dr. Móra László Próder István: A magyar kémia és vegyipar kronológiája, 18001950


50, 100, 150 éve

1848 Görgey Artúr kilépett huszárfôhadnagy a prágai Károly Egyetemen kémiai tanulmányát befejezve 1848 májusában benyújtotta "Über die festen, flüchtigen, fetten Säuren des Cocusnussöles" (A kókuszdióolaj szilárd és folyékony zsírsavairól) c. dolgozatát, melyet tanára, Redtenbacher József bemutatott a bécsi Tudományos Akadémián. Sikerét mutatja, hogy a dolgozatot még 1848-ban kiadták a bécsi Akadémia "Sitzungsberichte"-jének, valamint Justus Liebig "Annalen"-jének 1848. évfolyamában. E munkában Görgey a kókuszdióolajban eddig felfedezett zsírsavakon kívül kimutatta a kaprinsav és a laurinsav jelenlétét. Görgey nem ment vissza egyetemi asszisztensnek, hanem a haza felszólítására honvédtisztnek jelentkezett. 1848 nyarán tekintettel vegyészi képzettségére feladatul kapta, hogy a Pesten felállítandó gyutacs- és lôkupakgyárhoz végezzen Bécsben és Prágában tanulmányokat. Ennek során 1848. július-augusztusban elintézte nagyobb mennyiségû lôszer szállítását, és részletes javaslatot készített a lôszergyár megszervezésére. A hadvezér Görgey tábornok katonai sikereit bevallása szerint nagyban elôsegítették a kémiai kísérletezések során szerzett készségei.

Április 4-én Nendtvich Károly a pesti tudományegyetemen megkezdte a kémia magyar nyelvû oktatását. Ezt megelôzôen és a szabadságharc utáni években ismét Sangaletti Ede németül tartotta a kémiai elôadásokat.

1898 A magyar mezôgazdasági kísérleti intézetek részére megindult a "Kísérletügyi Közlemények" c. folyóirat a Földmívelésügyi Minisztériumhoz tartozó Mezôgazdasági Kísérletügyi Központi Bizottság kiadásában. A vegykísérleti állomások eredményeikrôl többnyire ebben az 1941-ig fennállt szakfolyóiratban számoltak be.

Megjelent Than Károly "A kísérleti chemia elemei" címû munkájának elsô kötete, melyet 1906-ban követett a második. Az általános és szervetlen kémia anyagát tárgyaló mû korához képest nagyon modern volt, és tartalmában túlszárnyalta legtöbb kortársát.

Fabinyi Rudolf kolozsvári egyetemi vegytani intézetében Ceracidin néven elsôként állította elô a benzopirillium sót. E vegyületbôI származtathatók növényi színanyagok, így e színes vegyület selyem festésére kiválóan alkalmas. Fabinyi eljárását Németországban szabadalmaztatta.

1948 Bolognában Korach Mór professzor H. Drago nevû munkatársával szabadalmazott eljárást dolgozott ki az ún. 'szendvics-égetésen' alapuló alagútkemencék technológiájára. A módszert azért nevezték így, mert a kemencében a termékeket vékony rétegben, két hôforrás közé helyezve égették. A szendvicsszerû alagútkemencéket iparilag megvalósították és alkalmazták Olaszországon kívül számos országban, például Németországban, a Szovjetunióban és Amerikában is. Korach Mór 1951-ben hazatért és tudását mint kutatóintézeti igazgató és mûegyetemi tanár hasznosította.

Felállítják a Fémipari Kutató Intézetet, melynek helyettes igazgatója Lányi Béla, mûegyetemi professzor, egyben az elektrokémia katedra vezetôje lett. Legeredményesebb kutatómunkája a timföld- és alumíniumgyártás terén folyt, foglalkozott a bauxit feltárásával. Munkatársával készült szabadalmai a bauxitfeldolgozás melléktermékeinek (vörösiszap feldolgozása, vanádium stb. kinyerése) hasznosítását szolgálták. Lányi professzor mint oktató közel negyvenéves munkásságával gépész- és vegyészmérnök generációk elektrokémiai és technológiai képzésében szerzett érdemeket.

Megalapították a Magyar Ásványolaj- és Földgázkísérleti Intézetet (MÁFKI), alapító igazgatója, Freund Mihály akadémikus vezetésével. Az intézet kezdetben Budapesten a Mûszaki Egyetemen mûködött, 1952-ben költözött veszprémi épületébe. 1996-ban az intézetet felszámolták.

Megalakult az Elsô Vegyi Industria Szövetkezet Budapesten.

Megjelent Budó Ágoston és Kovács István "Molekulaszínképek"c. könyve.

A Mûegyetemen az elhunyt Binder-Kotrba Géza utóda a Mezôgazdasági Kémiai Technológia Tanszéken Sándor Zoltán lett, a Putnoky László nyugdíjazásával megüresedett Szervetlen Kémia Tanszéket pedig Proszt János vette át. A Kémiai Fizika Tanszék élérôl eltávolított Náray-Szabó István helyébe Schay Géza került, aki az átmenetileg létrejött Ipari Elméleti Kémia Tanszéket is vezette, míg a két tanszék 1951-ben egyesült Fizikai Kémia Tanszék néven. Az Élelmiszerkémia Tanszéken 1948-ban nyugdijba vonult Vuk Mihályt rövidesen Telegdy Kováts László váltotta fel (1950), Plank Jenôt pedig az Általános Kémia Tanszék élén 1949-ben Erdey László követte. A Csûrös Zoltán vezetése alatt mûködô Textilkémiai Technológiai Tanszék elnevezése Szerves Kémiai Technológiai Tanszékre változott. A vegyészmérnöki karon is megindult a szakosodás: a hallgatók három tagozaton tanultak; A/ Szervetlen kémiai technológia, B/ Szerves kémiai technológai és C/ Mezôgazdasági kémiai technológia szakon.

Marosvásárhelyen önálló intézményként folytatta mûködését az Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet, amely korábban a Bolyai Egyetem egyik fakultása volt. Az intézet Orvosi Kémiai Tanszékét 194548 között Eperjessy Anna, 1948-tól Kovács Endre vezette.

A Népszava kiadásában megjelent Gróh Gyulának "Bepillantás a kémiába" címû könyve, melyet szerzôje a vegyipari munkások számára rendezett tanfolyam használatára írt. A könyv második és harmadik kiadása 1949-ben, ill. 1955-ben jelent meg.

Áprilisban határozat született a Magyar Alumínium- és Könnyûfémipari Kutatóintézet megalapításáról.

Június 29-én alakuló ülését tartotta a Mûszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESz). Ezen 14 tudományos egyesület 9500 tagja csatlakozott az MTESz-hez.

Július 2-án Bognár Rezsô egyetemi tanárt az MTA Matematikai és Természettudományi Osztálya levelezô tagnak, majd 1953. V. 30-án rendes tagjának választja. Fôtitkár: 1955. V. 28. 1956. V. 30. Székfoglalóit "Cukoralkoholok klóros oxidálása" címmel 1950. V. 8-án, továbbá 1954. XI. 19-én "A 'flavonoid'-ok kémiájának néhány kérdésérôl" címmel olvasta fel.

Július 2-án Freund Mihály vegyészmérnök egyetemi tanárt az MTA Matematikai, Fizikai, Kémiai és Mûszaki Tudományok Osztálya levelezô tagjának, majd 1954. VI. 19-én rendes tagjának választotta. Székfoglalóit "Ásványi kenôolajok tapadási jelenségei" címmel 1948. XII. 20-án, továbbá "A motorkenôolajok fáradási jelenségérôl" címmel 1955. I. 21-én olvasta fel.


Vissza a Teázóba http://www.kfki.hu/chemonet/
http://www.ch.bme.hu/chemonet/