Híres vegyészek

Hogyan dönthetnénk el, hogy ki minden idõk leghíresebb vegyésze? Számtalan név juthat eszünkbe: Robert Boyle, Joseph Priestley, Antione Lavoisier, John Dalton, Humphry Davy, Michael Faraday, Justus von Liebig, Jöns Berzelius vagy az újabb idõkbõl Linus Pauling, Robert Woodward, Derek Barton... A lista hosszú, a kérdés valószínûleg megválaszolhatatlan. A Nobel-díjak sem igazítanak útba, hiszen sokan meghaltak, mielõtt kitüntethették volna õket, és számos érdemes tudós nem kapta meg a díjat.

Faraday
A híresség egyik fokmérõje az lehet, hogy hányszor fordul elõ valakinek a neve a szaknyelvben. A híres kémikusokról rendszerint törvényeket, effektusokat, reakciókat, elemeket, vegyületeket neveznek el. A nevek elõfordulását akár pontozhatnánk is: például 10 pont járna egy Nobel-díjért vagy egy elem nevéért, öt egy effektusért, egy állandóért vagy egy reakcióért, három egy mûszerért, egy alkatrészért vagy egy vegyületért.

A leghíresebb vegyészek (és fizikusok) egyike mindenképpen Michael Faraday (17911867): elneveztek róla két egységet (a faraday-t és a faradot), egy állandót (a Faraday-állandót), egy effektust, törvényeket (az elektrolízis és az indukciós körébõl), és a Faraday-kalitka is róla kapta a nevét.
 
Michael Faraday a leghíresebb vegyész?
Fotó: Royal Institution

A legnagyobb megtiszteltetésnek talán az számít, ha elemet neveznek el valakirõl. Eleinte általában a felfedezõ nevét kapták az elemek, bár a vegyészek nem mindig fogadták el vita nélkül az új nevet. Ma a IUPAC egyik bizottsága a névadó, de a XIX. századra jellemezõ, nemzetek közötti rivalizálás ma sem hiányzik a javaslatokból. Érdemes megjegyezni, hogy a személyek nevét viselõ 11 transzurán elem közül csak egyet neveztek el nõ tiszteletére, és nagyon sok elem mitológiai személyrõl kapta a nevét.

A IUPAC bizottsága 1994-ben úgy döntött, hogy élõ személyrõl nem nevez el elemet, ezért nem engedte, hogy a 106-os elem neve seaborgium legyen, bár Glenn Seaborg döntõ szerepet játszott a transzurán elemek felfedezésében. Az amerikai tudósok nyomására a bizottság 1997 augusztusában megenyhült, s a 106-os elem mégis seaborgium lett.

Más jelöltek
A kémiatörténet fontos személyisége Antoine Lavoisier (17431794), ám a neve amennyire tudom csak a tankönyvekben maradt fenn. Joseph Priestley (17331804) az oxigén felfedezõje és sok alapvetõ gázkísérlet végrehajtója nevét mégsem viselik kémiai kifejezések. "Névtelenségére" talán magyarázat, hogy nem volt fontos közéleti szereplõ. John Dalton (17661844) neve azonban többször is elõfordul: az atom- és molekulatömeg egysége a dalton, a sztöchiometriai össztetételû vegyületek a daltonidok (a nem sztöchiomteriai összetételûek a berthollidok), és a vöröszöld színtévesztést daltonizmusnak nevezik. Dalton is ebben a betegségben szenvedett, és õ írta le elõször tudományosan a tüneteit.

Személyekrõl elnevezett elemek

Rendszám Elem Személy
70 gadolínium Johan Gadolin
95 kûrium Pierre és Marie Curie
99 einsteinium Albert Einstein
100 fermium Enrico Fermi
101 mendelévium Dimitrij Ivanovics Mengyelejev 
102 nobélium Alfred Nobel
103 laurencium Ernest Lawrence
104 rutherfordium Ernest Rutherford
106 seaborgium Glenn Seaborg
107 bohrium Niels Bohr
109 meitnerium Lise Meitner


Education in Chemistry
Chemlingo
Peter Childs sorozata
A szerzõ e-mail címe: Peter.Childs@ul.ie
honlapja: http://www.ul.ie/~childsp/

Vissza http://www.kfki.hu/chemonet/
http://www.ch.bme.hu/chemonet/