Természet Világa, 117. évf. 11. sz. 1986


Lovag Born Ignác

(A Természettudományi Közlöny 1933. 10. számából)

A XVIII. század második felében Born Ignác mint természetbúvár, különösen mint mineralógus, egyike volt az elsô szakembereknek. Mint a pénz- és bányaügyi kamara tanácsosa, a mineralógia terén szerzett érdemeiért utóbb magyar nemességet is kapott.

Egy cseh tudományos folyóirat említi, hogy Kempelen Farkas hangfiziológiai munkáját Lovag Born Ignác természettudósnak ajánlotta - ki Csehország szellemi életére olyan nagy hatást gyakorolt. Born bár életét Prágában és Bécsben töltötte, magyarságát sohasem tagadta meg. "Hát azt nem tudnám, említi Born, amivel nemzetem kevélykedik! Igenis, én károlyfehérvári (gyulafehérvári) erdélyi magyar vagyok ..."

Született 1742. december 26-án Gyulafehérvárott. Born elsô tanulmányait Nagy-Szebenben végezte, majd Bécsben és Prágában jogot hallgatott. De igazában sohasem a jog, hanem a természettudomány, fôleg a bányászat érdekelték. 1768-ban járta be elôször a temesi Bánátot. 28 éves korában Németországot, Hollandiát, Belgiumot, Franciaországot és Spanyolországot utazta be, hol elsôrendû bányásznak, kémikusnak és kohásznak képezte ki magát. 1770. év nyarán Selmecbányáról tudományos útra induk a temesi Bánságban, Erdélyben, Felsô- és Alsó-Magyarországon ...

Egy alkalommal Felsôbányán egy olyan tárnába szállt le, amely még bányaléggel volt telve. Véletlen folytán hosszabb ideig kényszerült a tárnában tartózkodni, úgy, hogy elvesztette az eszméletét és kis híja volt, hogy életével nem adózott ... A felsôbányai baleset következtében Born alt-zedlitschi birtokára vonult, hogy négy évig az irodalomnak és a tudománynak szentelje idejét. A kistermetû, vézna, sötétbarna képû, fekete hajú, sûrû szemöldökû tudós alig tudott talpraállni ...

"Bél Mátyás Notitia Hungaria-jában adott leírásból következtetem, hogy Liptó vármegye érchegységében s a Kárpátokban való utazás a természettudomány bôvítése céljából hasznosnak ígérkezik. Hazánkban a természetrajz stúdiumát, néhány természetkedvelô kivételével, csupán hírbôl ismerik, holott ez az ország a természettudományok számára több adatot tudna szolgáltatni, mint talán a világ bármely más országa" - említi.

Az osztrák államokban a tudomány többi elöljárói sem viselik szívükön e kedvelt stúdiumot, sôt a fô- és alsónemesség sem talál benne tetszést ... Az osztrák örökös tartományokban, a bécsi fôiskola kivételével nem tanítják a növénytant, sôt ott sincs természetrajztanár. Bányászati- és kohászatügyi munkák valószínûleg mielôbb napvilágot látnak, mihelyt a császári kamara rendelete a selmecbányai iskola tanárainak meghagyja, hogy házi tankönyveket írjanak hallgatóik számára ...

1770-ben az udvarban is elismerték Born kiváló képességeit s a prágai bányászati hivatal ülnökévé nevezték ki. Ekkor társaságot alakít a természetrajz terjesztése céljából s irodalmi vállalatot indít. Born megbízásából meg is jelent a selmecbányai és az alsó-magyarországi bányavárosok eredetének története s az itt létesített bányamûvek, gépek s különféle kohászatl eljárásokat tárgyaló munka. ...

1776-ban Mária Terézia Bornt Bécsbe hívatta és természetrajzi múzeum berendezésével bízta meg. E tevékenységnek gyümölcse az "Index rerum naturalium" címû nagyszabású conchyológiája. Egyike a legkitûnôbb, csigákról, kagylókról szóló munkáknak, melyet rendkívül finom és pontosan kidolgozott rajzok díszítenek. ... Az udvarban is nagyon kedvelték, legjobban bizonyítja ezt, hogy Mária Terézia ôt Mária Anna fôhercegnô tanításával bízta meg . . .

Born mint tudjuk sokat tartózkodott Selmecbányán, hol világhíres bányászati és kohászati fôiskola állott, hol ásványtant és kohászatot taníttottak.

Megbízásából az alsó-magyarországi bányavárosokban Ruprecht Antal bányatanácsos és Haidinger Károly, a bécsi természetrajzi múzeum adjunktusa rendezték be az elsô foncsorozó kohót ... Born elsônek vezette be, illetôleg tökéletesítette az arany- és ezüstércek kénesôvel való feldolgozását. A magyar kohász módszere Európaszerte legjobbnak bizonyult. A világ csodájára járt a mûnek és az elsô vegyészeti kongresszuson számos külföldi vett részt.

Tudományos érdemeit öregbité a bányaépítésrôl és bányászatról kiadott munkája. A szellemi közlekedés neme és módja, humanitása s nemes szabadelvûsége általános bámulatot kelt, lenyûgözi a tudományos elméket s eme érintkezés révén keletkezett az idôszaki természettani folyóirat, az "Egyetértô barátok tudományos társasága", amelyben a császárváros legtöbb írója és irodalombarátja részt vett. A Born szerkesztésében megjelenô folyóirat egyébként Magyarország természeti viszonyaival is kimerítôen foglalkozott.

Born szabadkômíves, sôt rózsakeresztes volt, de a természettudomány szeretete vitte közéjük ... Bécsben a Born páholya a tudományok fejlesztését tûzte ki célul. És valóban jelentékeny tudományos eredményeket ért el.

Hazánk a mineralógia terén szerzett érdemeit jutalmazni óhajtván, az 1791-iki országgyûlésen, illeték nélkül, magyar indigenátust adott neki ...

Tudományos érdemekben gazdag pályafutását élete delén, 49 éves korában, Bécsben (1791. július 24-én) fejezte be. Végül Born kedvenc költôje, Ovidius mondását idézzük: Quae sit rerum natura requirit!

HELTAI ISTVÁN


Vissza a Teázóba http://www.kfki.hu/chemonet/
http://www.ch.bme.hu/chemonet/