Görög Sándor

Kémiai Tudományok Osztálya: múlt, jelen, jövõ

---

Tisztelt Osztály! Tisztelt Vendégeink!

Az Akadémia Kémiai Tudományok Osztályának 50. születésnapját ünnepelni jöttünk össze csodálatosan szép tudományunkat az Akadémia keretein belül, illetve hozzá kapcsolódva mûvelõ kémikusok és a kémikusokkal szorosan együttmûködõ rokon tudományos területek képviselõi. Jelen vannak közöttünk azok a kollégáink, akik már az indulásnál aktív kémikusok voltak, de szép számmal vannak itt olyanok is, akik még meg sem születtek a kémia hazai fejlõdése szempontjából nagy jelentõségû esemény idején.

Elõadásom címe számvetést ígér múltról, jelenrõl, jövõrõl. Természetesen számunkra a legfontosabb a jelen és fõként a jövõ. Megfogadva Kölcsey intelmét: “Messze jövendõvel komolyan vess össze jelenkort!” – erre kívánom a súlyt helyezni. Az évforduló azonban néhány perc erejéig, úgy gondolom, felmentést ad a másik intelem alól: “Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér?” Elõadásomat tehát a múlt felidézésével kezdem.

Igaztalan lenne kémikus eleinkkel szemben, ha a kémiai tudomány történetét akadémiánkon 1951-tõl számítanánk. A Kémiai Tudományok Osztálya megalakulása elõtt tevékenykedõ kiváló kémikusok, illetve a hazai kémia fejlõdésére nagy hatást gyakorló polihisztorok emlékének neveik kivetítésével szeretnék tisztelegni.
 
 

1. ábra. Az MTA 1951 elõtt elhunyt kémikus tagjai

	lev. tag	r. tag
Balló Mátyás (1844–1930)	1880
Buchböck Gusztáv (1869–1935)	1907
Bugarszky István (1868–1941)	1899
Fabinyi Rudolf (1849–1920)	1891	1915
Hankó Vilmos (1854–1923)	1894
Ilosvay Lajos (1851–1936)	1891	1905
Kalecsinszky Sándor (1857–1911)	1902
Kerekes Ferenc (1784–1850)	1837
Konek Frigyes (1867–1945)	1918
Kosutány Tamás (1848–1915)	1894
Lengyel Béla (1844–1913)	1876	1894
Mauthner Nándor (1879–1944)	1934
Nendtvich Károly (1811–1892)	1845	1858
Preysz Móric (1829–1877)	1863
Say Móric (1830–1885)	1869
Schenek István (1830–1909)	1889
Schuster János (1777–1839)	1831
Sigmond Elek (1873–1939)	1915	1925
Szarvasy Imre (1872–1942)	1910	1922
Széki Tibor (1879–1950)	1934	1945
Than Károly (1834–1908)	1860	1870
Wartha Vince (1844–1914)	1873	1891
Winkler Lajos (1863–1939)	1896	1922

Engedjenek meg ezzel a listával kapcsolatban két gondolatot. A felsoroltak között láthatók fényes, a mai napig is világító csillagok és mára már jószerével elfelejtett tudósok is. Úgy gondolom, ez így természetes: az igazi nagyságot az utókor mindig jobban meg tudja ítélni, mint a kortársak. Meggyõzõdésem szerint ehhez hasonló lesz a megállapítása az Osztály ezredforduló táján mûködõ tagjairól annak az ünnepi szónoknak, aki majd a 2051–es, századik évforduló alkalmából megrendezendõ ünnepi ülésen fog beszélni. Ehhez kapcsolódik második gondolatom is. Ezen a listán – tekintve, hogy az Akadémia Kémiai Osztályának évfordulóját ünnepeljük – csak akadémikus kémikusokat soroltam fel. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nem dolgoztak ebben az idõben is kiváló kémikusok, akik ilyen vagy olyan okokból nem lettek akadémikusok. Erre a gondolatra a ma vonatkozásában még visszatérek.

Térjünk most át az 50 évvel ezelõtti eseményekre. Az Akadémia vezetése 1950-ben engedélyezte, hogy a Matematikai és Természettudományok Osztálya valamint a Mûszaki Tudományok Osztálya keretein belül dolgozó 11 kémikus akadémikus létrehozza a Vegyész Csoportot, majd az Akadémia 1951. december 10 és 15 között megrendezett nagygyûlésén alakulhatott át ez a csoport a VII. Kémiai Tudományok Osztályává. 50 éves távlatból visszapillantva – úgy gondolom – három tényezõ motiválhatta ezt a döntést: a kémia mint az emberiség életminõségét döntõen meghatározó tudomány világviszonylatban elért kiemelkedõ eredményei, a magyar kémikusok jelentõs hozzájárulása ezekhez, valamint az a kordokumentumok áttanulmányozásából világosan kirajzolódó tendencia, hogy nagy szerepet szántak az új osztálynak az 1951-ben induló elsõ ötéves terv kémiai beruházásai tudományos megalapozásában. Ennek megfelelõen az Akadémia vezetése engedélyezte a nagygyûlésen öt új levelezõ tag felvételét. Ezzel a közel 50%–os létszámnöveléssel érte el a kémikus akadémikusok száma a 16-ot, amit a vezetés már elegendõnek tartott ahhoz, hogy egy új, hatékonyan dolgozó osztály jöhessen létre.

2. ábra. A Kémiai Tudományok Osztálya alapító tagjai

A 2. ábrán az új osztály névsorát mutatom be. Egyikük sincs már köztünk: a nagy idõk utolsó tanúja, Fodor Gábor alig fél éve távozott közülünk. A névsorhoz fûzött gondolataimat az ábra alján feltüntetett neveknél kezdem. Amilyen örvendetes esemény volt az Osztály megalakulása, annyira szégyenletes volt az, ami ezt megelõzõen történt. 1948-ban Náray-Szabó Istvánt koncepciós perét követõ bebörtönzésével párhuzamosan az Akadémia is kizárta soraiból. Ezt követte egy évvel késõbb az Akadémia átszervezése ürügyén Bodnár János, Doby Géza, Gróh Gyula, Plank Jenõ, Romwalter Alfréd és Széki Tibor visszaminõsítése tanácskozási jogú taggá. 1989 évi rehabilitálásukat egyikük sem érte meg. Úgy gondolom viszont, hogy illõ és méltányos, hogy neveik itt szerepeljenek az alapító atyák nevei között. A 11, már az alapítás elõtt akadémikus tag, Bognár Rezsõ, Bruckner Gyõzõ, Buzágh Aladár, Csûrös Zoltán, Erdey Grúz Tibor, Freund Mihály, Müller Sándor, Schay Géza, Schulek Elemér, Varga József és Zemplén Géza tudományos kiválósága mai szemmel nézve is, amikor közülük többnek már megünnepeltük századik születési évfordulóját, vitán felüli. Ugyancsak kitûnõ volt annak az öt akadémikusnak kiválasztása, akiket az 1951. decemberi nagygyûlésen vettek fel levelezõ tagnak. Erdey László, Fodor Gábor, Gerecs Árpád, Szabó Zoltán és Vargha László mind iskolateremtõ, a magyar kémiának sok sikert hozó tudósok voltak ill. azzá váltak.

A történelmi napok felelevenítése céljából a 3. ábrán bemutatom az Osztálynak az 1951. decemberi nagygyûléssel párhuzamosan megrendezett elsõ tudományos ülése programját, amit betûrõl betûre pontosan másoltam le az MTA Vegyészeti Tudományok Osztályának Közleményeibõl.
 
 

3. ábra. Az Osztály elsõ tudományos ülésének programja

A
MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA
VEGYÉSZETI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK
KÖZLEMÉNYEI

SZERKESZTI
ERDEY LÁSZLÓ
 

MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA
1951 ÉVI NAGGYÛLÉSE
 

VII. VEGYÉSZ-CSOPORT NYILVÁNOS CSOPORTÜLÉSEI

December 10–én, hétfõn délután 3 órakor

Schulek Elemér r. tag: Beszámoló a csoport mûködésérõl és a kémiai tudomány hazai helyzetérõl
Bognár Rezsõ lev. tag: A kémiai tudomány ötéves terve és az ezzel kapcsolatos feladatok

December 11-én, kedden délelõtt 10 órakor

Zemplén Géza r. tag: Flavoncsoportbeli glükozidok kérdései
Fodor Gábor: Szerves vegyületek térszerkezeti kutatásának új módszerei
Müller Sándor lev. tag: Distirolok sztereokémiája

December 11-én, kedden délután 4 órakor

Buzágh Aladár r. tag: Kollagén gélek szerkezete és duzzadása

December 12-én, szerdán délelõtt 10 órakor

Krausz József: Furfurolképzõdés körülményei a mezõgazdasági hulladékok cukrosításánál
Török Gábor: A hõbehatolás és hõelvonás elméleti és gyakorlati vizsgálatainak kritikai szemlélete a tartósítóipari csirátlanítás és gyorsfagyasztás terén

December 12-én, szerdán délután 3 órakor

Buzágh Aladár r. tag: Bentonitgélek tixotrópiája
Szabó Zoltán: Komplexképzõdésen alapuló analitikai eljárások

December 13-án, csütörtökön délelõtt 10 órakor

Oplatka György: Heterogén rendszereken átáramló oldatok koncentráció-megoszlásának deformációja
Grofcsik János: Agyagok vizsgálatának korszerû módszerei (szilikátok vizsgálata termoanalízissel)

---

 

A következõkben 5 táblázatban összefoglalva, ciklusonkénti bontásban gyors áttekintést adok az osztály fejlõdésérõl a megalakulást követõ évektõl napjainkig. Csakúgy, mint a 2. ábrán, a levelezõ tagok neveit ill. a levelezõ taggá válás évét kurzív szedéssel jelöltem. Megjegyzést érdemel, hogy az osztályelnökkel azonos volt a funkciója 1956 és 1970 között az osztálytitkárnak; neveiket aláhúzással jelöltem. Az oszlopok alján soroltam fel az elõzõ ciklusban elhunyt tagtársak neveit.

Az 1952 és 1963 közti idõszakot összevontan egy oszlopban foglaltam össze: ekkor ui. az új tagok felvétele még nem olyan rendszerességgel történt, mint a következõkben. Ekkor lett az Osztály tagja Cholnoky László, Földi Zoltán, Kiss Árpád, Korach Mór, Lengyel Béla és Proszt János. 1964-ben lett levelezõ tag Polinszky Károly és Vas Károly. 1965-ben, illetve 1967-ben kerültek az Osztályra jelenlegi tagjaink közül az elsõk, Nagy Ferenc, illetve Holló János és Pungor Ernõ. 1970 a felvételi éve Lempert Károlynak, Márta Ferencnek, Szántay Csabának, Tétényi Pálnak és Tüdõs Ferencnek. 3 évvel késõbb lettek az Osztály tagjai Beck Mihály, Benedek Pál, Farkas Lóránd és Vajta László. Az 1976–os év hozta meg az akadémiai tagságot Hardy Gyulának és Markó Lászlónak. 1982-ben nem kevesebb, mint 6 új taggal (Földes Péter, Gyarmati István, Kisfaludy Lajos, Medzihradszky Kálmán, Solymosi Frigyes, Wolfram Ervin) gyarapodott az Osztály, 1979-ben és 1985-ben viszont nem vettek fel új tagot az Osztályra. Egy két évre rövidített ciklus után 1987-ben lett akadémikus Bartók Mihály, Görög Sándor és Hargittai István, 1990-ben pedig Burger Kálmán, Farkas József, Kõrös Endre, Lipták András és Náray-Szabó Gábor. Az utolsó évtizedben is jelentõsen erõsödött Osztályunk, 1993-ban Bérces Tiborral, Gál Sándorral, Inczédy Jánossal, Tõke Lászlóval és Vértes Attilával, 1995-ben pedig Kálmán Alajossal, Pálinkás Gáborral, Szabadváry Ferenccel és – elsõ nõi akadémikusunkként – Tóth Klárával. 1998-ban került az akadémikusok sorába Fonyó Zsolt, Hollósi Miklós és Orbán Miklós. Így jutottunk el napjainkig, amikor különös öröm számomra, hogy az Osztály szavazása, valamint az Elnökség és a jelenleg is folyó Közgyûlés döntése alapján rendes tagjaink között üdvözölhetem Farkas József, Inczédy János, Kálmán Alajos, Pálinkás Gábor és Tóth Klára tagtársainkat és új levelezõ tagjainkat, Blaskó Gábort, Dékány Imrét, Joó Ferencet, Penke Botondot és Sohár Pált.

4. ábra. A Kémiai Tudományok Osztálya tagjai (1951–1967)

1951–1963	1964	1967
Bognár Rezsõ (1953) Bruckner Gyõzõ Buzágh Aladár Cholnoky László(új tag, 1960) Csûrös Zoltán Erdey László (1955) o.t. 1951–59 Erdey-Grúz Tibor o.t. 1959-tõl Fodor Gábor (1955) Földi Zoltán(új tag, 1956) Freund Mihály (1954) Gerecs Árpád (1958) Kiss Árpád (új tag, 1954) Korach Mór (új tag, 1956,1958) Lengyel Béla (új tag,1961) Müller Sándor Proszt János (új tag, 1956) Schay Géza (1954) Schulek Elemér o.e. 1956-ig Szabó Zoltán Varga József  Vargha László Zemplén Géza	Bognár Rezsõ Bruckner Gyõzõ Cholnoky László Csûrös Zoltán Erdey László Erdey-Grúz Tibor Fodor Gábor Földi Zoltán Freund Mhály Gerecs Árpád Kiss Árpád Korach Mór Lengyel Béla o.t. Müller Sándor Polinszky Károly (új tag) Proszt János Schay Géza Schulek Elemér Szabó Zoltán Vargha László Vas Károly (új tag)	Bognár Rezsõ Bruckner Gyõzõ Cholnoky László Csûrös Zoltán Erdey László Erdey-Grúz Tibor Fodor Gábor Földi Zoltán Freund Mihály Gerecs Árpád Holló János (új tag) Kiss Árpád Korach Mór Lengyel Béla o.t. Nagy Ferenc (új tag, 1965)  Polinszky Károly Proszt János Pungor Ernõ (új tag) Schay Géza Szabó Zoltán Vargha László Vas Károly
† Bodnár János (1889–1953) † Buzágh Aladár (1895–1962) † Gróh Gyula (1886–1952) † Romwalter Alfréd (1890–1954) † Varga József (1891–1956) † Zemplén Géza (1883–1956)	† Schulek Elemér (1893–1964)	† Cholnoky László (1899–1967) † Müller Sándor (1903–1966)

5. ábra. A Kémiai Tudományok Osztálya tagjai (1970–1976)

1970	1973	1976
Bognár Rezsõ Bruckner Gyõzõ Csûrös Zoltán Erdey László Erdey-Grúz Tibor Fodor Gábor Földi Zoltán Freund Mihály Gerecs Árpád Holló János Korach Mór Lempert Károly (új tag) Lengyel Béla o.e. Márta Ferenc (új tag) Nagy Ferenc Polinszky Károly Pungor Ernõ Schay Géza Szabó Zoltán Vargha László Szántay Csaba (új tag) o.e.h. Tétényi Pál (új tag) Tüdõs Ferenc (új tag) Vas Károly	Beck Mihály (új tag) Benedek Pál (új tag) Bognár Rezsõ Bruckner Gyõzõ Csûrös Zoltán Erdey-Grúz Tibor Farkas Lóránd (új tag) Fodor Gábor Földi Zoltán Freund Mihály Gerecs Árpád Holló János Korach Mór Lempert Károly Lengyel Béla o.e. Márta Ferenc Nagy Ferenc Polinszky Károly Pungor Ernõ Schay Géza Szabó Zoltán Szántay Csaba o.e.h. Tétényi Pál Tüdõs Ferenc Vajta László (új tag) Vas Károly	Beck Mihály o.e. Benedek Pál Bognár Rezsõ Bruckner Gyõzõ Csûrös Zoltán Erdey-Grúz Tibor Farkas Lóránd Fodor Gábor Földi Zoltán Freund Mihály Gerecs Árpád Hardy Gyula (új tag) Holló János Lempert Károly Lengyel Béla Markó László (új tag) Márta Ferenc Nagy Ferenc Polinszky Károly Pungor Ernõ Schay Géza Szabó Zoltán Szántay Csaba Tétényi Pál Tüdõs Ferenc Vajta László o.e.h. Vas Károly
† Doby Géza (1886–1968) † Erdey László (1910–1970) † Kiss Árpád (1889–1968) † Proszt János (1892–1968)	† Náray–Szabó István (1899–1972) † Vargha László (1903–1971)	† Erdey–Grúz Tibor (1902–1976) † Korach Mór (1888–1975) † Plank Jenõ (1890–1974)

6. ábra. A Kémiai Tudományok Osztálya tagjai (1979–1985)

1979	1982	1985
Beck Mihály o.e Benedek Pál Bognár Rezsõ Bruckner Gyõzõ Csûrös Zoltán Farkas Lóránd Fodor Gábor Földi Zoltán Freund Mihály Gerecs Árpád Hardy Gyula o.e.h.  Holló János Lempert Károly Lengyel Béla Markó László Márta Ferenc Nagy Ferenc Polinszky Károly Pungor Ernõ Schay Géza Szabó Zoltán Szántay Csaba Tétényi Pál Tüdõs Ferenc Vajta László Vas Károly	Beck Mihály o.e. Benedek Pál Bognár Rezsõ Farkas Lóránd Fodor Gábor Földes Péter (új tag) Földi Zoltán Freund Mihály Gerecs Árpád Gyarmati István (új tag) Hardy Gyula o.e.h. Holló János Kisfaludy Lajos (új tag) Lempert Károly Lengyel Béla Markó László Márta Ferenc Medzihradszky Kálmán (új tag) Nagy Ferenc Polinszky Károly Pungor Ernõ Schay Géza Solymosi Frigyes (új tag) Szabó Zoltán Szántay Csaba Tétényi Pál Tüdõs Ferenc Wolfram Ervin (új tag)	Beck Mihály Benedek Pál Bognár Rezsõ Farkas Lóránd Fodor Gábor Földi Zoltán Gyarmati István Hardy Gyula o.e. Holló János Kisfaludy Lajos Lempert Károly Lengyel Béla Markó László o.e.h. Márta Ferenc Medzihradszky Kálmán Nagy Ferenc Polinszky Károly Pungor Ernõ Schay Géza Solymosi Frigyes Szabó Zoltán Szántay Csaba Tétényi Pál Tüdõs Ferenc Wolfram Ervin
† Csûrös Zoltán (1901–1979) † Vajta László (1920–1979)	† Bruckner Gyõzõ (1900–1980) † Földes Péter (1930–1982) † Gerecs Árpád (1903–1982) † Vas Károly (1919–1981)	† Freund Mihály (1889–1984) † Wolfram Ervin (1923–1985)

7. ábra. A Kémiai Tudományok Osztálya tagjai (1979–1985)

1987	1990	1993
Bartók Mihály (új tag) Beck Mihály Benedek Pál Bognár Rezsõ Fodor Gábor Földi Zoltán Görög Sándor (új tag) Gyarmati István Hardy Gyula o.e. (1988-ig) Hargittai István (új tag) Holló János Kisfaludy Lajos Lempert Károly Markó László o.e.h. (1989– o.e.) Márta Ferenc Medzihradszky Kálmán Nagy Ferenc Polinszky Károly Pungor Ernõ Schay Géza Solymosi Frigyes Szabó Zoltán Szántay Csaba Tétényi Pál Tüdõs Ferenc	Bartók Mihály Beck Mihály Benedek Pál Bognár Rezsõ Burger Kálmán (új tag) Farkas József (új tag) Fodor Gábor Görög Sándor o.e.h. Gyarmati István Hargittai István Holló János Kõrös Endre (új tag) Lempert Károly Lengyel Béla Lipták András (új tag) Markó László o.e. Márta Ferenc Medzihradszky Kálmán Nagy Ferenc Náray-Szabó Gábor (új tag) Polinszky Károly Pungor Ernõ Schay Géza Solymosi Frigyes Szabó Zoltán Szántay Csaba Tétényi Pál Tüdõs Ferenc	Bartók Mihály Beck Mihály Benedek Pál Bérces Tibor (új tag) Burger Kálmán Farkas József Fodor Gábor Gál Sándor (új tag) Görög Sándor o.e.h. Gyarmati István Hargittai István Holló János Inczédy János (új tag) Kõrös Endre Lempert Károly Lipták András Markó László o.e. Márta Ferenc Medzihradszky Kálmán Nagy Ferenc Náray-Szabó Gábor Polinszky Károly Pungor Ernõ Solymosi Frigyes Szabó Zoltán Szántay Csaba Tétényi Pál Tõke László (új tag) Tüdõs Ferenc Vértes Attila(új tag)
† Farkas Lóránd (1914–1986) † Földi Zoltán (1895–1987)	† Bognár Rezsõ 1913–1990) † Hardy Gyula (1928–1988) † Kisfaludy Lajos (1924–1988) † Lengyel Béla (1903–1990)	† Schay Géza (1900–1991)

8. ábra. A Kémiai Tudományok Osztálya tagjai (1995–2001)

1995	1998	2001
Bartók Mihály  Beck Mihály Benedek Pál Bérces Tibor Burger Kálmán Farkas József Fodor Gábor Gál Sándor Görög Sándor o.e.h. 1996-ig Gyarmati István Hargittai István Holló János Inczédy János Kálmán Alajos (új tag) Kõrös Endre Lempert Károly Lipták András Markó László o.e. 1996-ig Márta Ferenc Medzihradszky Kálmán Nagy Ferenc Náray-Szabó Gábor Pálinkás Gábor (új tag) Polinszky Károly Pungor Ernõ Solymosi Frigyes Szabadváry Ferenc (új tag) Szabó Zoltán Szántay Csaba Tétényi Pál Tóth Klára (új tag) Tõke László Tüdõs Ferenc Vértes Attila	Bartók Mihály  Beck Mihály Benedek Pál Bérces Tibor Burger Kálmán Farkas József Fonyó Zsolt (új tag) Fodor Gábor Gál Sándor Görög Sándor Gyarmati István Hargittai István Holló János Hollósi Miklós (új tag) Inczédy János Kálmán Alajos Kõrös Endre Lempert Károly Lipták András o.e. 1996-tól Markó László Márta Ferenc Medzihradszky Kálmán Nagy Ferenc Náray-Szabó Gábor Orbán Miklós (új tag) Pálinkás Gábor Polinszky Károly Pungor Ernõ Solymosi Frigyes Szabadváry Ferenc Szántay Csaba Tétényi Pál Tóth Klára Tõke László o.e.h. 1996-tól Tüdõs Ferenc Vértes Attila	Bartók Mihály  Beck Mihály Benedek Pál Bérces Tibor Blaskó Gábor (új tag) Dékány Imre (új tag) Farkas József Fonyó Zsolt Gál Sándor Görög Sándor o.e. 1999-tõl Gyarmati István Hargittai István Holló János Hollósi Miklós Inczédy János Joó Ferenc (új tag) Kálmán Alajos Kõrös Endre Lempert Károly Lipták András Markó László Márta Ferenc Medzihradszky Kálmán Nagy Ferenc Náray-Szabó Gábor Orbán Miklós o.e.h. 1999-tõl Pálinkás Gábor Penke Botond (új tag) Pungor Ernõ Sohár Pál (új tag) Solymosi Frigyes Szabadváry Ferenc Szántay Csaba Tétényi Pál Tóth Klára Tõke László Vértes Attila
† Szabó Zoltán (1908–1995)	† Polinszky Károly (1922–1998) † Tüdõs Ferenc (1931–1998)	† Burger Kálmán (1929–2000) † Fodor Gábor (1915–2000)

Nem lenne teljes a kép Osztályunk történetérõl és jelen helyzetérõl, ha nem mutatnám be külsõ tagjainkat is. Ezek névsora a 9. ábrán látható. Soraikban sok szeretettel köszöntöm a mostani közgyûlésünkön megválasztott B. Nagy Jánost és Pretsch Ernõt. A Táblázatba felvettem a magyar származású tiszteleti tagjainkat is. Büszkék vagyunk kiváló honfitársainkra, tagtársainkra, akik sok dicsõséget szereztek a magyar kémiának, és igen sok segítséget adnak a hazai kémiai tudományos életnek. Ezt a segítséget várjuk tõlük a jövõben is.
 
 

9. ábra. A Kémiai Tudományok Osztálya külsõ tagjai és magyar kémikus tiszteleti tagok

Tiszteleti tagok

Bárdos Tamás  † Hevesy György (1885–1966)  Oláh György Somorjai Gábor  † Szent-Györgyi Albert (1893–1986)  † Zechmeister László (1889–1972)

1983 1945 1990 1990 1945  1948 lev. tag: 1930, r. tag: 1940

Külsõ tagok

Angyal István János B. Nagy János Bodánszky Miklós  Bodor Miklós Horváth Csaba  Kékedy László † Keller András (1925–1999)  Kennedy P. József  Mezey Pál  Pauncz Rezsõ  Pozsgay Vince  Pretsch Ernõ  Pulay Péter  Rabó Gyula  Sándorfy Kamill  Schügerl Károly  sz. Kováts Ervin

1990 2001 1990 1995 1990 1998 1998 1993 1998 1995 1998 2001 1993 1993 1993 1995 1993

Az utolsó két ábrával már el is jutottunk az Osztály jelenébe. Az Osztály munkájának alapjául szolgáló bizottsági hálózatot a 10. ábrán mutatom be. [A 10–14. ábra adatai A Kémiai Osztály tudományos bizottságai és munkabizottságai címû lapon követhetõk nyomon. Szerk.]

... Osztályunk jellegzetessége az, hogy bizottságaink elsõdleges funkciója a tudományszervezés és a szakterület képviselete az Osztályon. A tényleges tudományos élet elsõsorban a munkabizottságokban folyik, amelyek száma még a közelmúltban elvégzett revízió után is, amikor igyekeztünk kiszûrni azokat, ahol nem folyt megfelelõ intenzitású munka, nem kevesebb, mint 49. A másik dolog, amire rá kívánok mutatni, osztályunk igen erõs interdiszciplináris kötõdései. 9 bizottságunk közül 4 közös bizottságként mûködik a IV. V. és VI. Osztályokkal; a 11–14 ábrán bemutatott munkabizottsági hálózatunkban még más osztályokkal kialakult további kapcsolódások kaptak szervezeti formát. Ezek a szervezeti formák tükrözik azt a fontos szerepet, amit a kémia napjainkban betölt számos más természettudományos diszciplínában. Külön említést szeretnék tenni az Osztály különleges kapcsolatairól a gyógyszerészeti tudományokkal, a magyar gyógyszerésztársadalommal. Osztályunk elsõ elnöke, Schulek Elemér gyógyszerész volt. Egészen a közelmúltig, Burger Kálmán haláláig az Osztálynak két gyógyszerész tagja volt, ez idõ szerint egy. A 10. ábrán látható Gyógyszerésztudományi Komplex Bizottságon túlmenõen számos gyógyszerész dolgozik az Analitikai Kémiai Bizottság Szerves- és Gyógyszeranalitikai Munkabizottságában, valamint a Szerves és Biomolekuláris Kémiai Bizottság Gyógyszerkémiai és Gyógyszertechnológiai Munkabizottságában és más munkabizottságokban is.

Térjünk azonban vissza az Osztályra magára. Remélem, tagtársaim nem fognak ünneprontónak tekinteni, ha most, ebben az ünnepi hangulatban, a hazai kémikusok megtisztelõen nagy számú kiváló képviselõje jelenlétében felteszem a kérdést, kik is vagyunk, honnan és hogyan jöttünk mi harmincheten? Mi a feladatunk és hogyan teszünk eleget annak? Mi a szerepünk a hazai kémiai tudományos közéletben? Megpróbálom sorban megadni a magam válaszát ezekre a kérdésekre, pontosabban kifejezve elmondani az ezekkel kapcsolatos szubjektív gondolataimat.

A “Kik vagyunk?” és “Honnan jöttünk?” kérdésekre viszonylag egyszerû a válasz. Az Osztály tagjainak nagy többsége aktív vagy nyugdíjas egyetemi tanár, akik kb. egyenlõ arányban tartoznak a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetemhez, az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez, valamint vidéki ill. vidéki központú egyetemekhez (DE, SZTE, VE, Szt. István Egyetem). A Kémiai Kutatóközpontban és az iparban dolgozó tagtársak is szorosan kötõdtek vagy kötõdnek az egyetemi oktatáshoz. Külön szeretném kiemelni, hogy a frissen megválasztott öt levelezõ tagunk között három vidéki is van. Így vidéki tagtársaink száma a korábbi, irreálisan kevés hatról kilencre emelkedett.

Az osztály tagjainak átlagéletkorát megalakulásától napjainkig a 15. ábrán mutatom be. Látható, hogy a kezdeti, 50 évet alig meghaladó átlagéletkor kisebbnagyobb ingadozásokkal ugyan, de lényegében véve folyamatosan emelkedett és a legutóbbi választás nélkül megközelítette volna a 70 évet. Bár meggyõzõdésem szerint nem mutatható ki korreláció a tagtársak életkora és aktivitása között, az Osztály jövõbeli mûködõképessége szempontjából mindenképpen pozitíven értékelhetõ, hogy a mostani választás eredményeként az átlagéletkor további emelkedése megállt.
 
 

15. ábra. Kémikus akadémikusok és az új levelezõ tagok átlagéletkorai

Az osztálytagok kémián belüli szakterületi megoszlását a korábban kivetített 10. ábra többé-kevésbé hûen tükrözi, bár a kettõs, sõt hármas kötõdések és a nagy, átfogó kutatási témák megoldásához szükséges sokoldalú megközelítés miatt erõltetett lenne az osztálytagok beskatulyázása egy-egy bizottság által meghatározott szubdiszciplínába. Az mindenesetre biztos, hogy a legtöbb tag a Fizikai-kémiai és Szervetlen Kémiai Bizottság területén dolgozik, valamivel kevesebben a Szerves és Bioorganikus Kémiai Bizottság területén. Hagyományosan erõs az Osztályon az analitikai kémia, de megfelelõ az élelmiszerkémia, a mûszaki kémia, a radiokémia és az újnak mondható diszciplínák közül az anyagtudomány képviselete is.

Most engedjenek meg néhány gondolatot a – “Hogyan jöttünk? Hogyan képviseljük a magyar kémia elitjét?” – kérdésekkel kapcsolatban is. Idõsebb tagtársaink elbeszéléseibõl tudom, hogy az Osztály történetének elsõ idõszakában az Akadémia Alapszabályának a tagválasztásra vonatkozó rendelkezései betartásával ugyan, de mégis úgy ment végbe a tagválasztás, hogy az Osztály elfogadta nagy tekintélyû vezetõinek javaslatait. A késõbbiek során egyre inkább elõtérbe került az a törekvés, hogy azok körét, akik közül az Osztály új levelezõ tagjait megválasztja, széleskörû elõzetes vizsgálódás alapján, a lehetõ legdemokratikusabban és az elért tudományos eredményeket leginkább figyelembe vevõ módon jelöljék ki. Erre az Osztály igen aktív közremûködésével az osztályelnökök ciklusonként változó, de az alapszabállyal mindig összhangban levõ technikákat dolgoztak ki. Ezekben mindig kikérték a tudomány doktorai ill. akadémiai doktorok véleményét is, de szerephez jutottak a bizottságok, sõt még arra is volt példa, hogy a munkabizottságok is. Állandó vitatéma volt (és minden bizonnyal az is marad) az a kérdés, hogy a kiválóság értékelésénél milyen mértékben szabad támaszkodni a tudománymetriás adatokra. Abban általában mindenki egyetért, hogy ezek figyelembe nem vétele ugyanolyan hiba lenne, mint túlértékelésük, de a helyes arány megtalálása, a szubjektivitás lehetõ legnagyobb mértékû kiküszöbölése választásról választásra nehezen megoldható feladatot jelent. Ha ezek után felteszem magamnak a kérdést, hogy mi harmincheten valóban a magyar kémia elitjét képezzük-e, a kérdésre véleményemet a következõ válaszban foglalom össze. Számos osztálytag a kémiai kutatás rendkívüli hazai és nemzetközi tekintélyû, megkérdõjelezhetetlen személyisége. A másik kategóriát olyan, ugyancsak kiváló eredményeket felmutató tagtársak képezik, akikkel összemérhetõ teljesítményt nyújtottak, nyújtanak más, az osztályra be nem került kutatók is. Éles határvonal a két kategória között természetesen nem vonható. Ezt én magam még a legtitkosabb gondolataimban sem tettem meg. Biztonsággal csak egyet tudok kijelenteni: magamat a második kategóriába sorolom. Az osztály tagjai közé való bejutáshoz az objektivitásra való minden törekvésünk mellett is gyakran szükség van több tényezõ szerencsés együtthatásának. Úgy gondolom, ez nem sajátos problémája a mi osztályunknak: ez így van akadémiánk más osztályain, más akadémiákon is, sõt minden olyan testületben vagy csoportban, amelyet emberek jelölnek ki vagy választanak meg a futballválogatottól a Széchenyi- vagy akár Nobel-díjasok köréig. Hargittai István tagtársunk közelmúltban megjelent kitûnõ könyvében (Candid Science, Imperial College Press, 2000) olvashatunk arról, hogy milyen súlyos, nehezen feldolgozható megbántottságot okozott világraszóló eredményeket elért nagy tudósoknak, hogy a Nobel-díj Bizottság rendkívül széleskörû vizsgálódáson alapuló döntései után is kívül maradtak a díjazottak körén. Az akadémikusi körön kívül maradás miatt többé vagy kevésbé indokoltan csalódott kollégák nyilvánvalóan közöttünk is élnek.

Mi lehet a megoldás? Nyilvánvalóan az, hogy a jelenlegi terminológiával élve a kémia területén is erõsítjük az Akadémia köztestületi jellegét. Osztályunk nem mûködik zárt klubként: munkánkban közvetlenül részt vesz az Osztály és a közgyûlési doktorképviselõk által megválasztott 16 tanácskozási jogú tag, továbbá a köztestületi tagok által megválasztott 21közgyûlési doktorképviselõ közül az a 11 fõ is, akik nem tanácskozási jogú képviselõi az Osztálynak. Ezek, valamint a kémia és rokon területein dolgozó 1150 köztestületi tag (köztük 329 akadémiai doktor) közül számosat kérünk fel különbözõ ad hoc és egyéb bizottságaiban (pl. az Osztály Doktori Tudományos Bizottságában) való, az akadémikusokéval teljesen egyenértékûként kezelt tevékenységre. Tudományos bizottságainkban az akadémikusokon kívül 170 köztestületi tag (túlnyomó részben doktorok), munkabizottságainkban pedig több mint 1000 köztestületi tag dolgozik. Az interdiszciplináris bizottságaink, munkabizottságaink munkájában részt vesznek nem az Osztályhoz bejelentkezett köztestületi tagok is. Õket mind az Osztály szerves részének tekintjük; nélkülük, aktív közremûködésük nélkül az Osztály nem tudná betölteni azt a szerepet, amit az Akadémia Alapszabálya elõír számára. Meg kívánom jegyezni, hogy ez a szemlélet nem új az Osztály számára. 1980-ban, amikor az a kifejezés, hogy köztestületiség még nem is létezett, Beck Mihály, akkori osztályelnök a következõket mondta az Osztály közgyûlési osztályülésén: “Amikor Osztályt mondok, úgy vélem lényegében az egész kémikus társadalmat kell érteni, mert hiszen ilyen vonatkozásban az Osztály fogalmába beleértjük a bizottsági és munkabizottsági hálózatot is, ez pedig átszövi az egész hazai kémiai életet”, (Kémiai Közlemények, 56, 3–21, 1981).

Ezek után, ezúttal Vörösmartyt idézve, felteszem a kérdést – “Mi dolgunk a világon?” – és a költõ válaszát saját kérdésére – “Küzdeni erõnk szerint a legnemesbekért.” – szeretném alkalmazni az Osztály szerepére a hazai kémiai tudományos közéletben. Akadémiánk Alapszabálya szerint az osztály

• “figyelemmel kíséri, segíti és értékeli a tudományágazat körében folyó tudományos tevékenységet,
• számon tartja a tudományágazat tudományos kutatóhelyeit,
• egyetemi és más tudományos mûhelyeit, továbbá az azokon kívül mûködõ kutatókat,
• kapcsolatot tart a tudományágazatba tartozó tudományos társaságokkal,
• tudományos üléseket szervez,
• állást foglal … tudományos, tudománypolitikai, kutatásszervezési és személyi kérdésekben,
• véleményt nyilvánít az …. akadémiai kutatóintézetek és támogatott kutatóhelyek tevékenységérõl…,
• ellátja az MTA doktora tudományos cím odaítélése tárgyában … rá háruló feladatokat…,
• véleményt nyilvánít az erõforrások elosztásának a tudományágazatot érintõ ügyeiben,
• ellátja az illetékességi körébe tartozó köztestületi tagok felvételével, besorolásával, nyilvántartásával, felfüggesztésével, lemondásával kapcsolatos ráháruló feladatokat.”

A felsorolt feladatok ellátásával a kémia hazai helyzetéért és jövõjéért érzett felelõsségtõl áthatva igyekszik a legszélesebb értelemben vett Osztályunk zászlóshajója lenni a kutatásnak és egyéb ezzel kapcsolatos tevékenységnek. A nyolc pontból itt csak kettõvel szeretnék röviden foglalkozni.

Osztályunk nagy jelentõséget tulajdonít a kémia területén dolgozó tudományos társaságokkal, elsõsorban a Magyar Kémikusok Egyesületével és más egyesületekkel való kapcsolattartásnak. Ennek a kérdésnek néhány héttel ezelõtt egy osztályülésen külön napirendi pontot szenteltünk. Most, amikor a kémia és ezen belül a kutatás hazai bázisa jelentõsen beszûkült, nagy jelentõsége van annak, hogy az Osztály és a tudományos egyesületek egymással együttmûködve, nem pedig versengve dolgozzanak.

Tudományos üléseket az Osztály legkülönbözõbb szinteken rendez. Nemzetközi rendezvényeink közül az utóbbi évtizedek legnagyobb eseménye volt az 1991-ben Budapesten megrendezett nagy sikerû 33. IUPAC világkongresszus. Bizottságaink részben önállóan, részben különbözõ tudományos egyesületekkel közösen számos további nemzetközi konferenciát rendeztek. Kiemelést érdemel, hogy valamennyi osztályülésünk elõtt nyilvános felolvasó ülést tartunk, ahol már érett, vezetõ kutatók mellett fiatal kollégák is bemutatkozhatnak. A bizottságaink és fõként munkabizottságaink által végzett munkára jellemzõ, hogy évente átlagosan 2–3 elõadóülést ill. szimpóziumot rendeznek.

Mindaz azonban, amirõl eddig szóltam, nem cél, hanem eszköz annak érdekében, hogy a magyar kémia jelentõs eredményeket érjen el és ezzel a maga szerény lehetõségeinek megfelelõen hozzájáruljon az élet minõségének javításához és magyar kémiai kutatás nemzetközi presztízsének megõrzéséhez ill. további javításához. Hogy mit tud ezen a területen a magyar kémiai kutatás felmutatni, arról ünnepi ülésünkön Kõrös Endre tagtársunk fog beszámolni. Az én szerepem itt, ezen a helyen csak arra korlátozódhat, hogy köszönetet mondjak mindazon kollégáinknak, akik tudományos teljesítményükkel, az Osztályon, bizottságainkban és munkabizottságainkban végzett munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy egy sikeres fél évszázados tevékenységet tudhatunk magunk mögött. Név szerint csak Zemplénné Papp Éva PhD, tudományos titkárt szeretném megemlíteni, akinek munkája nélkül az Osztály nem lenne az, ami, és akinek segítsége nélkül ez az elõadás sem születhetett volna meg.

Végezetül elõadásom címének megfelelõen a jövõvel kapcsolatban szeretném néhány gondolatomat megfogalmazni. Kis ország vagyunk, méreteinkhez képest nem, de abszolút értelemben, világviszonylatban szerény kémiai kutatással. A trendeket nyilvánvalóan nem mi határozzuk meg. Ezekrõl fog szólni Hargittai István tagtársunk elõadása. Az Osztály feladata az, hogy a magyar kémia jövõje érdekében alkalmazkodjunk ezekhez a trendekhez. Ennek csak egy vonatkozását szeretném itt kiemelni. A kémiának, a kémiai gondolkozásmódnak döntõ szerepe volt azokban a sikerekben, amit a biológia és az orvostudomány a közelmúltban elért. Éppen ezért elfogadhatatlan számunkra az az idõrõl idõre visszatérõ kategorizálás, amikor a kémiát az “élettelen természettudományok” közé sorolják be. A közeljövõ fontos feladatainak tekintjük az Osztály élettudományi vonalának erõsítését, az együttmûködés fokozását biológus, orvos, agrártudományos kollégáinkkal, ennek szervezeti formáinak kialakítását.

Ezen túlmenõen a magyar kémia eredményei a jövõben nyilvánvalóan két tényezõtõl függenek: a tudományfinanszírozástól és a tudományos utánpótlás biztosításától. Az elsõt nem tudjuk közvetlenül befolyásolni, ezért ezzel nem foglalkozom. Csak remélni tudjuk, hogy az elmúlt évek a kémiai kutatásnak is nagy vérveszteséget okozó restrikciói után a legutóbbi idõkben megfordulni látszó tendencia tartós lesz és megteremtõdnek a feltételei az eredményes munkának. A tudományos utánpótlás biztosítása az Osztály véleménye szerint meglehetõsen problematikus általános és középiskolai kémia oktatás figyelemmel kisérésével és lehetõségeink szerinti javításával kezdõdik. Erre az Osztály nagy súlyt fektet, és a jövõben még nagyobb súlyt kíván fektetni. Ma délutáni ülésünkön – ismereteim szerint közgyûlési osztályüléseink történetében elõször – tájékoztatást kapunk errõl a kérdéskörrõl a legautentikusabb forrásból, egy középiskolai kémia tanártól, Kromek Sándortól. Nagy lelkesedéssel csatlakozott az Osztály a II. Osztály kezdeményezéséhez a Közoktatási Bizottság újraélesztéséhez. Ettõl a kezdeményezéstõl sokat várunk céljaink eléréséhez.

Mivel – amint már említettem – az Osztály tagjainak nagy többsége egyetemi tanár, közvetlen kapcsolatunk van szinte valamennyi felsõoktatási intézménnyel, ahol kémiaoktatás folyik. Így hát nincs akadálya annak, hogy az Osztály szelleme az egyetemi oktatásban is érvényesüljön. A hagyományosan kitûnõ színvonalú hazai egyetemi kémiaoktatás színvonalának fenntartását ill. korszerûsítését azonban más természetû, elsõsorban finanszírozási-infrastrukturális problémák, valamint az oktatói kar túlterheltsége és elöregedése akadályozzák.
Az Osztály lehetõségei e tekintetben arra korlátozódnak, hogy ezekre ismételten felhívjuk az illetékesek figyelmét.

Az 1993. évi LXXX. törvény a felsõoktatásról, valamint az 1994. évi XL. törvény a Magyar Tudományos Akadémiáról új helyzetet teremtett a tudományos minõsítésben: az egyetemek hatáskörébe került az egyetlen tudományos fokozat, a PhD odaítélésének joga. Az Osztály közvetlen ráhatásának lehetõsége tehát megszûnt erre a tudományos utánpótlás nevelése szempontjából rendkívül fontos lépésre. A közvetett ráhatásra a tudományos utánpótlás színvonalának biztosítására azonban több síkon is lehetõségünk van. Támogatott kutatóhelyeink valamint a Kémiai Kutatóközpont munkatársai számos PhD munka irányítását végzik. Csupán az utóbbiban ez idõ szerint 46 PhD munkán dolgoznak. Az egyetemi doktori tanácsok által felkért opponensek és bírálóbizottsági tagok szinte kivétel nélkül az Akadémia köztestületének tagjai közül kerülnek ki. Bizottsági–munkabizottsági üléseink gyakran biztosítanak fórumot PhD elõvédések számára. Néhány hónappal ezelõtt egy osztályülésünk napirendjén is szerepeltek a különbözõ egyetemek kémikus PhD képzésének és a habilitációnak követelményrendszerérõl, azok összehangolási lehetõségeirõl szóló tájékoztatók. A tapasztalatok, különösen a habilitáció vonatkozásában vegyesek. Pozitívum maguknak a doktori iskoláknak létrejötte, eredményes mûködésük, valamint az a tény, hogy a fokozat fiatalon megszerezhetõ, szemben a Beck Mihály már említett 1980-as osztályelnöki beszámolójában leírtakkal, ahol felhívta a figyelmet arra, milyen negatív jelenség az, hogy évrõl évre idõsebb korra tevõdött át a kandidátusi fokozat megszerzésének ideje. Negatívum viszont, hogy tiszteletreméltó kivételektõl eltekintve a fokozat megszerzéséhez szükséges tudományos teljesítmény – már csak a képzési idõ rövidsége miatt is – alatta marad a régi kandidátusi fokozathoz szükséges teljesítménynek, és nem mindig biztosítható a szépen induló tudományos pályák méltó folytatása. Ezzel a fontos kérdéskörrel az Osztály a jövõben is kíván foglalkozni.

A PhD fokozattal szemben szégyenletes módon még ma is csak tudományos címként kezelt akadémiai doktorátus ügyeit az Osztály, illetve annak Doktori Bizottsága nagy felelõsségtudattal kezeli. Beck Mihály említett beszámolójában itt is az életkor aggasztó kitolódásról adott számot: 1976 és 1980 között a doktori fokozatot szerzõk átlagéletkora 44–rõl 51 évre nõtt! Az akadémiai doktori címet bevezetése (1995) óta a kémia és határterületein 43–an szerezték meg, köztük a kémikusok átlagéletkora a cím megszerzésének idõpontjában 46,8 év volt. Ez már bizonyos mértékû javulást jelent. A korán megszerzett PhD fokozatnak köszönhetõen további csökkenés várható. Ez egyrészrõl örvendetes fejlemény lesz, de igen nagy figyelmet kell majd fordítani arra, hogy ez ne járjon együtt a színvonal csökkenésével.

Tisztelt Osztály! Tisztelt Vendégeink! Elõadásom végére értem. Remélem, nem tekintik kincstári optimizmusnak, ha most kifejezem azt a meggyõzõdésemet, hogy 50 éves eredményes munka után minden nehézség ellenére sikerül megvetnünk egy újabb 50 éves fejlõdés alapjait, aminek eredményeként a 2051-es jubileumi ülésen a most még minden bizonnyal valamelyik általános iskola padjában ülõ ünnepi szónok még az eddigieknél is fényesebb eredményekrõl számolhat majd be.