Tudományos ülés a Kémiai Tudományok Osztálya megalakulásának
50. évfordulója alkalmából

2001. május 9.


A délelõtti ülésszakon Glatz Ferenc, az MTA elnökének ünnepi köszöntôje után Görög Sándor tartott elõadást Kémiai Tudományok Osztálya: múlt, jelen, jövõ címmel: "... Az Akadémia vezetése 1950-ben engedélyezte" mondotta, "hogy a Matematikai és Természettudományok Osztálya valamint a Mûszaki Tudományok Osztálya keretein belül dolgozó 11 kémikus akadémikus létrehozza a Vegyész Csoportot, majd az Akadémia 1951. december 10 és 15 között megrendezett nagygyûlésén alakulhatott át ez a csoport a VII. Kémiai Tudományok Osztályává. 50 éves távlatból visszapillantva – úgy gondolom – három tényezõ motiválhatta ezt a döntést: a kémia mint az emberiség életminõségét döntõen meghatározó tudomány világviszonylatban elért kiemelkedõ eredményei, a magyar kémikusok jelentõs hozzájárulása ezekhez, valamint az a kordokumentumok áttanulmányozásából világosan kirajzolódó tendencia, hogy nagy szerepet szántak az új osztálynak az 1951-ben induló elsõ ötéves terv kémiai beruházásai tudományos megalapozásában. Ennek megfelelõen az Akadémia vezetése engedélyezte a nagygyûlésen öt új levelezõ tag felvételét. Ezzel a közel 50%–os létszámnöveléssel érte el a kémikus akadémikusok száma a 16-ot, amit a vezetés már elegendõnek tartott ahhoz, hogy egy új, hatékonyan dolgozó osztály jöhessen létre."
 

Hargittai István A molekulák útra keltek: a kémiai kutatások elmúlt 50 évének eredményeibôl címmel adott áttekintést a kémia elmúlt ötven évben elért eredményeirõl: "A molekulák útra keltek számomra azt jelenti, hogy a kémia az elmúlt 50 évben eddig soha nem látott módon hatolt be a rokontudományokba és átszõtte azokat. Ezt azért hangsúlyozom, mert vannak olyan statisztikák, amelyek szerint a kémia visszavonul, mind a tudósok számát, mind pedig a publikációs tevékenységet tekintve. A visszavonulás azonban csupán látszólagos, a valóság ennek az ellenkezõje. A modern biológia az elmúlt évtizedekben elkémiásodott és ez igaz más tudományterületekre is, ha nem is olyan mértékben, mint a biológiára. Számomra ez jelenti a molekulák útrakelését. Úgy gondolom, hogy nincs is szükség ennek további bizonyítására, bár tulajdonképpen egész elõadásom is illusztrálja ezt a folyamatot. Azzal a váddal sem szeretnék külön foglalkozni, hogy a kémia elszennyezi a környezetünket, mert ha valamitõl a környezetünk megmentését remélhetjük, az éppen a kémia. Modern életünkben mindenütt kémiát találunk. Sajnos azonban a kémikusok szemérmesebbek és ügyetlenebbek, mint más tudósok, akik jobban képesek tudományuk pozitív vonatkozásait tudatosítani."
 

Kôrös Endre Honnan és merre: a hazai kémiai kutatások fél évszázada címû elôadása a hazai kémiai kutatás elmúlt ötvenévi eredményeit tekintette át. "1949-ben megnyitotta kapuit a Veszprémi Vegyipari Egyetem és két kutatóintézet is létesült Veszprémben: a Magyar Ásványolaj- és Földgázkutató Intézet (MÁFKI) és a Nehézvegyipari Kutatóintézet (NEVIKI). A Központi Kémiai Kutatóintézet 1952-ben, az Izotópkutató Intézet 1959-ben, a Mûszaki Kémiai Kutatóintézet pedig 1960-ban alakult meg. A vegyipar fejlesztésének elõsegítésére több ipari kutatóintézetet is alapítottak. Idõben kissé elõreugorva ezen a helyen említem meg, hogy az MTA Szervetlen Kémiai Kutatólaboratóriuma – amely 1997-tõl a Kémiai Kutatóközponthoz tartozik Anyag- és Környezetkémiai Laboratórium névvel – 1976-ban alakult meg.

Az 1956-os forradalmat követõ idõszak jelentõs vérveszteséget okozott a hazai kémiának, mivel a kémiai kutatás élvonalába tartozó kollégáink közül sokan elhagyták az országot és nyugat-európai és néhány tengeren túli országban futottak be – sok esetben igen magas tudományos rangig, egy esetben pedig egészen a kémiai Nobel-díjig ívelõ – karriert. Az évek múltával a kapuk Nyugat felé nyílni kezdtek és a külföldön dolgozó kollégáinkkal egyre szorosabbá váltak a kapcsolatok. Fiatal kutatóink hosszabb-rövidebb ideig laboratóriumaikban dolgozhattak (és dolgoznak jelenleg is), közös publikációk, monográfiák és könyvek jelentek meg. Az egyre gyakrabban hazalátogató barátaink elõadásokat és tanfolyamokat is tartanak. A kétoldalú, mindkét fél részére elõnyös együttmûködések ma már a mindennapok természetességéhez tartoznak. Kiszélesedtek és egyre sokrétûbbek lettek kutatóink kapcsolatai neves külföldi egyetemek és kutatóintézetek munkatársaival is."

Délután a "zöld kémia" néhány problémáját vizsgálta Horváth István Tamás (ELTE), Szépvölgyi János (KK AKKL), Hlavay József (VE), Kiricsi Imre (JATE), Zsuga Miklós (DE). Kromek Sándor pécsi középiskolai tanár azt elemezte, hogy beépíthetõ-e a zöld kémia tanítása  a középiskolai oktatásba.


Teázó
Kémiai Osztály
http://www.kfki.hu/chemonet/
http://www.chemonet.hu/