Elôszó a Hôtan 1990-es kiadásához (részletek)

Kincset tart kezébén az Olvasó, Jedlik Ányos Hôtanát. A magyar nyelvû kézirat 1847 és 1851 között keletkezett. Az idôbeni behatárolás azon alapul, hogy egyrészt a kézirat a Polytechn. Journal 1847. áprilisi száma alapján folyószövegben ismerteti Boutigny fagyasztási módját, másrészt 1851-ben jelent meg a kézirat alapján egy kônyomatos hôtan Goldsmidt Vilmos bölcsész leírásában. A kézirat elôdjének tekinthetô az 1837-ben keletkezett latin nyelvû De Calore. Jedlik a negyvenes évek elsô harmadában nagy terjedelmû természettant készült írni, olyan egyetemi színvonálú könyvet, mely szakkifejezéseiben is magyar. A mûnek sajnos csak az elsô része jelent meg nyomtatásban. ... Az Elôszóban Jedlik bejelentette, hogy ha törekvése "az olvasó közönség elôtt némû méltánylásban" részesül, "hatalmasan ösztönöztetve" érezné magát a súlytalanok természettanának kidolgozására és közrebocsátására. Ennek része lett volna a Hôtan is. A Pannonhalmán ôrzött 66 oldalas kézirat azonban szûkös méretei miatt nem tekinthetô a Természettan Elemei folytatásának, vagy ha annak készült is, késôbb lényegesen bôvítette volna a Szerzô.

A kézirat öt fejezetre oszlik és rendre a következô címeket viseli: A meleg fokozatairól, A meleg terjedésérôl, A testeknek hévfoghatóságáról, A meleg mûködésérôl, A meleg forrásairól. Az energiamegmaradás elvét az 1840-es években alapozták meg (Mayer, Joule, Helmholtz), még nem ez az elv alkotja Jedlik kéziratának vezérfonalát. A hôt nem tartja anyagnak. "A természettan jelen állapotában ...a meleg anyagok közé nem soroltatik, hanem az egész világon elterjedett lebegény (aether) valamivel nagyobb hullámú rezgésének állíttatik, mint a minô a világosság származására szükséges. ...mi is a meleg lényegét rezgési mozgásban lenni állítjuk; mi azonban nem fog gátolni bennünket, hogy rövidebb kifejezés végett a meleg szóval többször úgy éljünk, mintha azt még most is anyagnak tartanók. ...a hévsugarak közt szint azon szinezeti különbség (Thermochromizmus) uralkodik, melly a világsugarakban észrevehetô". Ez a hôfelfogás nem akadályozza abban, hogy reális, az energiamegmáradás elvének is megfelelô képet adjon a termikus egyensúlyról: "...az egymás közelében létezô és különbözô hévmérsékû testek egymást sugározzák; ez alatt a melegebb testek kevesebb hévsugarakat kapván, mint a kevésbé melegek, azok meghûlnek, emezek pedig megmelegülnek, míg végre mind egyikben egyenlô hévmérsék elô nem áll". A Hôtan megítélésekor figyelembe kell venni, hogy nem sajtó alá rendezett kéziratról van szó. Többször említi, hogy "élôszóval elôadva". Nem ír a gôzgépekrôl sem, pedig ezek nyilvánvalóan érdekelték a kísérletezô Jedliket. Ez a kézirat jelleg magyarázza a helyesírás következetlenségeit, az ékezetek "nagyvonalú" használatát is. Ha röviden akarnánk jellemezni a kéziratot, akkar azt mondanánk, hogy kémiai termodinamikáról van szó, kivéve annak kémiai reakciókkal foglalkozó részét.

Külön kell szólnunk a Hôtan nyelvezetérôl. Feltûnôen érzôdik a nyelvújítás hatása, kerüli az idegen szavakat; bár zárójelben mintegy magyarázatként latin kifejezéseket ad meg. A magyar tudományos nyelvnek ez a korszaka viszonylag rövid életû, Nendtvich Károly "A vegytan elemei"-ben már 1854-ben visszatér a latin és görög eredetû szavak használatához. Jedlik maga is tevékenyen részt vett a nyelvújításban. Neki tulajdoníthatók például következô szavaink: dugattyú, eredô, huzal, nyomaték, térfogat. Az ô munkássága nyomán terjedt el a halmazállapot és a hullámelhajlás használata. Természetesen vannak olyan szavai is, melyek feledésbe merültek. Ilyen bájos leleménye a meneny, amivel az iont akarta elnevezni. Eszerint az anion bemeneny, a kation kimeneny lett volna. A Hôtan nyelve egészében ízes magyar nyelv, mely a mai olvasó számára éppen azért tûnik kissé különösnek, mert kerüli az idegen szavak használatát.

Liszi János


Jedlik Ányos: Hôtan, Mûszaki Könyvkiadó, Budapest, 1990 (Sajtó alá rendezte, a bevezetést és a kiegészítést írta: Liszi János)


Vissza http://www.kfki.hu/chemonet/
http://www.ch.bme.hu/chemonet/