Kérdés: Ki és mikor találta fel a viaszgyertyát? Hogyan mûködik?
Pákozdy


Válasz: A gyertya az egyik legõsibb találmány. Egyiptomból és Krétáról legalább 5000 éves gyertyák kerültek elõ.

A régebbi, méhviasz gyertyák után a középkorban megjelentek faggyúgyertyák. A sztearingyertyát 1825-ben szabadalmaztatták. Ma a gyertyát kemény (5155 oC-on olvadó) paraffinból és sztearinból készítik. A sztearin növeli az olvadáspontot, és meghosszabbítja az égési idôt (palmitinsavból és sztearinsavból gyártják).

A gyertya kanóca bórsavval, szalmiáksóval, foszfátokkal pácolt, fonott pamut. A pácolásra azért van szükség, mert a tiszta pamut nagyon gyorsan égne és füstölne. A fonott kanóc elszenesedés után meghajlik, kitér a láng útjából, és elég. A kanócban lévô cellulóz reagál a pácoláshoz használt sókkal, és úgy bomlik el, hogy nem marad utána hamu.

A gyertya lángja megolvasztja és elpárologtatja a viaszt, amelyet a kanóc a hajszálcsövesség révén szív fel. Közvetlenül az égô kanóc fölött alakul ki a láng sötét magja. Az elpárologtatott szénhidrogén-molekulák itt bomlanak el fokozatosan a hô hatására. Az elbomlott szénhidrogének a sárga tartomány mentén reagálnak a levegô oxigénjével: szén-dioxid és víz keletkezik.

A láng legérdekesebb része a fényes sárga tartomány. A gyertyafény elsôsorban innen ered. Ezt a részt szénzónának is nevezik, mert széntartalmú koromszemcsékbôl áll. A korom a sötét mag tetején keletkezik az elbomlott szénhidrogénekbôl.
Az izzó korom a teljes látható spektrumot kibocsájtja, de a sárga tartományban a legerôsebb a fénykibocsátás.

A lángban zajló folyamatokról a következô kísérlettel gyôzôdhetünk meg. Tartsunk hideg fémet, páldául kanalat a láng fölé, és figyeljük meg, hogy az égéskor keletkezô víz hogyan csapódik le rá. Ha a kanalat a sárga tartomány közepébe tesszük, koromszemcséket gyûjthetünk össze rajta. Ha pedig a kanóc fölé, a sötét magba tartjuk a kanalat, az elpárolgott, de még el nem bomlott szénhidrogének csapódnak le rá, és vékony viaszréteggel vonják be.

Amikor elfújjuk a gyertyát, fehér füstcsík keletkezik. A forró kanócról ilyenkor még párolognak szénhidrogének, és kondenzálódva aeroszolt képeznek: ez a füst.

Lásd még:  Michael Faraday: A gyertya természetrajza.

Szerk.



Vissza a kérdésekhez