Válasz:
Ha napról-napra figyeljük meg a fagyás folyamatát,
láthatjuk, hogy a folyó vize fentrõl-lefelé
és a széleitõl a közepe
felé haladva fagy meg. A fagyás mértéke
és sebessége függ a levegõ hõmérsékletén
kívül a széltõl (ha fúj, akkor több
hõt von el a víz felületérõl), a fagy
tartósságától, a folyó sebességétõl,
méretétõl és szennyezettségétõl
is.
Nagyobb folyók szinte sosem fagynak be teljesen, csak a felszínükön
képzõdik vékonyabb-vastagabb jégréteg,
ami
alatt a folyó vize továbbra is mozog. Azért veszélyesebb
télen a folyók jegére lépni, mint a tavakéra,
mert ha valaki alatt
beszakad a jég, és belemerül a vízbe, mire
feljön, valószínûleg a jég alá sodorja
a folyó víz, és elõfordulhat,
hogy emiatt nem tud kimászni.