Mióta használnak  érzéstelenítõket?
A sebészeknek már több száz évvel ezelõtt is gyorsan kellett dolgozniuk, hogy enyhítsék a betegek ijedtségék és fájdalmát. A beavatkozás elõtt sokszor alkohollal itatták a pacienseket. Egy massachusettsi fogorvos, W.T.C. Morton lélegeztetett be elõször dietil-étert (C₂H₅–O–C₂H₅) 1846-ban. A következõ évben egy skót orvos, James Simpson kloroformmal (CHCl₃) kábította el a betegét operáció közben. A dinitrogén-oxidot (N₂O), a "kéjgázt" a XIX. század óta használják érzéstelenítésre, de a fájdalomcsillapítókat csak azután fogadták el világszerte, hogy John Snow kloroformmal enyhítette Viktória királynõ szülési fájdalmait 1853-ban, Leopold herceg születésekor. Az érzéstelenítõket két csoportba osztják: helyi és általános, egész testre ható érzéstelenítõkre. Ma a mûtéteknél többféle szer keverékét használják: az izmokat például kuráréval ernyesztik el, az altatáshoz N₂O/O₂ keveréket, majd halotánt (CF₃–CHClBr) lélegeztetnek be a beteggel, és a fájdalmat további gyógyszerekkel csillapítják.

Mennyire biztonságosak az érzéstelenítõk?
A hagyományos szerek közül a kloroform igen veszélyes lehet, az éter gyúlékony, a dinitrogén-oxid biztonságos, de enyhe érzéstelenítõ. A II. világháború után a vegyészek jobb vegyületeket kísérleteztek ki.

Mikor jó egy érzéstelenítõ?
• Ha hatásos és mérgezõ dózisa között biztonságosan nagy különbség van,
• ha nincsenek mellékhatásai a szervezetben – fõként nem a létfontosságú  szervekben, például a szívben,
• ha nincsenek kellemetlen mellékhatásai (rossz szájíz, hányinger) ébredés után,
• ha nem gyúlékony,
• ha gyorsan hat,
• ha alacsony a forráspontja.

A halogéntartalmú molekulák könnyebben érzéstelenítenek és kevésbé gyúlékonyak, de a nagy mennyiségû klór mérgezõ hatást fejt ki. A fluor csökkenti a forráspontot  és az erõs C–F kötés miatt növeli a vegyület stabilitását. Az angol kórházakban 1957 óta használják rendszeresen a halotánt.

Hogyan hat az érzéstelenítõ?
Az érzéstelenítõk meggátolják, hogy az idegi impulzusok az agyba kerüljenek. Minél jobban oldódik a belélegzett érzéstelenítõ a szénhidrogénekben és a zsírokban (lipidekben), annál hatékonyabb. A belélegzett anyag valószínûleg feloldódik a neuron sok lipidet tartalmazó membránjában, az idegvégzõdések közelében, és megváltoztatja a mebrán térfogatát. Ha az éber ember nyugalomban lévõ idegsejtjéhez elektrokémiai jel érkezik, a sejtmembrán megnyílik és nátriumionokat enged a sejtbe, hogy az impulzus továbbhaladhasson. Az oldott érzéstelenítõ nem engedi, hogy a "nátriumcsatorna" megnyíljon az üzenet érkezésekor, s így a jel nem juthat el az agyba.