Hermann Kopp
(1817-1892)

Cikkrészlet az analóg vegyületek forráspontjának és fajtérfogatának vizsgálatáról

[Compt. rend., 41: 186190 (1855)]

Forrás: Henry Marshall Leicester, Herbert S. Klickstein: A Source Book in Chemistry, 1400-1900 (Harvard University Press, Cambridge, Massachusetts, 1963)


Bizonyos értelemben meghosszabbíthatjuk életünket visszafelé azzal, ha
megpróbáljuk elõdeink tapasztalatait összegyûjteni, ha megtanuljuk
elgondolásaikat megérteni mintha kortársaik lennénk.
Hermann Kopp


... Azt találtam, hogy azokat a törvényeket, amelyeket a különbözõ vegyület-sorozatok forráspontjaira jóval régebben formába öntöttem, a mérések eredményei alátámasztják, ezért megfogalmazhatók az alábbi propozíciók:

1. Annak az alkoholnak, amely x darab C2H2* csoporttal többet vagy kevesebbet tartalmaz, mint a borszesz [etil-alkohol], C4H6O2, x ·19 fokkal alacsonyabb, illetve magasabb a forráspontja a borszesz forráspontjánál.

2. Egy CnHnO4 képletû sav forráspontja 40 fokkal magasabb, mint a megfelelõ CnHn + 2O2 képletû alkoholé.

3. Egy CnHnO4 képletû éter forráspontja 82 fokkal alacsonyabb, mint az izomer CnHnO4 képletû savé.

A propozíciók szerint eljárva nagyszámú folyadék forráspontja jó egyezést mutat a vizsgálatokkal. Jelenleg hat alkohol, a megfelelô CnHnO4 savak, illetve nagyszámú éter esetében tudom összehasonlítani a kísérleti eredményeket a fenti propozíciókból levont következtetésekkel.(Az alkoholok összegképlete C2H4O2 és C32H34O2 közé esik). A következõkben más vegyület-sorozatokra vonatkozó, hasonló törvényeket fogok tárgyalni; azon igen gyakori eseteket, melyeknél egyezést mutatnak a kísérletek eredményeivel a következô szabály alapján számolt értékek: az egymástól x darab C2H2 csoporttal különbözõ összegképletû vegyület-sorozatok tagjainak forráspontja közti különbség x ·19 oC; azon eseteket, amelyekben ezen szabály csak látszólag sérül, s ahol az összehasonlított anyagok kémiai összetételére lehet következtetni; s végül azon eseteket, ahol a kísérletek eredményei valóban nincsenek összhangban a fenti szabállyal, s tárgyalni fogjuk ezen anomáliák okait.

A kémiai összetételnek a folyadékok sûrûségére gyakorolt hatása legtisztábban (miként azt már régebben megmutattam) a kémiailag ekvivalens anyagmennyiségek által elfoglalt térfogatok az ún. fajlagos térfogatok nagyságában nyilvánul meg; a fajlagos térfogatokat az egyes folyadékok azonos gõznyomásán szükséges összehasonlítani. A következõkben a fajlagos térfogatokra nézvést az alábbi egyenértékeket vesszük figyelembe: C = 6, H = 1, O = 8, S = 16, Cl = 35,5, Br = 80, I = 127,1; a víz (H2O2) egyenértékét 18-nak vesszük, s az általa 0 oC-on elfoglalt térfogatot ugyancsak 18 egységnek. A vizsgált folyadékok fajlagos térfogatát mindig forráspontjukon hasonlítjuk össze.

Számos összehasonlító vizsgálat után úgy ítéltem meg, hogy az általam korábban kapott eredmények bizonyítást nyertek, nevezetesen:

1. Analóg vegyületek esetében a fajlagos térfogatok különbsége arányos a képletekben mutatkozó különbséggel. Az egymástól x darab C2H2csoporttal különbözõ összegképletû vegyület-sorozatok tagjainak fajlagos térfogata közti különbség körülbelül x ·22.

2. Az izomer folyadékok fajlagos térfogata azonos.

3. Olyan folyadékokat összehasonlítva, amelyek egyike oxigént tartalmaz azon a helyen, ahol a másikban ekvivalens mennyiségû hidrogén található, ismét megmutatkozott, hogy ezen helyettesítéskor a fajlagos térfogat alig változik. Korábban, amikor csak viszonylag csekély számú anyag összehasonlítására volt módom, úgy véltem, hogy ez esetben a térfogat változatlan marad; jelenleg, sokkal nagyobb számú anyag összehasonlítása után az a véleményem, hogy a hidrogénnek oxigénnel való helyettesítése megnöveli a térfogatot, bár igen csekély mértékben

4. Azon folyadékokat összehasonlítva, melyek egyike szenet tartalmaz a másik ekvivalens mennyiségû hidrogénje helyett, a térfogatok egyenlõségét tapasztaltam, s igen sok összehasonlítás után az eredmények annyira egybehangzók, hogy kétségtelenül bizonyítottnak vehetõk: a folyékony vegyületekben a szén térfogatváltozás nélkül képes a hidrogén helyettesítésére.

Gács János fordítása

*Valójában CH2 csoportot. Mint Kopp késõbb kifejti, a vegyjeleket nem az atomtömeg, hanem az egyenérték jelölésére használja. L. még Cannizzaro 1858-as írását a molekulatömegekrôl.



 
ChemoNet, 1998 
Vissza
http://www.kfki.hu/chemonet/ 
http://www.ch.bme.hu/chemonet/