1. válasz: Ez a megállapítás nem vonatkozik minden esetre. Az a tény, hogy hova kell célozni a céltáblára (vagy másra) attól függ, hogy milyen fegyverrel, milyen
távolságra adunk le lövést.

Ha a fegyver nagy hatóerejû (pl.: AK-47 gépkarabély), és a cél viszonylag közel van, akkor, hogy a fegyver hátrarugását és ezáltal a csõ felugrását ellensúlyozzuk, eleve kicsit "alácélzunk".

De vannak fegyverek - elsõsorban sportfegyverek - amelyek "pontlövõk". Vagyis úgy vannak kisúlyozva, illetve méretezve, hogy pontosan odacsapódjon a
lövedék, ahova céloz az ember.

Csikós Dávid

2. válasz: Amikor célzunk, akkor azt nyilvánvalóan egy képzeletbeli egyenessel tesszük. Viszont a lövedék röppályája nem ilyen, hanem ballisztikus, tehát görbe.
Azért, hogy ne kelljen minden lövésnél föl-le állítgatni az irányzékot a távolság függvényében, a fegyvereket belövik egy adott távolságra. Ez a használatos lõtáv 2/3-a környékén van. Ezen a távolságon a fegyverünk pontlövõ. Ahova célzunk, oda lõ. Ez egyénileg lehet 50, 100, 200 m is.
Így viszont a lõtáv kezdeti részén a lövedék az elméleti lõvonal felett halad, a belövési távon keresztezi azt, utána pedig már alatta repül. Persze itt centiméterekrõl beszélünk.
Amikor valaki céltáblára lõ, az egészen bizonyosan elég közel van, igy ha pontosan akar lõni, akkor kissé alá kell céloznia, mivel a lõtáv kezdeti részén a lövedék az elméleti lõvonal felett halad.

Koródi Nándor