Kémiatörténeti naptár

Október 1–15.

Otto Frisch (szül. 1904. október 1.): a maghasadás értelmezése Lise Meitnerrel.
William Ramsay  (szül. 1852. október 2.): a neon, argon, kripton, xenon felfedezése, kémiai Nobel-díj, 1904.
Alexander Robertus Todd (szül.1907. október 2.): nukleotidok és koenzimek; az ATP szintézise; kémiai Nobel-díj, 1957.
John Gorrie (szül.1803. október 3.): első fridzsider-szabadalom.
Charles John Pedersen (szül. 1904. október 3.): koronaéterek; kémiai Nobel-díj, 1987.
Fukui Kenichi (szül.1918. október 4.): kémia reakciók mechanizmusa, "határpályák"; kémiai Nobel-díj, 1981.
Kurt Wüthrich (szül. 1938. október 4.): biológiai makromolekulák NMR-vizsgálata, kémiai Nobel-díj, 2002.
Niels Bohr (szül.1885. október 7.) Bohr-féle atommodell, a hidrogénatom spektrumának magyarázata; korrespondenciaelv; fizikai Nobel-díj, 1922.
Harold Walter Kroto (szül.1939. október 7.) fullerének; kémiai Nobel-díj 1996.
Henry-Louis Le Chatelier (szül.1850. október 8.): a nyomás és a hőmérséklet hatása a kémiai egyensúlyra (Le Chatelier-elv).
Rodney Robert Porter (szül.1917. október 8.): antitestek négyláncos szerkezete, orvosi Nobel-díj, 1972.
Jens Christian Skou (szül.1918. október 8.): ATP-áz felfedezése; kémiai Nobel-díj, 1997.
Otto Heinrich Warburg (szül. 1883. október 8.): sejtlégzés vizsgálata; orvosi Nobel-díj, 1931.
Hermann Emil Fischer (szül.1852. október 9.): cukrok szintézise és sztereokémiájuk vizsgálata; fehérjék kémiája; kémiai Nobel-díj, 1902.
Max von Laue (szül. 1879. október 9.): kristályszerkezet, röntgensugárzás; fizikai Nobel-díj, 1914.
Peter Mansfield (szül.1933. október 9.): magmágneses rezonancia orvosi felhasználása; orvosi Nobel-díj, 2003.
Henry Cavendish (szül. 1731. október 10.): hidrogén felfedezése; felismerte, hogy a víz nem elem; nitrogéntartalmú vegyületek vizsgálata.
Evangelista Torricelli (szül. 1608. október 15.): nyomás, vákuum, barométer.

---

Kezdőlap