Hlavay József
Veszprémi Egyetem, Föld- és Környezettudományi Tanszék
A környezettudományi
kutatások egyik fontos területe az emberi tevékenység
és a környezet kölcsönhatásának vizsgálata.
A környezettudományon belül a kémiai folyamatok
(pl. különbözô szennyezô anyagok sorsa és
hatása a környezetben) tanulmányozása alapvetô
jelentôségû. A vizsgálatok során a megfelelô
kémiai alapok ismeretében a környezet különbözô
tartamányaiban (litoszféra, atmoszféra, hidroszféra)
végbemenô folyamatokat, azok emberi tevékenység
miatti módosulásait vizsgáljuk és az eredmények
alapján az egyes tartományok közötti természetes
és mesterséges anyagáramlást tanulmányozzuk.
Think globally, act locally! Ez a legfontosabb motivációja tevékenységünknek. A környezettudomány szerepe azért is kiemelkedô jelentôségû, mert ha a tudományos közösség képtelen arra, hogy a biogeokémiai rendszerek leírásához szükséges diszciplínákat megértse és integrálja, a társadalom nem fog megbirkózni az elôtte álló feladatokkal. Feladataink közé tartozik annak megállapítása, hogy a természetes biogeokémiai körfolyamatok milyen hatást gyakorolnak az emberi tevékenységekre. Ennek révén tendenciák állapíthatók meg a nyersanyagok jövôbeni lehetséges forrásaira, a fenntartható fejlôdés megalapazására. A környezettudomány elkerülhetetlenül része az ökológiai szempontok szerint orientált kémiai technológiának. Ezt az támasztja alá, hogy a kémiai ismeretek alkalmasak az ökológiai problémák hosszabb távú megoldására, más szóval, széles körû kémiai ismeretek nélkül hatékony környezetvédelem nem lehetséges. A kémikusok szerepe a környezetkímélô ipari és energetikai technológiák fejlesztése, a káros emissziók csökkentése, valamint a környezetünkben levô szennyezések meghatározására szolgáló analitikai módszerek és az ezekre alapozott megfigyelési rendszerek kidolgozása. Ezek a vizsgálatok közvetlen környezetünkön (talaj, víz, légkör) kívül kiterjednek a légkör magasabb rétegeire is (pl. az ózonlyuk és keletkezési mechanizmusának vizsgálata). A környezeti minták analízise a környezetbe jutó szennyezô anyagok kimutatásával és kvantitatív meghatározásával foglalkozik, és a természetben lévô anyagok antropogén hatásra bekövetkezô globális, regionális és lokális koncentrációváltozásait követi. A feladat összetett, hiszen az ökoszféra egyes tartományaiban található szennyezôanyagokat kell meghatároznunk rendkívül kicsi koncentrációtartományban. Minthogy a biológiai hatások molekulaszerkezet-specifikusak, a prabléma megoldásához a célnak megfelelô analitikai stratégiák kidolgozására van szükség, és folyamatosan mûködô, a környezetet ellenôrzô rendszereket kell kidolgoznunk.
A mindennapi életben a levegõminôség az egyik
legfontosabb környezeti paraméter, mert a légkör
állapota jelentôsen befolyásolja, sôt bizonyos
esetekben meghatározza az egyéb szférák (hidroszféra,
bioszféra, litoszféra) környezeti állapotát
is. A levegõben lévô anyagok megváltoztatják
a légkör kémiai összetételét, ezen
keresztül a rövid- és hosszúhullámú
sugárzás terjedését, a felhôképzôdést
és végsô soron az éghajlatot. A levegôbôl
kiülepedve más földi szférákba kerülnek,
így befolyásolják a talaj, a felszíni vizek,
a növények és az erdôk állapotát.
Városi környezetben károsan hatnak az épületekre
és mûemlékekre. A finom aeroszol részecskéket
belélegezzük, és ezáltal veszélyeztetjük
egészségünket. Adott helyen a levegô szennyezettsége
a helyi, regionális és globális légszennyezô
források, illetve a légkör állapotának
függvénye. A lokális légszennyezôdésben
alapvetô szerepet játszanak az elsôdleges légszennyezô
anyagok, amelyek közvetlenül a kibacsátó forrásból
kerülnek a levegõbe. A regionalis es globális léptékû
levegôtisztaság-védelem csak nemzetközi összefogással
lehetséges.
Vissza