Joseph Priestley
(1733-1804)

A savas anyaghoz, a víz összetételéhez és a flogisztonhoz kapcsolódó kísérletekkel és észlelésekkel szembeni ellenvetések tárgyalása, valamint további kísérletek és megfigyelések ugyanabban a tárgyban

Philosophical Transactions 79, 7 (1789)

(Forrás: Carmen Giunta tudománytörténeti gyûjteménye)


Miután a gondos kísérletekben mindig keletkezett valamennyi sav, mondja Dr. P., amikor zárt edényben bontottam el a deflogisztikált levegõt [oxigént] és a gyúlékony levegõt [hidrogént], arra a következtetésre jutottam, hogy e két levegõféleség egyesítésének sav volt a szükségképpeni eredménye, nem csupán víz; ezt a hipotézist Lavoisier úr és mások is elfogadják, és ez volt az alapja annak a gyökeresen új kémiai rendszernek, amelyhez a jelek és kifejezések új rendszerét is kidolgozták. Az általam felhozott tényeket nem vitatták, de következtetésemmel szemben felvetették, hogy a sav a flogisztikált levegõbõl [nitrogénbõl] is származhat, ami nem zárható ki egyik kísérletemben, és hogy ez azért is ésszerû következtetés, mert Cavendish úr ugyanezt a savat, vagyis a nitrózus savat [salétromsavat vagy salétromossavat] a deflogisztikált és a flogisztikált levegõ elektromos szikrával kiváltott bontásából állította elõ. Más esetekben azt mondták, hogy az általam elõállított kötött levegõ [szén-dioxid] abból a vasban lévõ plumbagóból [grafitból] származott, amelybõl a gyúlékony levegõt kivontam.

Az elsõ kifogással szemben megjegyezném, hogy eljárásom igen különbözik Cavendish úrétól; õ elektromosságal idéz elõ nagyon lassú bomlást, én egyszerû gyújtással gyorsat, amelyben a flogisztikált levegõt, amint próbával meggyõzõdtem róla, semmilyen hatás sem érte: a deflogisztikált és a gyúlékony levegõ egyesült és a flogisztikált levegõt olyan állapotban hagyta, amilyenben volt (mint ahogy valószínûleg minden más levegõt [gázt] is, amely hozzájuk keveredhetett). Ugyancsak megjegyezném, hogy Cavendish úr és saját kísérleteim között semmilyen ellentmondás sincs, hiszen a flogisztikált levegõ tartalmazhat flogisztont, amely az elektromosság hatására szabaddá válhat és a deflogisztikált levegõvel vagy a benne levõ savas anyaggal egyesülhet, s ennek következtében a víz, amely szükségképen mindkét levegõféleség alkotórésze volt, kicsapódik. Hogy az enyémtõl eltérõ kísérleti körülmények között a sav teljesen elillant és csak vizet észleltek, egyszerûen azzal magyarázható, hogy a savas anyag mennyisége kicsi a vízéhez képest és a sav rendkívül illékony, ami feltételezésem szerint annak a következménye, hogy képzõdésekor ebben az esetben nagymértékben flogisztikálódik.

Meg akarván bizonyosodni a flogisztikált levegõ hatásáról, nemcsak adott mennyiségû flogisztikált levegõ és a másik két levegõféleség keverékével ismételtem meg a kísérletet és tapasztaltam, hogy a korábbiakhoz hasonlóan a flogisztikált levegõ nem befolyásolta a mûveletet , hanem a deflogisztikált helyett légköri levegõvel is elvégeztem a vizsgálatot. Miután a légköri levegõ nagyobb arányban tartalmazza a flogisztikált levegõt, várható, hogy ha a korábban kapott sav abból a kis mennyiségû flogisztikált levegõbõl származott, amelyet talán nem tudtam kiküszöbölni, biztosan több savat kell kapnom, ha ahelyett, hogy megpróbálom eltávolítani, szándékosan nagyobb mennyiségû flogisztikált levegõt engedek be. De sokkal kevesebb sav keletkezett, mint korábban, a képzõdõ folyadékot legfeljebb csak a lehetõ legnagyobb figyelemmel lehetett megkülönböztetni a tiszta víztõl, mert bár a bontás ugyanabban az rézedényben zajlott, mint amelyet a korábbi kísérletekben használtam, most nem jelent meg rajta zöldes elszínezõdés.

Amikor a kísérletet üvegedényben ismételtem meg, véleményem szerint megértettem, miért keletkezik kevés sav az új körülmények között: az edényt olyan gõz töltötte meg, amely nem kondenzálódott hamar, és a flogisztikált levegõvel keveredve (amelyet nem befolyásolt a folyamat), azzal együtt távozott a csõ ismételt kiszívása során, ha azonban a két, egymással egyesülõ levegõféleségen kívül kevés vagy semmilyen levegõ sincs jelen, és a levegõféleségek felbomlanak, a savgõz, minthogy semmihez sem kötõdhet, semmi sem hordozhatja, sokkal hamarabb megtámadja a rezet, és olyan zöld folyadék keletkezik, amilyet leírtam. Néha azonban a légköri és a gyúlékony levegõ bomlása után a folyadék érzékelhetõen zöld volt ugyan, de távolról sem annyira, vagy nem volt annyira savas, mint amikor deflogisztikált levegõt használtam.

Az így keletkezõ sav rendkívüli illékonysága (ami arról is számot ad, hogy az összes folyamatban miért távozott el a sav egy része) nyilvánvaló abból a körülménybõl, hogy amikor a robbanások gyorsan követik egymást (a csövet mindegyik után azonnal kiszívatjuk és minél haramabb megtöltjük), semmilyen folyadék nem gyûjthetõ össze, az összes savgõz minden folyamatban kondenzálatlanul távozik a hozzá kapcsolódó vízgõzzel együtt. Egyszer 20 ilyen egymást követõ robbantást hajtottam végre egy rézcsõben, amelybõl 37 uncia levegõt távolítottam el a szivattyúval, de egyetlen csepp folyadékot sem találtam, noha a teljes folyamat csaknem egy órán át tartott, és ezalatt az edény legfeljebb csak egy kicsit volt melegebb a kezemnél. Ez a hõ semmiképpen sem tarthatta a teljes vízmennyiséget gõz állapotban, és ez a körülmény önmagában bizonyítja, hogy a gõz nemcsak vízbõl állt.

Úgy gondolom, senki sem nézheti ezt a gõzt egy magas üvegedényben, és semmiképpen sem érzékelheti, hogyan hullik le az edény egyik végébõl a másikba, s nem észlelheti a teljes eltûnéséhez szükséges idõt anélkül, hogy ne lenne meggyõzõdve arról, hogy nem csupán olyan tiszta vízbõl áll, amelynek a gõze egyenletesen oszlik el. Ha a látvány nem gyõzne meg bárkit is errõl, a szag megtenné: mert még az üvegedényben is igen erõs, bár nem emlékeztet feltétlenül savra. Úgy vélem azonban, hogy ezt és minden másfajta szagot a savas vagy a lúgos anyag valamely módosulata termeli. Egyesek talán annak a vasnak tualjdonítanák ezt a szagot, amelybõl a gyúlékony levegõ származott, de ugyanez vagy majdnem ugyanez a szag érzékelhetõ, ha a gyúlékony levegõ az ónból keletkezett, és talán ugyanaz lenne, ha bármely más anyagból nyernénk. A légköri levegõn kívül, amely nagyobb arányban tartalmazza a flogisztikált levegõt, néha olyan deflogisztikált levegõt is használtam, amely nem volt nagyon tiszta, és ebben az esetben a folyadék színe halványabb, savassága gyengébb volt. Úgy gondolom, ezek a megfigyelések minden ésszerûen gondolkozó embert meggyõzhetnek arról, hogy az a savas folyadék, amelyet deflogisztikált és gyúlékony levegõ robbantásával állítottam elõ zárt edényekben, nem abból a flogisztikált levegõbõl származott, melyet nem lehetett kiküszöbölni, akár a légszivattyús leszivatás után maradt az edényben ez a levegõ, akár a deflogisztikált levegõt szennyezte többé-kevésbé.

De ezeken a kísérleteken kívül, amelyek során a zöld, savas folyadákot deflogisztikált és gyúlékony levegõ robbantásával állítottam elõ zárt edényben, végeztem egy másikat is, amellyel szemben, véleményem szerint, nem lehet ugyanazt a kifogást felhozni, mert nem alkalmaztam légszivattyút, és a legtisztább deflogisztikált levegõn kívül semmit sem használtam, ezt pedig a mercurius calcinatus per se [higany(II)-oxid] és a legtisztább gyúlékony levegõ érintkezésével állítottam elõ olyan üvegedényben, melyet elõzõleg higannyal töltöttem meg. Ezzel a kísérlettel szemben az volt az egyetlen kifogás, hogy a felhasznált anyag olyan szennyezést tartalmazhatott, amely flogisztikált levegõt adott le. Ez roppant valószínûtlennek tûnt nekem, mert a mercurius calcinatust Cadet úr készítette tudományos kísérletek céljára. Másrészt, ha egy égetõ lencse kiûzi is a flogisztikált levegõt a készítmény bármely észrevétlen szennyezésébõl, a puszta hõ nem bontja el ezt a levegõt. Próbálja ki bárki, milyen hatást fejt ki a lencse az ilyen levegõre vagy bármely más, flogisztikált levegõt tartalmazó anyagra, és állítson elõ savat, ha tud.

Berthollet úr azonban erre gyanakodott, ezért mintát kért tõlem a mercurius calcinatusból. El is küldtem neki az összes maradékot, és cserébe olyat küldött, amelynek jósága sokat jelenthetett számomra. Az elõzõ kísérletet ezzel a készítménnyel ismételtem meg, és a folyamatnak nagyobb figyelmet szentelve azt tapasztaltam, hogy sokkal inkább alátámasztja a véleményemet, mint vártam. Az elõzõ kísérletben csak arra a vízcseppre figyeltem, amelyet a folyamathoz használt edényben találtam, és látván, hogy a lakmusz nedvét vörösre változtatja, arra következtettem, hogy nitózus savat tartalmaz; de most az edényben maradt levegõt is megvizsgáltam, és azt találtam, hogy jelentõs része kötött levegõ, ezért meg vagyok arról gyõzõdve, hogy ez a sav jelent meg, nem a nitrózus. A kétféle levegõ egyesülésének állandó eredménye mégis valamilyen sav, nemcsak tiszta víz. Az a minta, amelyet ugyanebbõl a mercurius calcinatusból vettem, nem bocsátott ki kötött levegõt hevítés hatására. Ezt a kísérletet összevetve a vas deflogisztikált levegõben való meggyújtásával az az általános következtetés vonható le, hogy mindig, amikor gyúlékony vagy deflogisztikált levegõt vonnak ki bármely anyagból úgy, hogy a másik levegõfajtával érintkezik, és egyikük mondhatni naszcens állapotban egyesül a másikkal, kötött levegõ keletkezik; de ha mindkettõ teljesen kialakult az egyesülés elõtt, nitrózus sav az eredmény.

Azt mondják, hogy a kísérletekben keletkezõ kötött levegõ a gyúlékony levegõ elõállítására használt vasban található plumbagóból származhat. Minthogy azonban a savas oldáskor visszamaradt anyag alapján meggyõzõdtem arról, hogy mennyi plumbago volt a vasban, a legteljesebb mértékben valószínûtlen, hogy bármilyen plumbago legyen is a vasban, annak bármekkora része belekerülne a vasból elõállított gyúlékony levegõbe. Másrészt, a flogisztonellenes hipotézis szerint, az összes gyúlékony levegõ kizárólag a vízbõl származik. Miután nem állítható, hogy bármennyi valódi kötött levegõ lenne a vasból származó gyúlékony levegõben (hiszen nem mutatható ki mészvízzel [kalcium-hidroxid vizes oldatával]), fel kell tételezni, hogy a kötött levegõ elemeit vagy alkotórészeit tartalmazza ez a levegõ; de ezeknek az elemeknek az egyike a tiszta levegõ [oxigén], s a nitrózus levegõ [nitrogén-monoxid] keverékében ez nem mutatható ki, bár Lavoisier úr szerint a kötött levegõ 72/100 rész tiszta levegõt tartalmaz.

Miután azonban nem utasítottam el ezt a kifogást a vasból származó gyúlékony levegõvel szemben, ónból származó gyúlékony levegõvel dolgoztam, és ugyanazat az eredmény kaptam, mint amikor vasból indultam ki. A folyamatban nyert kötött levegõ súlyát is kiszámítottam és összehasonlítottam azzal a plumbagóéval, amelyet a gyúlékony levegõ elõállításához szükséges vas tartalmazhatott, és azt kaptam, hogy minden esetben jóval meghaladta a plumbago súlyát, ezért teljességgel valószínûtlen, hogy az általam kapott kötött levegõ ebbõl származzon. A teljesebb meggyõzés érdekében Dr. P. részletesen ismertet néhány ilyen típusú kísérletet. De ezekkel kapcsolatban Dr. P. egy másik írására kell utalnunk.


Vissza http://www.kfki.hu/chemonet/
http://www.ch.bme.hu/chemonet/