Hálózati kislexikon

[I]

ICQ
Az MSN-hez hasonló csevegõprogram. Regisztráció után két- vagy többoldalú beszélgetéseket folytathatunk, fájlokat cserélhetünk a többi résztvevõvel. A rendszernek sok más szolgátatása is van; magyar nyelvû részletes leírás pl.: http://www.comedia.hu/icq/trainings/ lapon.

 
információ
Információnak nevezünk mindent, amit a rendelkezésünkre álló adatokból nyerünk. Az információ olyan tény, amelynek megismerésekor olyan tudásra teszünk szert, ami addig nem volt a birtokunkban. Az információ legkisebb egysége a bit. A számítástechnikában a programok is 1 bites információkból épülnek fel.

 
interface
Angol szó, magyarul csatolófelület, csatlakozási felület, illetve illesztõfelület kifejezésekkel illetik.

Az interface egy olyan eszköz, illetve illesztési felület, amelynek segítségével két különbözõ hardver- vagy szoftvereszköz közötti kommunikációt valósíthatunk meg. A csatolófelület feladata például az összekapcsoláshoz felhasznált jelrendszer értelmezése is.
 
Internet
Az egész világot körülölelõ számítógép-hálózat, úgynevezett internet. Gyakori hivatkozás a net kifejezés is.

Az Internet egy olyan hatalmas adatbázis, amely rengeteg számítógép-hálózatot fog össze. Ennek eredménye egyfajta kibertér, amely a valódi világ mellett egyfajta alternatív teret biztosít.
Az Internet a számítógépek összekötésébõl jött létre, hogy az egymástól teljesen különbözõ hálózatok egymással átlátszó módon tudjanak elektronikus leveleket cserélni, állományokat továbbítani. Az Internet úgynevezett TCP/IP alapú hálózat. Mivel ez a protokoll-készlet több hálózatnak is alapja, ezért a globális hálózatot helyi hálózatok, intranetek, különbözõ távolsági hálózatok alkotják. Mindeközben az adatok a legkülönfélébb fizikai közegekben utazhatnak telefonvonalak, különbözõ hálózati kábelek vagy kommunikációs mûholdak segítségével. Röveiden szólva: az Internet nem valami fizikai hálózat, hanem annak módja, ahogy az egymástól különbözõ hálózatokat összekötik avégbõl, hogy egymással kommunikálni tudjanak.

Az Internet olyan gyorsan növekszik, hogy nem lenne értelme számokat megemlíteni, hiszen azok pár hónap múlva nem lennének helytállóak. Inkább csak az arányokkal érdemes foglalkozni. A növekedés, azaz az Internetbe kapcsolt számítógépek számának alakulása havonta 10-15 %-ot dönget. Vajon miért ilyen népszerû ez a hálózat ? Erre sok magyarázatot lehet találni: mivel az Internet egymástól különbözõ hálózatokat köt össze, ezért a felhasználó bátran választhat bármilyen eszközt a munkája elvégzéséhez, az adatokat a hálózaton keresztül egységesen tudja kezelni. Ma már lassacskán elmondható, hogy az Internet a világ elektronikus postájává lépett elõ. Ez pedig azt jelenti, hogy a felhasználók az üzeneteikre azonnali választ kaphatnak. Az Internetet felépítõ és szabályozó protokollok mindenki számára hozzáférhetõek, ezeket rengeteg gyártó támogatja: mindez a hatékony szabványosítás eredményének is betudható. Egykor a Hálózat kizárólag csak a kutatók, oktatók és katonai intézmények számára volt elérhetõ. Ma már nagymértékben tart az Internet kommercializálódása, mivel sok cég ismeri fel, hogy enélkül lassan nem lehet megélni az üzleti életben. A legfontosabb adaléka azonban az, hogy az üzenetszórásos médiumokkal ellentétben itt a felhasználó választhatja meg, hogy milyen információt akar megszerezni. Ugyanígy bárkibõl válhat információforrás. Biztosan elõfordult már, hogy Ön is ráakadt valami nagyon hasznos dologra az Interneten, legyen az program, információ vagy akár csak egy kis idézet. Mivel ezeknek általában nincs nagy kereskedelmi értékük, ezért üzenetszórásos csatornákon (televízió, rádió) nem valószínû hogy megtalálhatóak.

Senki ne keresse az Internet központi épületét ! Ilyen nincs -- és valószínûleg nem is lesz. Minden hálózat, amely az Internethez csatlakozik, önálló életet él. Ezen hálózatok csatlakoztatásának összehangolását, az ezzel kapcsolatos információk szolgáltatását, illetve a felmerülõ mérnöki tevékenységeket az 1992 januárjában létrehozott, profitmentes Internet Society (ISOC) irányítja, amelynek bárki szabadon tagja lehet. Központja a Virginia, USA állambeli Restonban van.

Sokszor elhangzik a kezdõ Internetes felhasználóktól az a kérdés, hogy ki fizeti az Internetet ? Sokan úgy gondolják, hogy ingyenes. Nos, ez igaz is, meg nem is. Igaz annyiban, hogy az Internetre csatlakozott hálózattal rendelkezõ intézmények (legyen az oktatási, kereskedelmi vagy akár katonai jellegû) alkalmazottai a munkahelyükrõl ingyenesen férnek hozzá az Internethez. Nem igaz annyiban, hogy az egyes csatlakozó hálózatok saját maguk állják a mûködésükhöz szükséges anyagiakat. Az egyszerû mezei felhasználó általában fizet a helyi Internet-szolgáltató cégnek, akit pedig az adott ország nagysebességû gerinchálózatát üzemeltetõ intézmény csapol meg anyagilag. A különbözõ országok a díjakat egymás között pedig nemzetközi szerzõdésekben rögzítik.
 

Internet-cím
Az Internetre kapcsolt számítógépek felhasználóit azonosító cím, amelynek szinonímája az e-mail-cím. Általában annak a számítógépnek, felhasználónak a címe, amely/aki az Interneten megtalálható.

 
internet
Nemzetközileg elfogadott, angol eredetû szó. Magyarul annyit tesz: hálózatok hálózata.

 

 

Az internet több számítógép-hálózat együttese, azok egymással való összekapcsolása. Ilyen módon internetnek lehet nevezni akár két cég hálózatának az összekapcsolásával létrejött hálózatot is. A baj csak az, hogy ma az internet kifejezésre mindenkinek a világméretû Internet jut eszébe, amelybe nem csak kettõ, hanem nagyon sok cég, és nem csak cégek hálózata tartozik.

Az elsõ internetet az USA védelmi minisztériumának megrendelésére több más intézménnyel együttmûködve az ARPA nevû amerikai ügynökség hozta létre az 1960-as években. Egy esetleges atomtámadástól tartva, az addig centralizált felépítésben mûködõ információs központokat (fõleg a katonai, irányítási feladatokat ellátókat) egyenként önállóan mûködõ, de a többivel kapcsolatban lévõ központokká alakították. Erre azért volt szükség, hogy ha az egyik központ megsemmisül, attól még a többi számítógép, és így az egész rendszer, mûködõképes maradjon. Kidolgozták az internetet, amelyben minden gép egyenrangú félként dolgozott. Az általuk létrehozott internetet ARPANET-nek nevezték el.

Az így kialakult internethez aztán idõvel kutatási és oktatási intézmények csatlakoztak, majd cégek és egyéb szervezetek. Az eredeti internet kezdte kinõni az ARPANET nevet és egy külön nevet követelet magának: ma már inkább Internet-ként érzi jól magát az egész világot átfogó, kommunikációt nagymértékben segítõ szerepében.
 

internetworking
Angol kifejezés, jelentése: hálózatkapcsolás.

Azt a folyamatot jelenti, amikor több, egymástól különbözõ felépítésû hálózatot egyetlen internetté kapcsolnak össze. A kapcsolódás mikéntjét a protokollok szabályozzák. Ennek következtében az összekapcsolt hálózatok képesek az egymással való kommunikációra. Az elsõ ilyen protokoll-készlet a TCP/IP, amelynek az Internet a létét köszönheti.
 
intranet
Az intranet az internet mellett, idõben utána megjelent fogalom. Az intranet tulajdonképpen a hálózaton belüli hálozat megjelölésére szolgál, ahogyan azt a neve is mutatja (intra: valamin belül lévõ, valamin belüli). Manapság egyre nagyobb figyelem irányul rájuk és a velük kapcsolatos alkalmazásokra. A legtipikusabb intranet egy vállalat belsõ hálózata, amely természetesen más hálózatokkal összekötve egy internet részeként is mûködhet.

 
IP-cím
Internet Protocol cím. Olyan azonosító adat, amellyel az Internetbe kötött számítógépek, úgynevezett gazdagépek (host) bármelyikét egyértelmûen azonosítani lehet. Ez az azonosító négy számból áll, amelyeket egymástól pont választ el (például 198.128.252.4). A felhasználó normális esetben nem látja ezt a számnégyest: ehelyett a gazdagép nevét használja, mivel az emberek könnyebben megjegyzik a neveket, mint a számokat (lásd telefonszám). Az egyes számítógépek aztán az IP-cimek és a nevek közti megfeleltetést egy adatbázis segítségével végzik el. Ez azért is jó, mert így egy számítógép a hálózaton belül fizikailag szabadon mozgatható (ha szükséges) anélkül, hogy az állandó számváltozást a felhasználónak nyomon kellene követni.

 
IRC
Angol mozaikszó az Internet Relay Chat kifejezés kezdõbetûibõl.

Az IRC az Internet egy olyan szolgáltatása, amely több felhasználó egymással való egyidejû beszélgetését teszi lehetõvé. Ebben a tekintetben hasonlít a konferencia-rendszerekhez. A szolgáltatás igénybevételekor -- amit általában az irc parancs kiadásával tehetünk meg -- a felhasználónak lehetõsége van arra, hogy úgynevezett csatornákra lépjen be, amelyeken a beszélgetések folynak. Több csatorna létezik, és bármelyik felhasználó létrehozhat ilyen csatornát. Az egész arra hasonlít, amikor a rádiókészüléken a hallgatni kívánt állomást kiválasztjuk. Persze a rádiókészülékbe beszélni bárgyú hiábavalóság lenne -- a technika mai fejlettségét figyelembe véve. A szolgáltatás arra képes, hogy a felhasználó által begépelt üzeneteket az adott csatornán bárki elolvashatja.

Az IRC szolgáltatás több paranccsal irányítható. Ezek mindegyike kivétel nélkül a / jellel kezdõdik. Ha e jel nélkül írunk be valamit, akkor az közlésnek minõsül, és a csatornán mindenki látni fogja. A parancsok között szerepelnek a következõk:
 

  • /join #csatornanév, ami a csatornanév nevû csatornára léptet be;
  • /nick becenév, aminek hatására a továbbiakban a becenév névvel veszünk részt a beszélgetésekben;
  • /list, ami a létezõ összes csatornát listázza; ezzel vigyázzunk, mert nagyon sokáig tarthat !
  • /who, ami az adott csatornán lévõ felhasználók listáját adja;
  • /leave, amely kiléptet a csatornáról;
  • /bye, amely kiléptet az IRC szolgáltatásból;

  • Ha továbbiakra vagyunk kiváncsiak, akkor segíthet a /help.
     

    ISDN
    Angol mozaikszó az Integrated Services Digital Network (Integrált Szolgáltatású Digitális Hálózat) kifejezés kezdõbetûibõl.

    Az ISDN egy 1984-ben definiált nemzetközi szabványt és a mögötte rejlõ szolgáltatást jelöli. Ez egy olyan telekommunikációs rendszer, amely adat és hang párhuzamos továbbítását teszi lehetõvé digitális módon. A hagyományos analóg telefonvonalakhoz képest nagyobb adatátviteli sebességet és megbízhatóságot jelent. Az ISDN szolgáltatást a meglévõ telefonvonalakon keresztül lehet igénybe venni, ha azok digitális vonalak.

    Manapság minden telefontársaság igyekszik szolgáltatásai közé bevenni az ISDN-t. Amikor látták, hogy ez a rendszer sok pénzt hoz, akkor azt is mondták, hogy az ISDN az I See Dollars Now (dollárhegyek a láthatáron) rövidítése.
     

    ISO
    International Organization for Standardization, Nemzetközi Szabványügyi Hivatal.

    1946-ban alapított nemzetközi szervezet, amelynek tagjai az egyes nemzeti szabványügyi hivatalok. Több mint 200 bizottsága van, amelyek a mûszaki tudományok -- így az informatika és a számítástechnika -- minden területén nemzetközileg elfogadott szabványokat határoznak meg. Az általa meghatározott szabványokat sorszámmal látják el, és ezekre az ISO x kifejezéssel szoktak hivatkozni, ahol az x a szabvány számát jelöli.
     
    ISO Latin-1
    Az ISO Latin-1 az ISO által szabványosított számítógépes karakterkészletek egyike.

    A számítástechnikában használt karakterkészletek egyik õse az ASCII, amely csak az angol ábécé jelkészletét tartalmazza. Mivel a számítógépek nem csak angol nyelvû dokumentumokkal dolgoznak, ezért szükségessé vált az ékezetes karakterek beépítése a kódolt jelkészletbe. Így született meg az ASCII kiterjesztésével az ISO Latin-1 jelkészlet, amelyben már szerepelnek ékezetes karakterek is. A magyar nyelv ékezetes betûit sajnos ez sem tartalmazza teljes mértékben, mert a hosszú ö és ü betûk helyes alakja helyett kalapos vagy hullámos karaktereket ad. Így tehát kellett definiálni még egy karakterkészletet, amely az ISO Latin-2 nevet kapta. Ebben már a helyes magyar ékezetek szerepelnek. A sok karakterkészlet kiváltására találták ki a Unicode jelkészletet, amely a gondokat úgy oldja meg, hogy 16 biten ábrázolja a karaktereket.
     
    ISO-Latin-2
    Az ISO Latin-2 az ISO által szabványosított számítógépes karakterkészletek egyike.

    Az ASCII-vel és az ISO Latin-1 karakterkészlettel ellentétben tartalmazza a helyes magyar ékezetes betûket is.


    Vissza a Mutatóhoz