A Polanyiana jelen számának mind a nyolc szerzõje számára Polányi Mihály szövegei szolgálnak kiindulópontul.

Az elsõ négy tanulmány Polányi ismeretelméletének kapcsolódási pontjait vizsgálja. Pléh Csaba Polányit a mai kognitív pszichológia dilemmái elõvételezõjeként mutatja be. Szívós Mihály a mûalkotások elemzéséhez merít Polányiból. Kmeczkó Szilárd a vizuális észlelés problematikáját vizsgálva eljut ahhoz a kérdéshez, hogy miképpen állítja elénk Polányi a dolgok látásának új módját. Erdei L. Tamás is kulcsfontosságúnak tartja a 'máskéntlátást', a hermeneutika és Polányi kapcsolódási pontjait elemzõ tanulmányában.

Lehmann Miklós dolgozata is kapcsolódási pontokat keres: párhuzamot mutat ki Polányi filozófiája és az oktatás-nevelés pszichológiájának egyes irányzatai - Karácsony Sándor pedagógiája és a személyközpontú pszichológia - között.

Tanács János tanulmányának témája ismét Polányi ismeretelmélete: az észlelés formalizálhatatlanságából kiindulva arra keresi a választ, hogy lehetõvé teszi-e Polányi filozófiája a normatív értelmezést.

Az utolsó két dolgozat további fontos Polányi-témákhoz kapcsolódik: Faragó Péter a tudomány és a társadalom, Békés Vera pedig a hit és az ész viszonyát elemzi.

A Mellékletben hagyományainkhoz híven részleteket közlünk a Polanyiana testvérlapjaiból. Fénymásolatban adjuk közre azt a recenziót, melyet Klaus Allerbeck írt Georg Hans Neuweg Könnerschaft und implizites Wissen. Zur lehr- lerntheoretischen Bedeutung der Erkenntnis- und Wissenstheorie Michael Polanyis címû könyvérõl. A recenzió szinte egyidejûleg jelent meg az Appraisal és a Tradition & Discovery folyóiratokban. A Polanyiana szerkesztõbizottsága azért döntött e rövid kis írás közlése mellett, mert nem csekély tanulságul szolgál azok számára, akik tudni szeretnék, miért is negligálják Németországban Polányi írásait. A recenzióból azonban az is kiderül, hogyan látják Polányit magát, illetve egyes elméleti munkáit azok, akiket viszont komolyan foglalkoztat Polányi Mihály filozófiája.