dr. Móra László Próder István: A magyar kémia és vegyipar kronológiája, 18001950

50, 100, 150 éve

1849
Than Károly
A szabadságharcban önként jelentkezett és részt vett Than Károly VI. oszt. gimnáziumi tanuló, aki 15 évesen beállt Bem erdélyi seregébe. Mint tüzérinas Nagyszebenben ágyúöntödében dolgozott, itt ébredt fel érdeklôdése a kémia iránt. Az 1849. január 4-i vízaknai csatában könnyebben megsebesült. Ott volt Zsibónál, amikor a honvédsereg letette a fegyvert 1849 augusztusában.

Kossuth Lajos márciusban kinevezte Irinyi Jánost a Nagyváradi lôporgyár igazgatójának. Irinyi a megbízatásnak nagy buzgalommal tett eleget. Ezért a szabadságharc után letartóztatták és a pesti Neugebäudeba zárták, ahonnan kegyelmi rendelet alapján   csak 1850 márciusában szabadult.

Kolozsváron megjelent Berde Áronnak "A chemia iskolája" címû könyve, amely Stöckhardt német kémikus mûvének magyar fordítása. Berde Áron a kolozsvári unitárius kollégiumban 1844-tôl 1863-ig vezette a természettudományok tanszékét.

Október 9-én a Leo Thun osztrák kultuszminiszter által kibocsájtott 'Entwurf der Organisation der Gymnasien und Realschulen in Oesterreich' rendelet hatályát Magyarországra is kiterjesztik. E rendelkezés a 6 osztályos gimnázium és a 2 éves akadémiai bölcseleti tagozat összevonásával létrehozta a 8 osztályos gimnáziumot. A gimnázium mellett általánosan képzô, középszintû 24 osztályos al- és 3 osztályos fôreáliskolát állított fel. Az iskolákban a kémia még nem külön tárgy, hanem anyagát egyéb tárgyak, elsôsorban a természettan (fizika) keretében tanítják.

1899
Ilosvay Lajos
A tudományegyetemi oktatók csoportja Winkler Lajos irányításával megalakította a Kis Akadémiát, melynek legfõbb célkitûzése ez volt: "tudományos ismereteket kölcsönös tanítás útján bôvíteni és a baráti összetartást ápolni". A társaság vezetôségében és munkájában a kémikusok Than Károly, Lengyel Béla, Ilosvay Lajos, Szathmáry László, Putnoky László, Száhlender Lajos, Weszelszky Gyula, Gróh Gyula stb. kiemelkedôen aktív tevékenységet folytattak. A Kis Akadémia 1944 végéig mûködött. Gondozásukban nagyszámú értékes kiadvány (füzet) jelent meg.

Létrehozták a Fiumei Vegykísérleti Állomást, amely a korábban szervezett állomásokhoz hasonlóan elsôsorban a mezôgazdasági termeléssel kapcsolatos kémiai kutatásokat folytatott.

Május 5-én Bugarszky István kémikust az MTA Matematikai és Természettudományok Osztálya levelezô tagjának választotta. Székfoglaló elôadását "A bróm és aethylalkoho! egymásra hatásának sebességérõl. Kísérletek állandó hômérsékleten" címmel 1901. január 21-én olvasta fel.

Május 5-én Hermann Walther Nernst német fizikust az MTA Matematikai és Természettudományok Osztálya külsô tagjának választotta.

Május 20. és 25. között Bécs után a következô, a II. Nemzetközi Acetilén Kongresszust Budapesten tartották. A kongresszus 215 külföldi és hazai szakembere a Városháza dísztermében ülésezett, ezzel egyidejûleg a városligeti Iparcsarnokban acetilén világkiállítást rendeztek. A kongresszuson a hazai kutatók közül elôadást tartott Bittó Béla, Grittner Albert, Pfeifer Ignác, Wartha Vinceés Zipernowsky Fülöp.

1949
A Mûegyetemmel egyesített karok (mezôgazdasági, állatorvosi, közgazdaságtudományi) 1945 után kiváltak és önálló egyetemekké szervezõdtek. Az 1949. évi XXII. törvény a József Nádor Mûszaki Egyetem nevét Budapesti Mûszaki Egyetemre (rövidítése: BME) változtatta. A BME-en az 1934 óta a gépészekkel közös kart alkotó vegyészek önállósultak és mint az egyetem Vegyészmérnöki Kara folytatták mûködésüket.

Megjelent Széki Tibor"Gyógyszerészi kémía. Szerves vegyületek csoportjába tartozó gyógyszerkészítmények." c.kétkötetes munkája, melyet Széki elôadásai alapján összeállítottak Végh Antat és Kovács László.

Létrejött a Borsodi Nitrogénmûvek Nemzeti Vállalat. 1952-ben a gyár Sajómenti Vegyimûvek néven szerepelt, majd 1954-ben a Borsodi Kokszmûvek összevonásával alakult meg a Borsodi Vegyi Kombinát.

Megalapították az Északmagyarországi Vegyimûveket Sajóbábonyban.

Megalakult Százhalombattán a Nagynyomású Kísérleti Intézet. Jogutóda a Magyar Szénhidrogénipari Kutató-Fejlesztô Intézet.

Magyaróváron a timföldgyár közelében megkezdték az elsô hazai mûkorundgyár építését, amelyben a termelés 1950 szeptemberében indult meg. Az üzemet 'Mûkorundgyár Nemzeti Vállalat' néven mûködtették, amely 1951 januárjában beolvadt a timföldgyárba, s a két üzem új elnevezése: 'Magyaróvári Timföld- és Mûkorundgyár Nemzeti Vállalat' lett.

Bécsben kiadták Gombás Pál: "Die statistische Theorie des Atoms und ihre Anwendungen" c. könyvét, melyet késõbb oroszul is megjelentettek (Moszkva, 1951).

A meginduló felsôoktatási reform a tudományegyetemi vegyészképzést kilenc, majd tíz félévre emelte. A budapesti tudományegyetemen az Általános Kémia Tanszéket Gróh Gyula nyugdíjazása után 1950-ben Lengyel Béla vette át, akinek vezetése alatt rövidesen átköltözött a tanszék az Eszterházy ill. Puskin u. 911-bõl a Múzeum krt. 68. sz. alatti fôépületbe és elnevezése is Általános és Szervetlen Kémiára változott. Az Általános Kémia TanszéktõI önállósult a Fizikai Kémia és Radiológia Tanszék Erdey-Grúz Tibor vezetésével, aki a tanszéket 1951-ig vezette. Ekkor Erdey-Grúz az MTA fôtitkára, majd felsôoktatási ill. oktatásügyi miniszter lett (19521956), utána az MTA elnöke volt 1976-ban bekövetkezett haláláig. A Szerves és Gyógyszerészi Kémia Tanszék Széki Tibor nyugdíjazását követôen kettévált: a Szerves Kémia Tanszéket Bruckner Gyôzô vezette tovább, míg az önállóvá vált Gyógyszerészi Kémia Tanszék Végh Antal professzorral az élén rövidesen átkerült az Orvostudományi Karhoz. Az Orvostudományi Kar 1951-ben önállósult Budapesti Orvostudományi Egyetem néven, amely 1969-ben vette fel a Semmelweis Orvostudományi Egyetem elnevezést. Az oktatási reform során a tudományegyetemen a vegyészek képzése négy szakon folyt: A/ szervetlen és analitikai, B/ szerves, C/ fizikai-kémiai, D/ kolloidika szakon.

Április 23-án megjelent a 3600/1949. Korm. rendelet, amely ipari kutatóintézetek, központi kutatólaboratóriumok és kutatási bizottságok létrehozását mondta ki. Öt új intézet jött létre: a Vasipari Kutató Intézet, a Szerves Vegyipari Kutató Intézet, a Hôtechnikai Intézet és a Papíripari Kutató Intézet. 1949. június 8-án az iparügyi miniszter a Szervetlen Vegyipari Kutatóintézet elnevezést Nehézvegyipari Kutató Intézetre változtatta. A Veszprémben mûködô NEVIKI-t 1996-ban felszámolták.

Május 16-án az oktatási reform kapcsán a budapesti tudományegyetemen a Bölcsészettudományi Karról leválasztották a természettudományi tanszékeket, és felállították az önálló Természettudományi Kart (rövidítése: TTK).

Augusztus 19-én megjelent az 1949. évi 23. törvény, amely alapján létrejött a Miskolci Nehézipari Mûszaki Egyetem.

Szeptemberben megkezdôdött az oktatás a Veszprémi Vegyipari Egyetemen, mint a Budapesti Mûszaki Egyetem kihelyezett Nehézvegyipari Karán. Ezt követôen az 1951. szeptember 9-én közzétett 1951. évi 25-ös számú törvényerejû rendelet kimondta, hogy a kar kiválik a BME szervezetébõl, és Veszprémi Vegyipari Egyetem elnevezéssel önálló egyetemként mûködik.

Október 31-én az MTA rendes és levelezô tagjainak egy részét jogfosztó jelleggel tanácskozó taggá minôsítették vissza, gyakorlatilag megfosztva tagságuktól. Az érintettek között sok kémikus is volt, így pl. Bodnár János, Doby Géza, Gróh Gyula, Náray-Szabó István, Plank Jenô, Széki Tibor stb. A jogfosztórendelkezést 1989-ben hatályon kívül helyezték, és a kizártak és átminôsítettek tagságát folyamatosnak nyilvánították.



Vissza a Teázóba http://www.kfki.hu/chemonet/
http://www.ch.bme.hu/chemonet/