Guyton de Morveau, Lavoisier egyik tanítványa, 1787-ben a gyököt olyan molekularészként definiálta, amely változatlanul mehet át egyik molekuláról a másikra. Gay-Lussac meghatározása szerint a gyök olyan atomcsoport, amely egyetlen egységként adódik át a molekulák között. Az 1830-as években Liebig, Dumas és mások mutatták ki, hogy a gyökök milyen fontos szerepet játszanak a szerves kémiában. Liebig a szerves kémiát az összetett gyökök kémiájának tekintette. Azonosították például a metil-, etil-, propil- és benzilgyököt, és kimutatták, hogy ezek sok különbözõ vegyületben is megjelennek. Az -il végzõdés a görög hülé (anyag; régies átírással hyle) szóból származik.

Ma már tudjuk, hogy a szabad gyök páratlan elektronnal rendelkezõ részecske. A páratlan elektron miatt nagyon reakcióképes. Angol neve, a radical, a latin radix (gyökér) szóból származik. A következõkben néhány kéntartalmú gyököt veszünk sorra.
 

Hasonló, zavaró szag
Az allilgyök, CH₂=CH–CH₂– kettõs kötést tartalmaz. Neve a fokhagyma latin nevébõl, az aliumból származik, s ez talán egy kelta szóra vezethetõ vissza, amelyet az átható szag megjelölésére használtak. Az allilgyök megtalálható a diallil-diszulfidban, (C₃H₅)₂S, a fokhagymaolaj egyik komponensében. Ez a molekula a fokhagyma szétzúzásakor keletkezik: felszabadul az allináz nevû enzim, amely az alliin nevû aminosavat, CH₂=CH–CH₂–S(O)–CH₂–CH(NH₂)COOH, átalakítja allicinné, CH₂=CH–CH₂–S(O)–S–CH₂–CH=CH₂, és ez redukálódik diallil-diszulfiddá. Ezek a vegyületek – a szerves kénvegyületek tulajdonságainak megfelelõen – ugyancsak szagosak. Hasonló vegyület az allil-izotiocianát, C₃H₅NCS, a mustárolaj. A könnyeket fakasztó hagymaszag olyan kéntartalmú vegyületekbõl származik, amelyek a szétroncsolt hagymasejtekbõl szabadulnak fel. A hagyma és a fokhagyma ugyanabba a növénycsaládba tartozik; a hagyma latin neve Allium cepa, a fokhagymáé Allium sativum.

Zavarba ejtõen hasonló elõtagok
Az all- elõtag a kémiában használt sok hasonló elõtag egyike. Az al- például az a határozott névelõ arab nevébõl származik; az alkohol, alkáli, aldehid szóban fordul elõ.  Az alifás vegyületek neve a görög aliphor (zsír) szóból ered. Az aliciklusos vegyületek ali- elõtagja az alifás-ciklusos kapcsolatból ered; az aliciklusos molekulák gyûrûi CH₂– csoportokat tartalmaznak. Hasonló elõtag az alloxánban vagy az allózban elõforduló allo- is. A görög allosz (más) szóból származik; egy ismert vegyület "más" formájára, például izomerjére utal. Az allóz például a glükózzal izomer cukor. Altróznak ("alternatív cukornak") is nevezik a latin alter (más) szóból kiindulva. (Magyarul inkább az aldóz név terjedt el.) Az elemek "más" formában elõforduló változatait  allotróp módosulatoknak nevezik.
 

Education in Chemistry
Chemlingo, 2000. július
Peter Childs sorozata
A szerzõ e-mail címe: Peter.Childs@ul.ie
honlapja: http://www.ul.ie/~childsp/