Munkám során azt tanulmányoztam, hogy a Becquerel úr által felfedezett uránsugarak milyen hatást fejtenek ki a levegõ vezetõképességére, s vizsgáltam, hogy az uránvegyületektõl eltérõ anyagok elektromosan vezetõvé teszik-e a levegõt. A vizsgálathoz párhuzamos lemezû kondenzátort használtam. Az egyik lemezt urán vagy más, finom porrá õrölt minta egyenletes rétegével borítottam. (A lemezek átmérõje 8 cm, távolsága 3 cm volt.) A lemezek között 100 poetnciálkülönbséget tartottam fenn. A kondenzátoron áthaladó áram abszolút értékét elektrométerrel és piezoelektromos kvarccal mértem.

Számos fémet, sót, oxidot és ásványt megvizsgáltam. A következõ táblázat az egyes anyagok esetén mért i áramot adja meg. Azokat az anyagokat, amelyek legalább 100-szor kisebb aktivitást mutattak az uránnál, kihagytam a táblázatból.

 

	Amper
Szenet tartalmazó urán	24x10-12
Fekete urán-oxid (U2O5)	27 "
Zöld urán-oxid (U3O8)	18 "
Ammónium-, kálium- vagy nátrium-uranátok (közelítõleg)	12 "
Kristályvíz-tartalmú uránsav	6 "
Uranil-nitrát, urán-szulfát, kálium-uranil-szulfát (közelítõleg)	7 "
Mesterséges kalkolit (uranil-réz-foszfát)	9 "
0,25 mm vastag tórium-oxid	22 "
6 mm vastag tórium-oxid	53 "
Tórium-szulfát	8 "
Kálium-fluoxi-tantalát	2 "
Kálium-fluoxi-niobát és cérium-oxid	0,3 "
Uránszurokérc Johanngeorgenstadtból	83 "
" Cornwallisból	16 "
" Joachimsthalból és Pzibranból	67 "
Természetes kalkolit	52 "
Autunit	27 "
Különbözõ toritok	2 – 14 "
Orangit	20 "
Szamarszkit	11 "
Fergusonit, monazit, xenotim, niobit, eschynit	3 – 7 "
Kleveit	nagyon aktív

A tóriumvegyületek nagyon aktívak voltak. A tórium-oxid még a fémuránnál is aktívabb.

Figyelemre méltó, hogy a két legaktívabb elem, az urán és a tórium rendelkezik a legnagyobb relatív atomtömeggel.

A cérium, nióbium és a tantál enyhe aktivitást mutat.

A fehér foszfor nagyon aktív, de ez a hatás valószínûleg különbözik az uránétól és a tóriumétól. Vörösfoszfor és foszfátok formájában a foszfor nem aktív.

Minden ásvány, amely aktivitást mutat, aktív elemeket tartalmaz. Az urán két ásványa, az uránszurokérc (egy urán-oxid) és a kalkolit  (uranil-réz-szulfát) sokkal aktívabb, mint maga az urán. Ez a tény igen figyelemreméltó, és arra utal, hogy ezek az ásványok az uránnál aktívabb elemet tartalmazhatnak. Elõállítottam kalkolitot tiszta reagensekbõl is Debray eljárása szerint: ez a mesterséges kalkolit nem aktívabb a többi uránsónál.

Abszorpció. – Az aktív anyagok hatása növekszik a minta rétegvastagságának függvényében. Ez a növekedés nagyon gyenge az uránvegyüleetk esetében, és jelentõs a tórium-oxidnál, amely tehát részben átlátszó az általa kibocsátott sugarakkal szemben.

A különbözõ anyagok átlátszóságának tanulmányozásához az aktív rétegre olyan lemezt helyeztünk, amely a vizsgált anyagokból készült. Az abszorpció mindig nagyon erõs volt. A sugarak azonban áthatolnak a vékony fémen, üvegen és papíron. Egy 0,01 mm vastag alumíniumlemez a következõ sugárzási hányadokat engedte át:

 

0,2	urán, ammónium-uranát, urán-oxid, mesterséges kalkolit
0,33	uránszurokérc és természetes kalkolit
0,4	0,5 mm vastag tórium-oxid és tórium-szulfát
0,7	6 mm vastag tórium-oxid

Fotográfiai felvételek. – Jó fotográfiai felvételeket készítettem uránnal, urán-oxiddal, uránszurokérccel, kalkolittal és tórium-oxiddal. Ezek az anyagok rövid távolságon fejtik ki hatásukat például a levegõn, az üvegen vagy az alumíniumon át. A tórium-szulfát gyengébb, a kálium-fluoxi-tantalát nagyon gyenge képeket hoz létre.

Analógia a másodlagos Röntgen-sugarakkal. – Az urán és a tórium által kibocsátott sugarak nagyon hasonlóak a másodlagos Röngen-sugarakhoz, amelyeket Sagnac úr tanulmányozott mostanában. Azt is kimutattam továbbá, hogy az urán, az uránszurokérc és a tórium-oxid a Röntgen-sugarak hatására másodlagos sugarakat bocsát ki, amelyek az elektromosan töltött testek kisülését tekintve általában nagyobb hatást mutatnak, mint az ólomból kilépõ másodlagos sugarak. A Sagnac úr által tanulmányozott fémek közül az urán és a tórium az ólom mellé és az ólom után kerül.

Az urán és a tórium spontán sugárzását felfoghatjuk úgy, hogy az egész teret állandóan átszelik a Röntgen-sugarakhoz hasonló sugarak, amelyeknek azonban nagyobb az áthatolóképességük és csak bizonyos, nagy atomtömegû elemben, például uránban és tóriumban nyelõdnek el.