. Ebben a víz folyékony volt, és bolygatásra is ilyen maradt. Nem értettük a jelenséget, de a flakon helyét megjelöltük. A következõ õsszel újra kihelyeztük a flakonokat. Téli látogatásunkkor a korábban megjelölt helyen hagyott flakonban a víz nem fagyott meg, míg a tõle egy-két lépésnyire különbözõ irányokban elhelyezett flakonokban jeget találtunk. Mi lehet a jelenség magyarázata?

160. Gyerekkoromban figyeltem fel a következõ jelenségre. A tûzhelyre helyeztünk egy fém mosdótálat hideg vízzel.
Egy idõ után billegni kezdett és ez a billegés egyre erõteljesebb lett (amplitúdója növekedett). Mi lehet az oka?

161. Hány nyakcsigolyája van a zsiráfnak?

162.  Egy ember ûrruha nélkül kiesik a világûrbe (nem napközelben). Mi történik vele? Megfagy? Felrobban?

163. Ha 5000 km mélyre leásnék a földgolyóba, milyen gravitációs viszonyokat tapasztalnék?

164. Ha súlyt emelünk, miért lesznek az izmaink nagyobbak?

165. Miért van a zsiráfnak a fején púp? (Van neki két, pár centis "kinövés" a feje tetején, és egy olyan púpja, mintha fejbevágták volna.)

166. Miért van az, hogy az alkoholtól szédül az ember?

167. Mit mondott Einstein a fekete lyukba kerülõ részecskepár egyik tagjáról, amelyiknek a spinje ellentétes a megmaradóéval? Hogyan tudjuk megállapítani, hogy csakugyan a fekete lyukba zuhant?

168. Hogyan alszik a zsiráf?

169.  Miért van az, hogy a kanál hangja, amikor odakoccan a csésze falához, mélyebb, ha a kávé gyorsan áramlik, és magasabb, amikor áll?

170. (Evolúciósan) miért jó, hogy különbözõ színû lehet az emberek szeme?

171. Miért van hajunk?

172. Miért habzik a tea, ha mikrohullámú sütõvel melegített vízbõl készítjük?

173. A lõfegyverekbõl kilõtt golyók hangsebességnél gyorsabban mennek. Miért nincs hangrobbanás kilövéskor és akkor, amikor becsapódik a golyó?

174. Hogy tud befagyni egy folyó, hiszen (jó esetben) mindig folyik?

175. Ha egy tengeralattjáró megtelt vízzel, már ki lehet jutni belõle, nem?

176. Miért érzékenyek az emberek a meleg- és/vagy a hidegfrontra?

177. Milyen fertõzésektõl véd a mandula? És milyen következményei lehetnek, ha kiveszik?

178. Ha két autó mindegyike 50 km/h sebességgel közeledik egymáshoz, és frontálisan ütközik, akkor ez megegyezik azzal, mintha 100 km/h sebességgel rohannának egy falba?

179. A talajba kerülõ kis mennyiségû arzén és bomlástermékei milyen hatással vannak a felszín alatti vizekre?

180. Mi a különbség a szél és a huzat között?

181. Miért látszik sötétebbnek, ami vizes (pl. haj, ruhanemû)?

182. Miért csíkosak a zebrák?

183. Miért talál haza a több tíz kilométerre elvitt és otthagyott macska?

184. Öntapadós boríték felnyitása közben (sötétben) a szakadozó ragasztás vonalában halvány, de jól kivehetõ fénylés látható. Milyen eredetû ez a jelenség?

185. Mennyire veszélyes az ólomkristályból készült poharak használata?

186. Mi az a titokzatos "mágneses erõ", amely két ÁLLANDÓ mágnest egymáshoz vonz, vagy éppen taszítja õket?
Ha laikusként felteszem ezt a kérdést, ÁLLANDÓan homályos, kitérõ válaszokat kapok (vagy csak én nem értem).
Azonnal az elektromosságra meg az elektromágnesekre terelõdik a szó, pedig engem az ÁLLANDÓ mágnesek érdekelnek.
Milyen könyvben lehet ezt a témát – alap szinten – tanulmányozni?

187. Miért van az öngyújtóban a csõ? A kérdés azért izgalmas, mert a dupla hosszúságú öngyújtóban is csak félig érõ csõ van, tehát a szerepe nem az, hogy az alján levõ gázt is begyûjtse (hiszen az amúgy is gáz). Az én elméletem szerint a csõ szerepe az, ami a puskacsõé is: irányítja a kiömlõ gázt, hogy az egy irányba jöjjön ki.

188. Ha a fizikai Világegyetemben tapasztalható objektumok tágulását úgy kell elképzelnünk, mint a felfújódó lufi
felszínén található pöttyökét, melyek egyöntetûen tágulnak egymástól, középpont nélkül és úgy, hogy közben a "térhez
képest" mozdulatlanok – tehát maga a tér (=lufi) tágul –, akkor fentiek értelmében számomra ellentmondás áll fenn az
éppen ütközõfélben lévõ galaxisokról készült fotók létezése és fenti hipotézis között, hiszen ha a képzeletbeli
koordinátarenszerhez (=térhez) képest a galaxisok mozdulatlanok (mint a mazsolaszemek a kalácsban), akkor
sohasem szabadna találkozniuk a térben, hacsak a tér nem "gyûrõdik össze".

189. Értelmes-e természettudományosan választ keresni a kezdeti, az õsrobbanást megelõzõ szingularitást alkotó
hipotetikus anyag eredetére? Másképp: annak az anyagnak/energiának az eredétére, mely az "õsrobbanás" során
"felrobbant".

190. A túrót és a sajtot hasonló technikával gyártják. A sajt túróból készül. Igaz-e, hogy sajtból is lehet túrót készíteni? Esetleg tej vagy víz hozzaadásával?

191. Hogyan tudunk a bolhák ellen védekezni, ha még nem bújtak elõ, vagy már kikeltek?

192. Ha egy fénycsövet vagy egy monitort szembõl nézünk, akkor "normál" módon látjuk. Ha viszont majdnem párhuzamossan nézünk a felületükre, akkor vibrálni látjuk õket. Mi ennek a jelenségnek a magyarázata? (A szemben
lejátszódó folyamatra lennék kiváncsi.)

193. Miért puhulnak meg a zöldségek (hmm, na jó, a hús is) fõzés közben? Kifõ a keményítõ? Vagy valami komolyabb változás zajlik le?

194. Mekkora annak az esélye, hogy a Föld légkörébe egy akkora meteorit csapódik, amely globális katasztrófát, akár a bolygó pusztulását okozhatná? Rendelkezésre állnak-e olyan fegyverek, robbanótöltetek, amelyekkel még az ûrben megsemmisíthetnénk a felénk tartó meteoritot?

195. Mindenki tudja, hogy télen, a szabadban nincsenek rovarok és minden tavasszal újra elõjönnek! De hogy lehet ez? Hogyan vészelik át a telet? A téli álom szerintem kizárt, a petékkel meg az a baj, hogy elfagynak. Tehát hogyan vészelik át a rovarok a telet?

196. Menniyre jó "vámpír" az ember gyomra? Úgy tudom, hogy az ember gyomra nem képes feldolgozni a vért. Azaz, ha
vért iszol nagyobb mennyiségben, akkor valószínûleg hánysz tõle. Kérdés, hogy jól tudom-e, és ha így van, akkor melyiket bírja jobban a gyomor, a saját vért, a más ember vérét, vagy az állatok vérét?

197. Miért olvad el a hó a sótól?

198. Tegnap (2002. 07. 15.) láttam a Spektrumon egy filmet, és szó volt bennne a húrelméletrõl is. Az lenne a kérdésem, hogy lehetséges-e egy részecske húrját megváltoztatni?

199. Lehetséges-e, hogy a fúziót kutató tudósok rossz elképzelést szeretnének megvalósítani? Itt arra gondolok, hogy a fúziót mindig olyan berendezésben szeretnék létrehozni, ami végül is egy csõ (pontosabban egy gyûrû). Mi történne, ha gömb alakú fúziós kamrában szeretnénk létrehozni fúziót?

200. Hányfajta kvarkot ismerünk ma, és melyek azok?

201. Amikor mézet öntünk ki az edénybõl, akkor az mindig spirálszerûen csavarodik. Pontosan mi az, ami ezt a spirálszserûséget meghatározza?

202. Miért áll el a szél alkonyatkor?

203. Megállhat-e az ember szíve, ha energiaitallal kevert alkoholt iszik?

204. Milyen alkotói vannak a takonynak?

205. Miért sós a tenger?

206. Hogyan tudom meghatározni, hogy mekkora a zajszint 10 m-re a zajforrástól, ha tudom, hogy 5 m-re 80 dB(A)?

207. Kertem automata öntözõrendszeréhez az lenne az egyik kiindulási adat, hogy milyen nyomáson szállítja a szivattyúm a vizet. Kollégám azt állítja, hogy ezt nem lehet kiszámítani (még közelítõleg sem), míg én biztos vagyok benne, hogy nagy pontossággal meg lehet határozni. Kérdésem: hogy lehet ezt meghatározni, ha tudom, hogy egy 3/4"-os csõbõl óránként 3,5 m³ víz folyik ki óránként a talajszinten.

208. Miért kisebb a légnyomás esõs idõben, legalábbis a barométerek szerint?

209. Sok helyen kerestem már, de nem találtam választ arra, hogy mi a különbség a lepkék és a pillangók között.

210. Mely állatok éreznek fájdalmat, azaz milyen fejlettségû idegrendszer szükséges a fájdalomérzethez?

211. Hogyan lehet infrahanggal poharat eltörni?

212. A vékony falú üvegpoharak gyûrû alakú árnyékokat vetnek az asztalra, ha rézsút világít át rajtuk a fény. Hogyan lehetséges ez, ha az üveg átlátszó? Miért pont gyûrûk?

213. Mekkora az a legkisebb eltelt idõ, amit még mérni tudunk? Az elemi parányok világában lejátszódó folyamatok energetikailag kvantáltak. Lehetséges-e, hogy az elemi (szubelemi) részecskék szintjén lezajló változások nemcsak energetikailag, de idõben is kvantáltak? Telik el idõ két kvantumállapot közti átmenetkor? Ha igen, egy azon belüli
idõintervallumban milyen álllapotban, vagy energiaszinten van az "anyag"?

214. Van egy "hagyományos" töltõtollam, amibe tintapatront kell beilleszteni, hogy használni lehessen. Az a gond, hogy használat után (akár 30 s elteltével is) a hegye beszárad,még akkor is, ha a kupak rajta van, és nem lehet vele írni.
Miért van ez?? Hogyan lehetne megakadályozni??

215. Szeretém tudni, mi a különbség a propilénglikol és az etilénglikol között. És mire lehet használni õket?

216. Ha akrilfestékre repesztõ lakkot kenünk, és arra újra akrilfestéket, a felsõ réteg megrepedezik. Mi ennek az oka?

217. Ha a gázok kitöltik a rendelkezésükre álló teret, akkor a felhõ mitõl marad egyben?

218. A piezoelektromosságról szeretnék megtudni információkat!

219. Mekkora a Földön valaha mért legnagyobb és legkisebb hõmérséklet?

220. Ha az ikerpár egyikét felküldik az ûrbe, a másik a Földön marad, melyikük öregszik gyorsabban?

221. Hogyan mérik a nézettséget a tv-mûsorok esetében? Mennyire megbízható adat ez?

222. Szénsavas vízben a buborékok vajon a felületi feszültség miatt gömb alakúak? Ha igen, mi történik a buborékokkal higanyban?

223. Milyen kárt tehet egy földrengés a bõsi vízierõmûben?

224. Nem tudom, mi az az RSA.

225. Ha jól megnézzük, az alufólia egyik oldala fényesebb, mint a másik. Miért?

226. Kíváncsi volnék, hogy mi is az "socks" közelebbrõl.

227. Elvileg lehetséges-e teleportot építeni?

228. Ha az atommag "futball-labda", akkor az elektron futballpálya nagyságú területen kering körülötte. Ha ekkora üres helyek vannak a térben, miért van az, hogy pl. mégsem tudunk átmenni a falon, holott lenne annyi hely?

229. Lehetseges-e elvileg visszafelé utazni az idõben?

230. Ha a fotonnak nincs tömege, akkor hogyan lehetséges a fénynyomás, ami az ûrben hajtja (elvileg) a napvitorlásokat?

231. Árt-e a forrasztóón (cin) gõzének belélegzése egy késõbbi idõpontban születendõ gyermeknek? Ha igen, milyen hatásai lehetnek? Menny idõ kell a szervezet kitisztulásához?

232. Miért égetik el az olaj- vagy gáztelepeken a fáklyák azt a sok energiát tartalmazó anyagot?
Nem lehetne haszosítani inkább, mint a környezetet szennyezni vele?

233. Szeretném tudni, hogy mit gondoltak a régi filozófusok a látásról és a fényrõl.

234. Mivel magyarázható az, hogy a nap télen és nyáron máshol megy le. A nap nem mindig pontosan nyugaton megy le?

235. Miért tisztul ki az orrom, ha mentolos cukorkát szopogatok?

236. Honnan tudták a régi (radar elõtti gépek), hogy milyen magasan és milyen gyorsan repülnek?

237. Azt szeretném tudni, hogy miért fehér a hó.

238. Kérdésem az, hogy kivetíthetõ-e diavetítõ vászonra vagy falra könyv vagy újság lapja.

239. Melyik ország szent állata a zsiráf?

240. Hol találok olyan lexikont, ami esetleg gépek összeállításában adna segítséget? (Pl. SCSI 1 (10 mbyte/s adatátvitel),      SCSI 2 ... .)

241. A hó színe miért fehér, s mért nem zöld vagy piros?

242. Hogyan és miért keletkezik az a hang a gyomorban, amit korgásnak nevezünk?

243. Létezik-e valamilyen módszer/vegyszer (én valamiféle feromon jellegû dologra gondolok), amivel távol tarthatom a kutyákat (és fõleg vizeletüket) a bejárati ajtómtól úgy, hogy lehetõleg én ne érezzem (büdösnek).

244. Gömb alakú vasgolyó mágnesezhetõ? És ha igen, hová esik rajta az északi és a déli pólus?

245.  Mibõl készül a rágógumi?

246. Ha a repülõgépek fekete dobozát olyan anyagból készítik, hogy kibírják (általában) a gép lezuhanását, miért nem készítik az egész repülõt ilyen anyagból?

247. A pók hogyan köti ki az elsõ szálat a hálójához két távoli pont között?

248. A cápa hogyan érzi meg a vérszagot kilometérekrõl másodpercek alatt?

249. Miért ásítunk és miért ásítanak az emlõsök, a madarak és talán a gyíkok is (a melegvérûség lehet az oka?)?

250. Mi a fizikai magyarázata annak a jelenségnek, amit a 'para' dolgok iránt 'fogékonyak' aurának neveznek? Ezt a jelenséget én is észlelem emberi test, de más tárgyak körül is: egy pár milliméter vastag, de 'erõs' fényû világoskék-fehéres csíkot közvetlenül a tárgy körül, amit fõleg akkor látok, ha a háttér egyszínû. Mi ennek a látványnak a fizikai magyarázata?

251. Hol van a leghidegebb és a legmelegebb a Földön? Hogyan születnek a felhõk? Mi lesz a felhõkkel, ha felmelegszik a levegõ? Mitõl ered el az esõ? Mi a szél? Mi a villám és hogyan jön létre? Mi a szivárvány? Hogy alakult ki a levegõ? Miért pont a Földön van élet?

252. Miért vonzza a rovarokat a fény? Miért alszunk? Minden állat alszik-e? Mi határozza meg a hang terjedési sebességét különbözõ közegekben? Miért van a helikoptereknek jellegzetes hangjuk?

253. Miért esznek a japánok pálcikával, hogyan és mikor alakult ki ez a szokás?

254. Mi a politológia és mivel foglalkozik?

255. Miért fõzzük, illetve sütjük meg ételeinket? Miért nem nyersen esszük meg õket? Van ennek valami haszna számunkra? Az evolúció során eleinte bizonyosan nyers ételeket ettek õseink. Az õ emésztõenzimeik mások voltak, mint a mieink
(a fõtt és sült ételekhez adaptálódniuk kellett-e az enzimeknek)?

256. Honnan tudja a mutatós óra napkijelzõje, hogy a hónap 30 vagy 31 napos?

257. A Forma-1-es autók légterelô szárnyainak belépôéle miért nem pengeéles (leszámítva a balesetveszélyt)?  Úgy tudom, hogy a belépôél elôtt torlópont helyezkedik el; ha így van, a turbulencia lassítja az autó haladását.

258. Lehet kevesebb és hatékonyabb az üzemanyag-fogyasztás, ha a porlasztó elõtt állandó mágneses téren vezetjük át a benzincsövet?

259. Mi a fiziológiai oka annak, hogy az ember szemealja karikás, táskás lesz?

260. Miért szublimál a jód? A forráspontja magasabb az olvadáspontnál: miért nem kezd olvadni? Meg lehet egyáltalán olvasztani közönséges körülmények között?

261. Ha Föld forgása megállna, akkor megszûnne az emberekre ható centrifugális erô. Mennyivel lennénk nehezebbek?

262. Egy fogpótló korona, amely a számban van, egy bizonyos ötvözetbol készült, amelynek nagyon nagy, 80-90 százaléka réz. Állítólag a réz túlnyomó aránya miatt ez az ötvözet nem stabil, vagyis nem tudja megkötni rendesen a rezet, és a réz folyamatosan bomlik ki ebbõl az ötvözetbol, bekerülve a szervezetembe, mintegy mérgezve engem. Kérdésem: milyen károkat okozhat bennem a réz, hogyan védekezhetek ellene, illetve igaz-e, hogy a réz elbomlik ebbõl az ötvözetbõl. Megjegyzés: a fogam tökéletesen mûködik, ha nem muszáj, nem szeretném lecserélni.

263. Múlt péntek éjjel "világitó felhôket" fotóztam le a Koppenhágától északra fekvô Hillerödben. A jelenség angol neve "noctilucent clouds", kérdésem, hogy mi az elnevezés tudományos magyar megfelelôje? Milyen elméletek
léteznek ezek keletkezésére?

264. Szeretném megtudni, mióta használunk parafadugót, és mit használtunk elõtte?

265. Miért látunk a Hold és esti fényforrások körül szivárványt?

266. Hogyan lehet az argont kimutatni, például, ha ablaküvegek közé van töltve?

267. Miért és hogyan csattan az ostor vége? Régebben azt hallottam, hogy ez egy kisebb hangrobbanás, az ostor vége túllépi a hangsebességet. Nem tudom, igaz-e?

268. Hogyan fejlõdnek ki a nagy kristályok a természetben? (Tudjuk, hogy mesterségesen ezek növesztése nagyon nehéz.)

269. Hol a legerõsebb a Föld gravitációja?

270. A Föld népessége folyamatosan gyarapodik. Nem mond ez ellent a reinkarnációnak?

271. Miért van az, hogy ha az univerzum végtelen nagy és végtelen számú csillag van benne, akkor éjszaka mégsem fényes az egész égbolt?

272. Igaz-e, hogy a vulkáni kõzet jót tesz a víznek (ásványvizek esetében)?

273. Miért érezzük hidegnek a márványt?

274. Mikor végzünk fizikai értelemben nagyobb munkát: ha ugyanazt az utat gyalogosan vagy ha kerékpárral tesszük
meg? Összhangban van-e ez azzal a tapasztalattal, hogy kerékpárral kevésbé fáradunk el, noha az út megtételéhez
kevesebb idõ szükséges?

275. Ha felszáll egy helikopter egy A pontból, és egy helyben marad (nem mozgatja senki a botkormányt), és tegyük fel, hogy nincs légellenállás, majd pl. 12 óra elteltével visszaszáll, akkor az A pontba érkezik le, vagy "kifordul" alóla a Föld?

276. Miért nem olyan szõrösek az ázsiai férfiak, mint az európaiak?

277. Azt mondják, hogy az ember testén lévõ szõrzet valamilyen feladatot hajt végre. A haj nyáron véd a hõségtõl, télen a hidegtõl. A orrban és a fülben található szõrzet megakadályoz a portól. Akkor a hónaaljon és a lábszáron lévõ szõrnek mi a feladata?

278. A nõknek és az állatokanak nincsen szakálluk. A férfiaknak miért van és mi célt szolgál?

279. Miért van az órákon IIII jellel jelölve a 4, és VIIII jellel jelölve a 9?

280. Miért kerek a Föld?

281. Miért van az, hogy az üdítõk kifutnak rázás után,  az ásványvíz nem?

282. Mit igazol a szivárvány?

283. Miért nem tapad a dobozból kivett vaj a késre?

284. Tegyük fel, hogy a galaxisok közepén fekete lyuk van. A fekete lyuk tömege véges, ha a belehulló anyag mennyisége nõ, növekszik a fekete lyuk, azaz gravitációs ereje is. Viszont a galaxisok azért spirális alakúak, mert folyamatosan hull beléjük az anyag (mint egy lefolyó). 1. Ha ez az elmélet helyes, akkor nem kellene-e tartanunk attól, hogy a
tejútrendszer közepén elhelyezkedõ fekete lyuk - folyamatos és exponenciális növekedése miatt - hamarabb szippant be minket is, mint gondoljuk?! 2. Egyáltalán van-e olyan anyag a világon, ami nem egy fekete lyukban végzi elõbb vagy utóbb?!

285. Ha a férfi a 'vadász' (vagy legalábbis vadász volt), akkor miért a nõk szaglása a jobb?

286. 1935 óta (amióta van Richter-skála) hanyas fokozatú volt a legerõsebb mért földrengés Földünkön? Mikor és hol mérték?

287. Mai csillagászati+egyéb ismereteink alapján mik lesznek a következõ nagyobb természetes események a
Naprendszer történetében? Olyan adatokból, amelyek állandóan változnak (mint például: 'A Hold-pálya
legtávolabbi pontjának távolsága kb. 3,8 centiméterrel nõ évente), mik következtethetõk ki? Milyen hatással lesz például ez a Naprendszerre/Földre? Tud valaki még számszerûen ilyen változásokat, amelyek emberi beavatkozás nélkül történnek?
Ha tud valaki, azok 'következményeit' is írja le, legyen szíves!

288. Valóban káros a kávé az egészségre? Miért? Igaz-e, hogy az eszpresszókávé kevésbé káros az egészségre, mint az amerikai jellegû "hosszú" kávé? Igaz-e az, hogy a tej csökkenti a kávé hatását?

289. A Panama-csatorna két oldalán miért nem egyforma a vízszint? A vízszint miért nem egyenlítõdik ki, hiszen Dél-Amerika alatt az óceánok összeköttetésben állnak.

290. Hogyan reagálnak a növényi zöld színanyagok, ha például dietil-éterrel, acetonnal vagy alkohollal "találkoznak"?

291. Miért nem süllyed el a hajó?

292. Az elektromágnes meggátolja-e a vízvezetékben a vízkõlerakódást, és ha igen, akkor mekkora energiára van szükség ehhez?

293. Ha a meleg levegõ felemelkedik, miért okoz fénytörést? Miért látunk hullámzást a tárgyaknál?

294. A kagylókban miért lehet hallani a tenger zúgását, még akkor is, ha több éve nincsenek "vízben". Mi generálja a hangot és honnan jön az energia?

295. Az egyik ismeretterjesztõ tv-csatornán láttam egy mûsort, amiben olyan készülékekrõl volt szó, amelyek több energiát termelnek, mint amennyit fogyasztanak. Szóba került a nullponti energia is. Az egyik készülék a vizet bontotta elemeire, és valahogy 5-szörös energiát termelt. Hogy lehetséges ez és mi köze van hozzá a nullponti energiának?

296. Mire jó a mágneses pohárba töltött víz?

297. A nyári éjszakákon hova tûnnek el a lepkék?

298. Hogy lesz csíkos a fogkrém, és miért nem keverednek össze a csíkok?

299. Miért vibrál erõsen egy számítógép monitorja, ha egy tv-felvételen látjuk, holott eredetiben nem vibrált annyira?

300. Mi a szárazjég?

301. Mi történik, ha a benzint terpentinnel elegyítjük? Belégzése milyen hatással lehet?

302. A muslincák hová tûnnek télen? Ha valamilyen gyümölcsöt kint hagyunk, egybõl megjelennek a muslincák, de honnan találnak ide, milyen érzékszervük alapján?

303. Miért a szántóföldön, bozótosban keletkezik a nyári szárazságtól tûz?

304. A cookie szó mit jelent?

305. Van-e egészségkárosító hatása a monitor hátrafelé történõ sugárzásának? Mi a „biztonsági távolság”?

306. Miért pislog az ember és a legtöbb állat a két szemével egyszerre? Ekkor a környezetét egy szempillantásnyi idõre teljesen szem elõl
téveszti (ez akár prédaállat, akár ragadozó szempontjából hátrányosnak tûnik). Nem érné meg felváltva pislogni, hiszen így
folyamatos megfigyelés alatt tarthatná a körülvevõ világot (feltéve, hogy a két szem látómezejének jelentõs közös része van)?

307. Megmagyarázható-e, hogy miért utálunk ill. szeretünk egyes ételféleségeket? Egy ok a szokás, de a mama fõztjei közül is akadnak
olyanok, amik utálatosak. Ezek azért nem ízlenek, mert ez az étel valami olyan anyagot tartalmaz, amibõl a szervezetünkben sok van,
nincs szükségünk rá, esetleg túladagolás veszélye fenyegetne, ha mégis megennénk? Amely ételeket szeretünk, annak az alkotóelemei szükségesek vagy hiánypótlóak a számunkra, ezért ízlenek? Pl. ha valaki a spenótót szereti, a sóskát nem, akkor ebbõl levonható következtetés a szervezet belsõ állapotát illetõen? És ha kisgyerekként nem szereti valaki a tejbegrízt, felnõttként meg igen, akkor megváltozott a
tápanyagszükséglete?

308. Meddig lehet ritkítani egy Faraday-kalitka rácsozatát, hogy az még Faraday-kalika maradjon (azaz a benne ülõt villámcsapáskor ne rázza
meg az áram)? (Létezik valamilyen krirtikus rácssûrûségre matematikai képlet?) Mi játszódik le határesetben (azaz mi történik a még Faraday-
kalitka és a már nem Faraday-kalitka közti {átmeneti} geometriával rendelkezõ objektumba csapó villám hatására)?

309. Mi a szú, hogyan kerül a fába? Milyen bogár valójában?  Miként szaporodik, hogyan lehet kiírtani?

310. Megfigyeltem, hogy amikor tornázom, többet ásitok a szokásosnál. Mi lehet ennek az oka? És vajon miért van az, hogy ez csak a "lazább" tornákra igaz, tehát ha olyan erõsen edzek, hogy levegõt is alig kapok, akkor nem ásitok?

311. Mért nincs az operákban zongora...? Vagy nagyon rosszul tudom, és van?

312. Melyik gyümölcs egylaki egyivarú; kétlaki?

313. Hány lóerõs az emberi szív?

314. Hogyan keletkezik a szivárvány? Mikor látjuk?  Hogy lehet dupla szivárványt látni? (Ma láttam, 2004. jún. 29. 20.17-kor.) Mit jelenthet ez?

315. Miért köröznek a legyek a csillár körül?

316. Igaz-e, hogy gömbvillám keletkezhet, ha a mikrohullámú sütõbe gyertyát helyezek?

317. Mely országokban használnak jobbkormányos autókat? Ezekben az autókban milyen sorrendben vannak a pedálok?

318. A einsteni E = mc² egyenletbõl 'hova lett' az 1/2 tényezõ, hiszen hasonlít a mozgási energia képletére, ami E = 1/2mv²? Úgy olvastam, az einsteini
képlet azt mondja ki, hogy az álló test tkp. a fény sebességével mozog az idõ tengely mentén a négydimenziós téridõ kontinuumban. Így viszont hol az
1/2 tényezõ?

319. Hogy keletkeznek a villámok?

320. Mi a rutafa?

321. Mi a személyi szám utolsó négy számjegye?

322. Miben különbözik a villanymotor, a dinamó és a turbina? Ha egy villanymotort ugyanakkora sebességgel megforgatok, mint amekkora
sebességgel forogna, ha áram alá helyezném, akkor mennyi áramot termel?

323. Miért pattog ki a pattogatott kukorica? A rendes kukorica is kipattog hõ hatására?

324. Egyes állatok miért bogyó alakban ürítik ki a salakanyagot (nyúl, kecske)?

325. Egy vezetékszakaszon megállapítható, hogy A-ból B-be vagy B-bõl A-ba folyik az áram?

330. Mitõl van az, hogy ha héliumos lufiból szívunk héliumot, eltorzul a hangunk? Mennyire káros ez az egészségre?

331. Hogyan tisztitották az aranyat "házi módszerekkel" a század elején az aranymosók, illetve az aranyásók?

332. Vajon miért ragadós az ásítás? Esetleg van valami haszna is ennek a természetben? Megfigyelésem szerint kutya is átragaszthatja emberre az ásítást? Igaz lehet ez?

333. Meg szeretném tudni, hogy a hullámok csökkentik-e a felületi feszültséget? Ha nem, akkor a versenyeken a mûugrómedencéket miért hullámoztatják?

334. Hogy lehet leírni római számokkal a 4997-et?

335. Ha a Napot és szemünket összekötõ egyeneshez egy alacsonyan úszó, vastag felhõ közelít, a Nap sugárzását melegebbnek érezzük. Miért?

336. Hogyan lehet mágnest csinálni, mi az alapanyag, amibõl mágnes lesz, milyen eszköz kell egy mágnes létrehozásához és mivel lehet a mánest árnyékolni?

337. Ha lekapcsoljuk a lámpát, miért kezd zümmögni pont a fülünkbe a szúnyog?

338. Mennyi a hang terjedési sebessége a levegõben?

339. Mitõl cseng néha az ember füle?

340. Az emberi agy is melegszik, ha gondolkodunk? Mennyire melegedne fel, ha nem lenne a vérkeringés az agyunkban?

341. Ha megütöm magam egy ostorral, ill. hozzáérek a forró kályhához, ugyanazt az égetõ fájdalmat érzem. Nyilván, a hõ a részecskék gyors mozgása
(golyómodell), ütközése a bõrömmel, s az ostor ütése is, csak ott az ostor részecskéi rendezetten mozognak. De mi az égési sérülés? Modellezhetõ a
golyómodellel? Nagy sebességgel molekulák csapódnak a bõrömbe, s rendezetlenül jön létre egy olyan sérülés, mintha egy ostorral ütöttek volna
meg? Hogy látja ezt egy orvos-fizikus?

342. Manapság hallani az úgynevezett vízvezeték-rendszerbe beiktatható mágnesrõl. Ez egy rövid mágneses csõdarab, amelyet például a háztartásba bejövõ
csõvezetékbe szerelnek be. Ezt általában különbözõ "bio termékekkel" foglalkozó cégek reklámozzák. Kíváncsi vagyok, hogy a termék magasztalása csak üzleti célú vagy ténylegesen van valamilyen hatása a víz összetevõire?

343. Az állatoknak nány darab kromoszómájuk van? Ezek mennyiben térnek el az emberi kromoszómától?

344. Csökken-e a bor alkoholtartalma forralás után? Lehet-e egy pohár forralt bor után vezetni?

345. Sajnos, nagyon régóta olvasgatok az interneten de még nem sikerült választ kapnom egyértelmûen, hogy egészséges-e a szénsavas ásványvíz? Mert azt már a gyerekek is tudják, hogy a szénsavas üdítõitalok nem túl jók, SÕT...! De milyen rossz hatással van a szervezetre a szénsavas ásványvíz? És jobb lenne, ha a szénsavmenteset részesíteném elõnyben? Én nagyon szeretem a sz. ásványvizet és tudni szeretném, mennyit lehet belõle inni naponta büntetlenül?

346. A mûanyag termékek oldalán található, kicsi, fekete körkörös nyilak között olvasható számok jelentésére keresem a magyarázatot. Mit takarnak ezek a számok?

347. Hol, mikor és mennyi C fok volt a Földön mért legmelegebb hõmérséklet?

348. Miért ropog a hó?

349. Az egyes állatoknak meddig tart a vemhességi idejük? Ezt mi befolyásolja?

350. Milyen magasan látjuk az égbolton a Vénuszt?

351. Hol, mikor és ki(k) találták ki, hogy pénzzel fizessünk? Miért nem volt jó a "valamit valamiért" rendszer?

352. A Föld különbözõ területein mekkora a garvitációs hatás?

353. Mi az „ónpestis”?

354. Hogyan lehet egy sörösüvegbe belerakni egy nyers tojást úgy, hogy egészben maradjon?

355. Miért van az, hogy a krumpli jóformán ártalmatlan, míg a krumpli csírája mérgezõ?

356. Mivel tudnám a tintafoltot ki tisztítani?

357. Miért mozgatja a nyuszi az orrát?

358. Mitõl keletkezik bélgáz bab és káposzta fogyasztása után és miért nem, ha mást, pl. kefírt fogyasztunk?

359. Miért nehezebb a száliránnyal párhuzamosan elvágni egy fadarabot, mint keresztben? (Ezt nemcsak kézi fûrészelésnél tapasztaltam,
hanem pl. dekopír fûrésznél is.)

360. Ha motorok es egyes autok elhaladnak mellettünk, földi adások vételénél miért látunk a tv-ben fehér "halacskákat"?

361. Miért kell a vizes rakétába víz? (A rakéta helyzeti energiáját a sûrített levegõ belsõ energiájának rovására növeli. Minek a víz?)

362. Az Élet és Tudományben megjelent, hogy a gömbvillám hõmérséklete 3000 kelvin. Lehetséges ez?

363. Milyen érzelmeket nem képesek produkálni az állatok?

364. Vannak-e önálló, nem ösztönbõl fakadó vagy betanított gondolatai az állatoknak?

365. Miért nem élnek pinvinek az Északi-sarkon?

366. Miért körív alakú a szivárvány?

367. Egy bõrgyógyász cinktartalmú szert adott hulló hajam és törékeny körmeim miatt. Amikor szedem a szert, körmeim, mint a karmok, olyan erõsek, ha
néhány hónapra abbahagyom, újra törékenyek lesznek. Milyen élelmiszerben van olyan mennyiségû cink, ami szükségtelenné teszi a cinktartalmú szer szedését?
Hova lesz az ember szervezetébol a cink?

368. Miért nehezebb egy olyan embert felemelni, aki arra koncentrál, hogy földbe gyökerezett a lába? Miért nehezebb egy alvó embert felemelni?

369. Miért sós a tenger?

370. Vásároltunk egy CO-riasztót, a mûködésérõl azonban semmit nem tudunk. A tájékoztatóban csak annyi szerepel, hogy elektrokémiai szenzort tartalmaz,
ill. egy tömény savat. Szeretnénk egészen pontosan tudni, hogy mi a  kémiai háttere a készüléknek. A leírásból nem derül ki, csak sejthetõ /szavatosság/, hogy öt év alatt "kimerül".

371. Egészséges-e a mandula?

372. Alszanak-e a halak?

373. Melyik állat tetteti magát halottnak vészhelyzetben?

374. Mi az az adalék, amivel vegyíteni lehet a vizet és a gázolajat?

375. Mi a Vénusz-átalakulás, mi történik ezalatt a Vénusszal? Dan Brown "A da Vinci-kód" címû könyvében olvastam a jelenségrõl, és felkeltette az érdeklõdésemet.

376. Mi váltja ki az ásítást?

377. Nagy esõ (általában esõ) esetén a forgalmas utak miért habzanak?

378. Hogyan írták a rómaiak a nullát?  (Esetleg nem ismerték?)

379. Milyen nevû vírusok vannak? Milyen nevû baktériumok vannak? Milyen nevû gombás fertõzések vannak?

380. Gondolom, van egy gén (vagy hasonló) az emberi test bizonyos felületén lévõ szõrzetben (mert pl a haj folyamatosan nõ, az alkarszõrzet
nem) amiben tárolva van, hogy „meddig kell nõnie”. Nem lehetne-e hasonlót csinálni a kerti pázsittal (fûvel) hogy ne, vagy csak nagyon
ritkán kelljen lenyírni a füvet?

381. Vajon a fekete lyuk felszíne sima, mint a márvány, vagy lehetséges, hogy dombok, hegyek vannak rajta a különbözõ sûrûségû anyagok miatt? Vagy nincs is felszíne?

382. Tud-e a teve úszni, és hogyan?

383. Ha az ujjunkat vagy bármi más tárgyat nagyon közel rakunk a szemünkhöz, közvetlen a körvonal mögötti tárgyak képe eltorzul. Mi lehet ez a jelenség?

384. Miõl lesznek a pattanások?

385. Miért forog az óra abban az irányban, amerre forog? Milyen idõközönként fedik egymást a mutatók?

386. Miért csúszik a jég?

387. Miért látszik a leheletem, ha hideg van?

388. Milyen adalékanyaggal lehet csökkenteni a víz forráspontját (a nyomás csökkentésen túl)?

389. Miért lesz a héliumos lufitól vékony a hangunk?

390. A napokban festettem ki a lakásomat, és arra lettem figyelmes, hogy a sarkokban a plafon körül a régi festés világosabb színû maradt.Miért?

391. Ha mentolos rágót rágok, vagy fogat mosok mentolos fogkrémmel, majd ezt követõen vizet iszom, úgy érzem, szinte lefagy a szájpadlásom és a torkom.
Mitõl van ez?

392. Melyik villanyborotva vág jobban, a kör pengéjû vagy a hosszúkás?

393. Miért alszik el a gyufa lángja, ha elfújjuk?

394. Ki volt az a botanikus, aki fiatal növényt hossztengelyében félbevágott, üveglappal elszigetelte és az üveg két oldalán, egymással szemben rögzítette a két felet, ezt követõen azt tapasztalta, hogy a két fél továbbra is egyként fejlõdött tovább?

395. Ki volt az, aki a mikroszkóp tárgylemezén tapasztalta, hogy az élõ sejtek reagálnak a (teljesen elszigetelt) közeli más sejtekre?

396. Lehet, hogy a normális sejtek "látják" a környezetüket és a géntérkép alapján megállnak az osztódásban, amikor kell, míg a rákkeltõ anyagok vagy vírusok által "megvakított" sejtek elvadultan burjánzanak?

397. Miért úszik a jég a vízen? Miért képes a jég szétnyomni a fémeket?

398. Mennyi a Föld keringésének sebessége?

399. Lényeges-e, hogy milyen sorrendben követik egymást a színek a szivárványban? Ha igen, mi ez a sorrend, miért?

400. Sokat olvastam a szivárványokról, de még mindig nem tudom, hogy miért kör alakúak. Tud válaszolni valaki? (L. a 366. kérdést.)

401. Hogyan lehet az, hogy az átlag testhõmérsékletem 34,8 vagy 34,5 °C?

402. Mekkora az emberi látószög?

403. Szeretném megtudni, mitõl függ hogy egy holdkifli majdnem függõlegesen áll, vagy majdnem vízszintesen fekszik. Attól, hogy a Föld melyik
pontjárol nézzük? Vagy az idõponttól? Esetleg egész mástól?

404. Milyen képlettel számítják ki, hogy mekkora egy kéményben a huzat? Másképpen: milyen magasnak és átmérõjûnek kell lennie egy kéménynak, hogy 30-40 km/h legyen benne a huzat?

405. Mekkora a nyomás egy sörös dobozban, pezsgõs üvegben, ásványvizes palackban?

406. Miért úszik a tojás a vízen?

407. Miért céloznak a lövészek a céltáblán a fekete kör alsó széle közepére?

408. Hogyan lehet a lakóházaktól távol tartani a nemkívánatos házi galambokat?

409. Mekkora a Föld? Hányadik bolygó a Naptól számítva?

410. Mik azok a domének? Mit kell tudni a ferro-, para-, és diamágnesekrõl?

411. Miért nem süllyednek el a kacsák a vízben?

412. Egy 60 éves bükkfa egy nyári nap alatt mennyi oxigént termel, mennyi vizet párologtat el, mennyi szén-dioxidot von ki a levegõbõl, mennyi port fog fel?

413. Fagyalból hogyan lehet tintát készíteni?

414. Miért kör alakú mindig a szivárvány? (L. a 366. kérdést.)

415. ---

416. Mekkora a vándorsólyom  repülési sebessége vízszintes és zuhanó repüléskor?

417. Hogyan mûködik az autókon az automata ablaktörlõ? Mi alapján állapítja meg, hogy milyen sebességgel kell mûködtetni a lapátokat?

418. Tényleg igaz az, hogy az új farmerral meleg vizes kádba kell ülni, hogy a formámra alakuljon?

419. Hogyan lehet jól megtippelni bányatavak partján heverõ kavicsok anyagát mûszerek néllkül, pusztán érzékeinkre támaszkodva?

420. A rock-koncerteken is szárazjeget használnak a füst-effektekhez?

421. Hol élnek a harkályok? Milyen fészekben?

422. Ki találta fel az alkoholt?

423. Mekkora az emberi tüdõ térfogata?

424. Mekkora nyomást tudok elérni fújással?

425. Mekkora nyomáscsökkenést tudok elérni szívással?

426. Van e a légkörnek olyan rétege (stratoszféra; troposzféra stb) ahol mindig, az év minden napján, 24 órában fúj a szél, vagyis van bármilyen irányú és
sebességû vízszintes légmozgás?

427. Mitõl hullámzik az óceán ?

428. Miért jön rám mindig evés közben az orrot fújhatnék? Kajálás közben mindig elered az orrom, ez miért van?

429. Milyen hangfrekvenciára érzékenyek a galambok?

430. Hogyan mûködik az a lopásgátló, aminél az árura csak egy 2 mm vastag címkét ragasztanak?

431. Miért csukjuk be a szemünket tüsszentéskor?

432. Mekkorát nyom egy elefánt agya?

433. Igaz-e, hogy van olyan állat, amelyiknek a hátán van az emlõje? Melyik ez az emlõs állat?

434. Azt tanultuk, hogy az alumínium felületén jól tapadó oxidréteg található, amely fehéresszürke matt színû. Ha ezt lekaparjuk, alatta látható az alumínium ezüstös csillógó színe. Hol van az alufólián ez az oxidréteg?

435. Ha valaki a héliummal töltött lufiból belélegez egy keveset, megváltozik a hangja. Miért? Mûködik ez más gázzal is, például hidrogénnel?

436. Olvastam a Föld forgásáról szóló kérdést-választ. Szeretném megkérdezni, hogy a kezdetekkor, amikor a Föld keletkezett, milyen gyorsan forgott. Mert a válaszukból ítélve, a Föld forgása egyre lassul, úgyhogy régen gyorsnak kellett lennie.Szóval kb mennyivel?

437. Hogyan alszanak a kolibrik?

438. Melyik növénynek a virágjában nem képzõdik nektár? A tulipánnak vagy a petúniának?

439. Milyen hamar kel ki a serkébõl a tetû?

440. Igaz-e, hogy amíg az ember beteg, nem nõ?

441. Miért vonzza a bogarakat éjjel a lámpafény?

442. Miért nem tud repülni a pingvin?

443. Ha gázlángon vizet melegítek, enyhén párolog a víz. Még a forráspont elõtt eloltva a gázt, az eddiginél jóval nagyobb gõzfelhõ hagyja el a vízfelszínt. Miért?

444. Hová tûnik a fehér, ha elolvad a hó?

445. Mivel lehet a szivárvány színeit újra fehér fénnyé varázsolni?

446. Miért vörös az ég alja a szél elõtti estén?

447. Miért van az, hogy a tükör csak horizontálisan fordítja meg a képet, vertikálisan nem?

448. Mért nem veszélyesek a szigetelés nélküli magasfeszültségû vezetékek esõ idején? Ugyanis az esõvíz egy filmréteget képez (elvileg) a vezetéken, a szigetelõ porcelánon és a tartólábon kersztül, s a rétegben már vannak oldott részecskék, melyek vezetnék az áramot. Vagy nem?

449. Igaz az, hogy ha egy hologramot több részre vágunk, akkor ahelyett, hogy a kép részleteit látnánk a darabkákon, mindegyiken a teljes kép jelenik meg kicsiben? Hogyan lehetséges ez?

450. Igaz az, hogy a kvantummechanika törvényei kizárják azt, hogy létezik egy mindenható tudat, ami az univerzum minden történését folyamatosan figyelemmel kíséri, mert nem lenne képes idõben változni, és lefagyna a világegyetem?

451. Vezeték nélküli digitális korban élünk. Léteznek arra vonatkozaó mérések, hogy egy átlagos városlakó testén egységnyi idõ alatt mekkora adatmennyiség száguld keresztül (pl másodpercenként hány Mbit)? Vagy legalább nagyságrendileg meg lehet becsülni?

452. Filmekben gyakran látni, hogy a Hold hatalmas. Néha én is sokkal nagyobbnak látom, mint máskor. Esetleg megváltozik a színe. Ez mitõl van?

453. Mi a gömbvillám? Miért nincsenek róla fotók? Hogy mûködik? Mikor jön létre?

454. Miért mondják, hogy "A kivétel erõsíti a szabályt"? Mit kell ezalatt érteni?

455. Egy tudományos mûsorban láttam hogy a világegyetem még mindig tágul. Viszont a csillagok fénye kialszik, így évmilliók múlva akár a teljes univerzum is teljes sötétségbe borulhat. Mennyi erre a valószínûség, vagy csak ez is elmélet?

456. Milyen színû lesz a kaméleon egy tükörgömbben?

457. Hogyan értették meg egymást azok az emberek régen, akik  másik kontinensrõl jöttek és ismeretlen népekkel találkoztak?

458. A Föld Nap körül való keringése (és egy idõben forgása) miatt elméletileg a fénysebességnek nem szabadna állandónak lennie. Miért van az, hogy mégis független a fényforrás és a megfigyellõ sebességétõl? Elméletben, ha fénysebességgel távolodnánk az egyedüli fényforrástól, szintén ugyanazt a fénysebességet tudnánk mérni?

459. Teher alatt növekszik-e a pálma? Legjobb tudomásom szerint, amikor a növények sok gyümölcsöt hoznak, alig növekszenek. Természetesen az átvitt értelmet ismerem, harcban edzõdünk stb.

460. Hogyan alszanak a halak? Valóban az agyuk egyik fele alszik, a másik nem? Vagy léghólyagokkal lebegnek? (Nem para ez, ha arra jár egy ragadozó?)

461. Életben maradnak az édesvizi halak a tengervízben és fordítva?

462. Hány nyakcsigolyája van egy elefántnak, egy struccnak és egy varacskos disznónak?

463. Miért nem tapad a légy a hátsó üvegre, a kocsiban menet közben, amikor a levegõben van?

464. Az utolsó 3 nyaramat Alaszkában töltöttem, és ott nagyon gyakran esik az esõ. Érdekes módon SOHA, de SOHA nem villámlott... Miért van ez?

465. Lehet-e hõbõl közvetlenül áramot termelni?

466. Létezik-e olyan jelölés, ami szabad szemmel nem látható csak egy bizonyos szûrõn keresztül? (Mondjuk szemüveggel vagy lencsével.) Fényt kevésbé elnyelõ porfirinszármazék festékekre gondolok?!

467. Képzeljünk el egy ideális hintát, ahol a tapadás/súrlódás nulla. A mozdulatlan egyensúlyi állapotból ki tudja mozdítani a hintázó? Ha már mozgásban van, tud további lendületet nyerni? Hogyan?

468. Hogyan döntöm el egy adott mintáról, hogy véletlenszerû-e? Milyen módszerek vannak ennek vizsgálatához? A Pi számjegyei véletlenszerûnek látszanak? Kettes számrendszerbe átírva ugyanez a helyzet?

469. Egyszer hallottam, hogy Kína-szindrómának nevezik azt a jelenséget, amikor egy esetleges atomkatasztrófa esetén a megolvadt urán az USA-ból elindulva átégetné a Földgolyót, és az USA-val átellenes oldalon, Kínában érne ki. Ha ez igaz, akkor mi készteti arra az uránt, hogy a Föld középpontját elérve elinduljon a középpontból a gravitációs vonzás ellenében a földkéreg felé? (Azt már csak mellékesen jegyzem meg, hogy az USA-val átellenes oldalon az Indiai-óceán, és nem Kína van!)

470. Télen miért nem dörög az ég, és miért nem villámlik?

471. Van két doboz, mindkettõben van egy-egy 38 fokos macska és 25 fokos levegõ. A két rendszer (doboz+macska+levegõ) zárt és teljesen egyforma, leszámítva azt a különbséget, hogy az egyik macska él, a másik nem. Kezdetben azonosnak tekintjük a két doboz entrópiáját. Melyik doboz entrópiája lesz nagyobb egy óra múlva? Hosszú idõ múlva mindkét rendszer eléri a maximális entrópiáját. Ez a maximális entrópia ugyanannyi a két doboz esetében? Macskabarátoktól elnézést, a kérdés természetesen elméleti.

472. Honnan kerül az élõlényekbe az a nagymennyiségü szén-dioxid, amit kilehelnek?    Vagy a belélegzett oxigénbõl, hogyan lesz szén dioxid? Milyen folyamatok játszodnak le a szervezetben?

473. Miért egyforma a Hold forgásának és pörgésének az ideje?

474. Hogy kompenzálják a vasúti sínek tágulását, ami a hosszuk miatt tetemes lehet? Az acél lineáris tágulási együtthatója 0.000012 1/°C. Tehát 100 km sín 20 Celsius-fokos hõmérsékletemelkedés hatására 0,000012 x 100000 x 20 = 24 métert tágul. Tudtommal a vasúti síneket manapság (már régóta) összehegesztik, tehát nincs rés az egyes síndarabok között. Persze vannak váltók, meg egyebek, a 100 km-es egybefüggõ sínhossz talán nem reális. De a 10 km talán már igen, és akkor is kell lennie 2,4 méter dilatációnak. Nem?

475. Mi történik a kaméleonnal, ha fekete/fehér dobozba zárjuk?

476. Miért keringenek a legyek a szoba közepén?

477. Mi a magyarázata annak, hogy ha egy pénzérmét nem fogad el egy gép (érmés telefon, üdítõautomata, jegykiadó-automata stb.), és az érmét ezután az élével erõsen valami kemény dologhoz ütjük (pl. földhöz vágjuk), akkor ezután sok esetben el fogja fogadni az automata?

478. Ha igaz az, hogy egy fényforrás felé v sebességgel haladó objektum és a felé érkezõ fény (fotonok) együttes sebessége c+v helyett c, és
ugyan így, a fényforrástól távolodva c-v helyett is c lesz, akkor mi a magyarázata a fény Doppler-effektusának?

479. Melyik emlõs állat nem tud úszni?

480. Miért veszít sok vizet a lázas ember?

481. Amikor hullámzik a tenger, mitõl van sokáig megmaradó, fehér habja? A sótól? Vagy a szennyezõdésektõl? Mert ha csapvizet összerázunk, akkor annak nem lesz ilyen fehér habja.

482. Miért nem barnulnak le az állatok?

483. Miért nincs tömege a fénynek, és miért van tömege a béta-sugárnak?

484. Miért repülnek az éjjeli rovarok a fényre?

485. Miért van az, hogy az ember árnyéka a napsütésben úgy látszódik, mintha fölfelé rövidülne és keskenyedne? Mintha egy icipici fej lenne egy nagy fenék és hatalmas lábak mellé?

486. A cápák milyen távolságból képesek megérezni 1-2 percen belül a kiömlött vér szagát?  200-300 méterrõl? 1 kilométerrõl? Több kilométerrõl? 500-600 méterrõl?

Újabb kérdés
Válasz valamelyik kérdésre