Természettudományi Közlöny, XXX. 1898.


A tudományos chemia Magyarországon


Than Károly

Az önálló chemiai kutatás megalapítója hazánkban Than Károly. "Ô nálunk a chemiának elsô olyan képviselôje, a ki nemzetközi mértékkel mérhetô"; a ki, mint Ilosvay Lajos igen találóan mondja midôn a 60-as évek elején a budapesti tudományegyetemen a chemia tanszékébe ült, "öntudatosan, legnemesebb becsvággyal eltelve fogott hozzá, hogy a chemiát a magyar közönséggel megkedveltesse, mívelése iránt fogékonyságot keltsen s olyan nemzedéket neveljen, mely e tudományért nemcsak lelkesedni, hanem érdekében dolgozni is alkalmas legyen. Mind az elméleti, mind a gyakorlati oktatás ügyét komoly s beható tanulmány tárgyává tette, és minden tanítványa tanuskodhatik róla, hogy a chemiának egyetlen fejezete fölött sem siklott úgy át, hogy a legfáradságosabb módon elméjéhez férni, a legnehezebb részletek felfogását is megkönnyíteni meg ne kisérlette volna. Than Károly a szó igaz és nemes értelmében egyetemi tanító és tanítómester, a ki fontosabb érdeket nem ismer, mint tanítványai érdekét és a tanító sikerének kedvéért szerfölött sokat föláldozott a tudós személyes dicsôségébôl is." [Budapesti Szemle, 90. kötet. 139. l. (1897)]

Fáradozásait siker is koronázta, a mennyiben ma már a chemiának több olyan mívelôje van, a ki hathatósan közremûködík a chemia továbbfejlesztésében, s kinek neve a külföld elôtt nem ismeretlen.

Mintegy négy évvel ezelôtt egy lelkes bizottságnak, melyet a K. M. Természettudományi Társulat kebelében alakult chemiai szakosztály küldött ki, élén Than Károllyal, sikerült egy önálló magyar chemiai szaklapot létesíteni, mely a Magyar Chemiai Folyóirat czímen 1895. évi januárius hónapja óta, havonként egyszer s 2 ívnyi terjedelemben jelenik meg. Ennek a szakközlönynek szelleme és iránya egészen a mi specziális hazai viszonyainkhoz alkalmazkodik; fôfeladatául tûzi ki, hogy mindazoknak, kik életpályájoknál fogva chemiai kiképeztetésben részesültek és annak a gyakorlat terén hasznát veszik (így pl. orvosok, gyógyszerészek, a természettudományokat tanító tanárok, mezôgazdák, technikusok stb.), a chemiának mind tisztán tudományos, mind gyakorlatilag fontos, újabb vívmányairól könnyen érthetô alakban tudomást szerezzenek. E mellett ugyanezen szaklap egy ívnyi terjedelemben megjelenô mellékletén a chemia különbözô ágainak rendszeres és összefüggô tárgyalását is hozza olyan modorban, hogy nemcsak a szakchemikusok, hanem a chemiával foglalkozó gyakorlati szakférfiak is közvetetlenül értékesíthessék elméleti képzettségök növelése vagy a gyakorlati alkalmazás czéljaira. Ez a melléklet minden év végén önálló teljes kötetet alkot, s ekként a hazai chemiai szakirodalom eddig már három jeles mûvel gyarapodott; a folyóirat elôfizetôi pedig idôvel egész kis chemiai könyvtár birtokába fognak jutni. [E mûvek a következôk: Than, A qualitativ chemiai analysis elemei; Lengyel, Quantitaiv chemiai analysis; Felletár-Jáhn, Törvényszéki chemia.]

A nagyobb terjedelmû önálló kutatások eredményeit tartalmazó chemiai dolgozatok magyar nyelven nagyobbára a magyar tudományos akadémia III-ik osztályától kiadott Értesítôben és Értekezések között látnak napvilágot.

A tudományokban nálunk elôbbre haladott nagy kultúrájú nemzetek példája kétségtelenül bizonyítja, hogy a különbözô tudományok egész rendszerét tárgyaló tan- és kézikönyvek, a tudományoknak szélesebb körben való elterjedését és haladását lényegesen elômozdítják; s így könnyen érthetô, hogy a mi tudományos chemiai szakirodalmunkban nagyon is érezhetô volt az a hiány, hogy egész napjainkig szûkölködnünk kellett szigorúan a tudomány színvonalán álló, a chemia egész rendszerét tárgyaló munka nélkül. E hézag is ki van már töltve; mert Than Károly közel 40 évi tanítói tapasztalatait s e közben tett tanulmányainak eredményeit most könyvben bocsátja közre. [Than Károly: A kisérleti chemia elemei. I. kötet. Általános chemia és az elemi testek leírása. Számos fametszettel és egy színes táblával. A szerzô kiadása. Budapest, 1898. A M. Tud. Akadémia könyvkiadó hivatala bizománya. Bolti ára 8 frt. (8-adrét, 56 ív, 880 lap.)]

A két kötetre tervezett mû most megjelent elsô kötete az általános chemiát és az elemek chemiáját tárgyalja; késôbb megjelenendô második kötete a szervetlen és szerves vegyületek részletes leírását fogja tartalmazni.

Az általános, vagy, mint elterjedtebben nevezik, fizikai chemia az utolsó 1012 esztendôben olyan óriási haladást tett, a milyenre a tudományok történetében alig van példa; fôleg az oldatok természetére, a chemiai reakcziók sebességére és a chemiai egyensúlyra vonatkozó ismereteink bôvültek igen jelentékenyen, s a chemiának bizonyára egyik legfontosabb és legnagyobb problémája, a chemiai affinitás kérdése sem hozzáférhetetlen többé; ma már a definiczióját szabatosan formulázva, s némely chemiai reakcziókra számbeli értékét kisérletileg is megállapítva találjuk a tudományos chemiában. Kétségtelennek tartjuk, hogy, ha ez ismereteket a természettudománynak azon ágaiban, melyeknek a chemia egyik segédtudománya (így pl. a fizikában, a növény- és állatfiziológiában, a mineralógiában, geológiában, farmakodinamikában, pathológiában stb.) majdan értékesítik, egyrészrôl sok természeti jelenség és életfolyamat megértését fogják lehetôvé tenni, másrészrôl pedig az ezen ismeretekre alapított új vizsgálati módszerek olyan kérdések megoldását fogják elôsegíteni, melyeknek a megfejtésére azelôtt, a szükséges fizikai-chemiai ismeretek híján, gondolni sem lehetett.

Minthogy Than Károly mûvében, nevezetesen az I. kötet elsô könyvében, a fizikai chemiának ezen kiváló fontosságú új vívmányai igen világosan és egyszerû s a kezdô számára is érthetô módon vannak kifejtve, kétségtelennek tartjuk, hogy e munka igen jótékony és fejlesztô hatást fog kifejteni hazánkban a természettudományok többi ágaira is. A mû e részében a tiszta, chemiai természeti törvények (az ú. n. vegysúlytani törvények, az egyenérték és vegyérték törvénye stb.) olyan eredeti és tanulságos tárgyalásban részesülnek, a milyenre az újabb külföldi irodalomban sem találunk hasonló példát. Than Károly e törvényeket egészen kisérleti alapra helyezi, s az olvasó szeme elôtt kellô számú, részletesen leírt kisérlet alapján vezeti le. Kisérleteinek berendezése s kevés kivétellel maguk a kisérleti eszközök is többnyire Than Károlynak önálló szerzeményei. Minthogy a kisérletek egyszerûségökkel s igen tanulságos összállításukkal tünnek ki, kétségtelen, hogy közülök soknak középiskolai tanárok is nagy hasznát fogják venni a chemiai jelenségek és törvények kisérleti bemutatásában.

Sok olyan fogalom, melyre külföldi szerzôk csekély gondot fordítanak, vagy egészen elhagynak, de mely fogalmak tetemesen megkönnyítik a tények nagy csoportjának sikeres összefoglalását és áttekintését, s ezért a chemia tárgyalásában és tanításában egyaránt jó szolgálatokat tesznek, Than KároIy könyvében a legnagyobb gonddal kifejtve és definiálva taláható (ilyenek például az alkatrész, a gyök fogalma és jellemének megállapítása, az elemi alkatrész megmaradásának törvénye, a cserebomlás szabályai stb.). A munka kiváló érdemének kell továbbá tulajdonítanunk, hogy benne a törvény és hipothézis következetesen mindenütt élesen el van egymástól választva.

Maga az anyagbeosztás az általános chemiát tárgyaló részben a következô: 80 lapa terjedô bevezetés után, melyben a chemia feladatát s a fontosabb fizikai alapfogalmakat ismerteti, áttér az általános energetika tárgyalására s azután mûvét két részre osztja; az I. rész (100-272. l.) "A testek chemiai szerkezeté"-t, a II. rész (273-452. l.) "A testek chemiai átváltozásá"-t tárgyalja; végül két függelékes fejezet következik (453-472. l.), melyek közül az egyik a chemia rövid történetét, a másik pedig a chemiai irodalmat foglalja magában.

Az I. kötet második könyve az elemi testek leírásával foglalkozik és a tartalomjegyzékkel együtt 16 ívre terjed (475-880. l.). Ezt a részt ép úgy jellemzi a felfogás önállósága és a tárgyalás gondossága és szabatossága, mint az elsô, az általános chemiát tárgyaló részt. E mellett különösen didaktikai tekintetben kiválóan becsessé teszi a mûnek e részét az elemek osztályozásában és tárgyalásában követett rendszer, mely a következô:

Az elemeket két fôcsoportra: a pozitiv elemi gyökök vagy fémek, s a negativ elemi gyökök, vagy nem-fémek csoportjára osztja, s függelékül mint ismeretlen jellemû elemeket az argont és héliumot tárgyalja. A fémeket két osztályba sorozza: 1. a valódi, 2. a platinoid fémek osztályába; a nem-fémek között az oxigenoidok és metalloidok osztályát különbözteti meg, s ugyanitt a szenet, mint külön osztálynak egyetlen képviselôjét tárgyalja. Ez egyes osztályokon belül ismerteti azután a rokon elemcsoportokat, melyeknek száma 22. Ezek a következôk:

Elsô osztály: A valódi fémek.
1. Hidrogén H
2. Kálium-csoport K, Rb, Cs, NH4, Tl
3. Nátrium-csoport Li, Na
4. Calcium-csoport Ca, Sr, Ba, Pb
5. Czink-csoport Be, Mg, Zn, Cd
6. Yttrium-csoport Se, Y, La
7. Aluminium-csoport Al, Ga, In
8. Cerium-csoport Ce, Th

Második osztály: A platinoid fémek.
9. Vas-csoport Cr, Mn, Fe
10. Kobalt-csoport Co, Ni
11. Réz-csoport Cu, Hg
12. Ezüst-csoport Ag, Au
13. Platina-csoport Pt, Pd, Ir, Rh, Os, Ru
Harmadik osztály: Az oxigenoidok.
14. Chlór-csoport Fl, Cl, Br, J
15. Oxigén-csoport O, S, Se, Te

Negyedik osztály: A metalloidok.
16. Molybdaen-csoport Mo, W, U
17. Nitrogén-csoport N, P, As, Sb, Bi
18. Vanadium-csoport V, Nb. Ta
19. Silicium-csoport Si, Ge, Sn
20. Titanium-csoport Ti, Zr
21. Bór B

Ötödik osztály: A szén.
22. Szén C



Az elsô kötet második könyvében a tárgyalás menete röviden a következô: A fémek részletes tárgyalását megelôzô fejezet után, mely a fémek fontosabb közös fizikai és chemiai sajátságainak áttekintését tartalmazza, következik mintegy 1 ívnyi terjedelemben a fémek elektrochemiai jellemét tárgyaló fejezet, melyben a Nernst-Planck-féle galvánáram-elmélet s az ezzel kapcsolatban álló jelenségek, mint a fémek abszolut potencziálja és elektrolitos oldási feszülése, az elektromos energia és reakczióhô közötti kapcsolat (a Gibbs-Helmholtz-féle egyenlet) és az ionosodáshô van kiváló gonddal és világossággal fejtegetve. Ezután az egyes elemek leírása következik a már említett sorrendben. Az egyes elemek leírásában Than Károly elôbb a legfeltünôbb külsô sajátságokat közli, s azután táblázatos összeállításban az illetô elemre vonatkozó, szabatosan ismert, legfontosabb fizikai állandók következnek. Ez adatokból vont következtetések után a chemiai sajátságok czímén az elemek magaviseletét tárgyalja más testekkel szemben. Ezután az elem fontosabb vegyületeit adja táblázatos összeállításban, melyben a reájok vonatkozó, biztosan ismert fizikai állandók kapcsán, igen találóan és röviden, legkiválóbb sajátságaikat jellemzi. Ez adatok után s fôleg ezek alapján következik az elem chemiai jellemzése, a továbbiakban pedig az elem elôállításának, meghatározásának, elôfordulásának leírása; végre fölfedezésének rövid története fejezi be részletes tárgyalását. E mellett a gyakorlatilag fontosabb elemeknek közönségesebb alkalmazásait is fölemlíti, a fontosabb elemeket részletesebben tárgyalja; a kevésbbé fontosakat pedig rövidebben ismerteti. Minthogy a szerzô kiváló gondot fordított a gyógyszerkönyvben foglalt testek elôállítására s tisztátalanságaiknak kimutatására, ez a körülmény kiválóan becsessé teszi a mûvet az orvosnak és gyógyszerésznek; a számos, legmegbizhatóbb észlelések eredményeit feltüntetô adat pedig egyenesen nélkülözhetetlenné teszi olyan szakchemikusnak, kinek a szükséges idegen nyelvû kézikönyvek nem állanak rendelkezésére.

A vázlatos, alig néhány kivétellel csupa eredeti rajzok is igen emelik a mû értékét.

Than Káro1y könyve a magyar tudományos chemiai irodalmat olyan mûvel gazdagította, melyet akármelyik európai nagy mûvelt nemzet büszkén vallhatna magáénak. Nem szenved kétséget, hogy a Than Károly könyvébôl tanuló fiatal chemikus, megszokván az exakt gondolkodásmódot, kedvet és ösztönzést fog belôle meríteni, hogy annak a tudománynak továbbfejlesztéséhez, melynek szellemébe sikerült hatolnia, a maga részérôl is valamivel hozzájáruljon. S minthogy a mû másfelôl, szigorúan tudományos alapon ugyan, de egyszerû, könnyen érthetô módon tárgyalja a chemiai jelenségeket és törvényeket, az is bizonyos, hogy a tudományos chemiának szélesebb körben (orvosok, gyógyszerészek, középiskolai tanárok, mineralógusok és geológusok, biológusok, mezôgazdák és mások körében) való elterjedését és megkedvelését szintén hathatósan elô fogja mozdítani.

BUGARSZKY ISTVÁN.


Vissza a kémiatörténeti rovathoz
Vissza a Természet Világához
http://www.kfki.hu/chemonet/
http://www.ch.bme.hu/chemonet/