54.) Ha az összetett testek bizonyos, és természetükhez mért hévmersékre felhevíttetnek, többnyire vegybomlást szenvednek, melly altal vegyelemeik vagy maganyosan, vagy más elemekkel párosulva egymástol elválnak, és több, különbözô tulajdonságu testeket alkotnak. Igy a fehér izzásig melegített fölcselélegbôl [mangán-dioxid] éleny [oxigén], márványbol vagy krétábol szénsav [szén-dioxid] fejlôdik ki; zárt edényben hevitett fábol pedig vizgôz, szenéleg [szén-oxid], szénsav, kôszénecs [metán], kôszéneg és egyéb olaj nemû termények képzôdnek, az edényben csak faszén maradván. Ellenben némelly vegyelemek a hévmérsék bizonyos fokáig melegíttetvén egymással egy testté vegyegyesûlnek, vagy röviden mondván vegyesûlnek, miként ezt a réz, ólom, horgany, vas', szén s' egyéb testekben tapasztalhatni ha izzó állapotjukban élenynyel vagy kénnel vannak érintkezésben. – A meleg által eszközöltetni szokott vegybomlás vagy egyesûlésrôl már a természettan vegytani részében szó tétetvén, itt csak az égés név alatt ismeretes tüneményt vesszük figyelembe.

56.) Az égés széles értelemben véve nem egyéb, mint némelly anyagoknak hôség és világosság származásával összekapcsolt vegyesülése, legtöbbnyire mégis az égés élenynek szén(eny), köneny [hidrogén], kén(eny) villany [foszfor] és fémekkeli vegyûlése által eszközöltetik. Ennélfogva a nevezett elemek, és azokat mint alkotrészeket tartalmazó testek egékeny, vagy gyulékonyoknak mondatnak.

57.) Az egésre megkívántató körülmenyek. a) Az egékeny testek természetéhez mért bizonyos hévmérséki fok. Nemellyek élenynyel érintkezvén már a közönséges hevmérsék alatt meggyuladnak, például kônvilag [foszfor-hidrogén], köneny által vissza allított vaséleg; füstkorombol, timsóbol és hamagbol készített Homberg féle tûznemzô [tûzgyújtó]. Többnyire még is az égékeny testek meggyuladása csak elôleges kisebb v. nagyobb melegítés által eszközöltethetik; a villany 37 ^oR, kén 294 ^oR-ra melegíttetvén gyulad meg, az olaj és zsir nemûek még nagyobb, de a légnemûek pedig többnyire meggyuladásukra fehér izzási hévmérséket kivánnak.

Ha az égô test meggyuladt egésének folytatása végett többé melegítésre nem szorul, mert az égési vegyfolyam által több mint szükséges melegmennyiség fejlôdik ki.

b) Az egés folytatására szükséges, hogy a meggyulladt testhez elegendô mennyisegû éleny, vagy ezt tartalmazó körlég [levegô] jarulhasson, az elényetôl megfosztott körlég pedig attol elmozdíttassék. Ezen kellék létesítese többnyire az egô testbôl kifejlôdött hôség által eszközöltetik; mert az egô test körüli körlég megmelegedvén a minden oldalrol hozzá toduló hidegebb körlégtôl felemeltetik. Ha ezen az egésre elkerülhetetlenül szükséges léghuzam mesterségesen példaul kémények, fuvócsôk [szúróláng elôállítására szolgál], fujtatok czélszerû alkalmazásával gyorsabbá tétetik az egési folyam is tetemesen elôsegíttetik, valamint ezt a fuvocsôk által illesztett lampak lángjában, kovácsok tûzében, és az ércz olvasztó szélkemenczékben tapasztalhatni.

c) Az égô test, és éleny közt a lehetô legnagyobb érintkezési terület. Ennélfogva élénkebb az éges tiszta élenyben mint körlégben, össznyomott körlégben mint ritkítottban. Forgácsokra darabolt fa is élénkebben ég mint darabolatlan: Egésre nézve a gömbölyû lámpa beleknél jobbak a szalag alakuak, ezeknél pedig az Argand féle üres henger alakuak még czélszerûbbek. Ugyan ezen tekintetbôl szokás a konyhák tüzhelyeit rostélylyal ellátni, miként a levegô ne csak oldalrul, hanem alolrol is járuljon a tûzhöz; mellynek elénkségét a rostély alatti hamulyuk ajtajának kinyításával vagy bezárásával mérsékelhetni.

58.) Egés közben elôfordulni szokott figyelemreméltó tünemények. a) Az egô testek nagyobb részint lánggal, némellyek a nélkül égnek. A melly testnek gyulékony alkotrészei égés közbeni kifejlett hôség által hamarabb gôzzé v. léggé váltóznak, mintsem az élenynyel egyesülhettek volna, azok lánggal égnek, mert a belôlük fölfelé törekvô gyulékony részek elröppenésük közben jônek az élenynyel érintkezésbe. A láng tehát nem egyéb mint a' hevített testbôl kifejlett, és rendszerint fölfelé irányzott gyulékony részecskeknek égô folyama; az egô testet mind azon által azért nem hagyja el; mert az elröppenô és megégett részecskék másokkal folytonosan pótoltatnak. A láng alakja többnyire kup alaku; mivel az egô testbôl kibontakozott egékeny gôzoszlop az élenynyel csak külrészeíben érintkezhetvén, annál vékonyabb lesz, mínél magosbra hág. Az égési folyamat tehát nem az egész láng tömegében hanem annak csak fölületén történík; mint ígen jól láthatni, ha valamely füst nélküli lángot egy üveg, vagy csillám tábla által ketté vagván, azt fölülrôl szémléljük; innét van, hogy piczin kanalkába helyzett villany darabkat a láng közepébe betolhatni a nélkül hogy az ott lángra kapna. – Különbözô gyúlékony anyagok különbözô színû lánggal szoknak megégni; míként ezt az olaj, borszesz, kén, villany sat. lángjában láthatni. Ennélfogva az egô testek lángja szinesithetô, ha az egô testtel némelly anyagok czélszerûen vegyítetnek; igy a borszesz lángját pirsókkal [stroncium-sókkal] pirosra, konyhasóval sárgára, bórsavval, vagy rézsóval zöldre, mészsókkal [kalcium-sókkal] tégla színûre sat. lehet festeni.

– Ha az egô testbôl kífejlôdô gyulékony gôz alkotrészei egynemûek, a láng egész kiterjedésében egyenlô színü, különben pedig a lang alyja, közepe és hegye más szinben szokott mutatkozní; mert a leggyulékonyabb részék már a láng alyján megégnek, midôn a' többiek a lángnak melegebb részen gyuladnak meg. – Ha a test fölhevíttetvén magabol semmi vagy igen kevés gyulékony gôzt bocsát ki, az láng nélkül ég, példaul a jól kiégetett szén.

b) Némelly testek minden füst nélkül égnek, mások égés közben füstöt bocsátanak ki. Füst nélkül minden esetben csak olly testek égnek, mellyeknek gôzzé vált részeik mind magányosan, mind az élenynyel egyesûlve láthatlanok, igy az égény, borszesz füst nélkül ég. Azon testek pedig, mellyek alkotrészeik élenynyel egyesülve szilárd testeket képeznek, égésük alatt sûrû füstöt bocsátanak magokbol, valamint ezt az égô villanyban tapasztalhatni. Végre ollyan testek is, mellyeknek elilló és látható részecskeik az élenynyel láthatlan egyûletekké válnak, füstel égnek meg, ha tökélyetes megégésükre vagy a hozzajok jaruló körlég élenye, vagy a tûz hévmérséke elégtelen. Ezen okoknál fogva keletkezô füst tehát gyulékony test, 's valóban meg is gyul, mihelyt elegendô éleny erintkezésében kellôen fölhevíttetik, miként ezt egy elfujt gyertyának füstjében tapasztalhatní, ha egy másík égô gyertya lángjára bocsatatik, t.i. a langra kapott füst magát az elojtott gyertyát is meggyujtja. – Ha az égô testbôl kibontakozott füst valamelly hideg testnek fölületét erinti, arra finom tapintatu fekete por alakban rakodik, és füstkorom neve alatt ismeretes, melly a közélet számtalan eseteiben fekete festék gyanánt szokott használtatni.

Jedlik Ányos: Hôtan, Mûszaki Könyvkiadó, Budapest, 1990 (Sajtó alá rendezte: Liszi János)