Antoine Lavoisier
(1743–1794)

A kémia alapjai
Traité élémentaire de chimie, 1789
Részlet

A magyar fordítás alapja: Elements of Chemistry, ford. Robert Kerr (Edinburgh, 1790),  pp. 175-178
in David M. Knight:  Classical Scientific Papers--Chemistry, Second Series, 1970


Az egyszerû anyagok táblázata

Olyan egyszerû anyagok,
amelyek a természet minden birodalmában
megtalálhatók, s a testek elemeinek tekinthetõk

Új név Megfelelõ régi név 
Fény Fény 
Caloricum
A hõ princípiuma vagy eleme
Tûz. Tüzes fluidum
A tûz és a hõ anyaga
Oxigén Deflogisztikált levegõ
Tüzes levegõ
Vitális levegõ, vagy
A vitális levegõ alapja
Azot [nitrogén] Flogisztikált levegõ vagy gáz
Fojtógáz, vagy annak alapja
Hidrogén Gyúlékony levegõ vagy gáz,
vagy a gyúlékony levegõ alapja

[A következõ három csoportba tartoznak a Nem fémes, oxidálható és savanyítható egyszerû anyagok (kén, foszfor, "faszén" (csak késõbb feleltették meg a szénnek), muriatikus (sósavas), fluoros és bórsavas gyök), az Oxidálható és savanyítható, egyszerû fémes anyagok (antimon, arany, arzén, bizmut, cink, ezüst, higany, kobalt, mangán, molibdén, nikkel, ólom, ón, platina, réz, vas, volfrám) és a Sóvá alakítható egyszerû földszerû anyagok (mész, magnézia (magnézium-oxid), baritok (bárium-oxid és/vagy bárium-szulfát), argilla (agyag), kova.]

Az egyszerû anyagok táblázataival kapcsolatos észrevételek

Az egyszerû anyagok táblázatának részlete az angol kiadásban
A kémiai kísérletek legfontosabb tárgya a természetes testek elbontása, hogy az ôket alkotó különbözô anyagok külön vizsgálat alá vétessenek. A kémiai rendszereket szemlélve kiderül, hogy a kémiai elemzésnek ez a tudománya korunkban gyors fejlôdésnek indult. Korábban az olajat és a sót a testek elemeinek tekintették, ám a késôbbi vizsgálatok és kísérletek megmutatták, hogy az összes só – ahelyett, hogy egyszerû lenne – bázissal egyesült savból áll. Az új felfedezések jelentôsen tágították az elemzések körét;* feltárták, hogy a savak oxigént tartalmaznak és ez savasító princípiumként minden savban megtalálható, s mindegyikben másik bázishoz kötôdik. Bebizonyítottam, amit Hassenfratz úr korábban már felvetett, hogy a savaknak ezek a gyökei nem mind egyszerû elemek; sokan közülük, az olajos princípiumhoz hasonlóan, hidrogénbôl és faszénbôl [szénbõl] állnak. Berthollet úr bebizonyította, hogy még a semleges sók bázisai is vegyületek, midõn kimutatta, hogy az ammónia nitrogénbôl és hidrogénbôl tevôdik össze.

Amint tehát a kémia a tökéletesség felé halad a felbontások és újbóli felbontások révén, lehetetlen megmondani, hol van a végsô határ; és azok a dolgok, amelyeket most egyszerûnek tartunk, hamarosan egészen másnak tûnhetnek. Mindössze azt a kijelentést kockáztathatjuk meg egy-egy anyagról, hogy tudásunk jelenlegi állása szerint egyszerûnek kell tekintenünk, amennyiben a kémiai elemzés eddig ezt mutatta. Még azt is feltételezhetjük, hogy a földek nem tekinthetôk tovább egyszerû testeknek; mindössze a sóvá alakítható osztály anyagai, amelyek hajlamosak az oxigénnel egyesülni; erôsen hajlok arra a véleményre, hogy ez abból következik, hogy már telítve vannak ezzel az elemmel. Ha igen, akkor olyan vegyületeknek kell ôket tekintenünk, amelyek egyszerû anyagokból állnak, talán olyan fémekbôl, amelyek bizonyos fokig oxidálódtak. Mindezt csak feltevésként kockáztathatjuk meg, és bízom abban, hogy az olvasó nem keveri össze azt, amire a vizsgálatok és kíséreltek szilárd talaján álló igazságként utaltam, a puszta feltevésekkel.

A kötött alkáliak, a hamuzsír és a szóda [kálium- és nátrium-karbonát] nem szerepelnek az elõzõ táblázatban, mert nyilvánvalóan összetett anyagok, bár még nem tudjuk, milyen elemekbõl állnak.


* Mémoires de l'Académie Royale des Sciences, 1776, p. 671 és 1778, p. 535.–A. 
Vissza http://www.kfki.hu/chemonet/
http://www.ch.bme.hu/chemonet/