Szathmáry László: Magyar alkémisták
Alkémiai szakkifejezések magyarázata
T
Tabula smaragdina. Títokzatos írás, amelyet az alkémisták egyiptomi eredetûnek tartottak. Benne az aranycsinálás módja volna leírva titokzatas szavakkal.
Terenjabin. Különösen az arab alkémiában játszott szerepet. Paracelsus is sokat használta. Az ó-szövetségbôl ismert manna helyett, miután azt nem találták, elôtérbe került a mézharmat, Ievélharmat; ez a terenjabin.
Terra virginia, Terra Adamica. Lásd: Materia prima.
Thymia. A klasszikus kor füstölésre különös edényt használt. A füstölôanyag a thymiaterium (kakukfû) volt. Ezt vette át az alkémia. Alatta anyagok felhevitésére szolgáló edényt értettek. Az anyagfelhevítés ebben úgy történt, mint a füstölés.
Tingere. Festeni. Közönséges fémeket nemesre átfesteni a bölcsek kövével.
Tinkär. Arab alkémisták használták. Alkáliát jelentett. Igen sokszor boraxot értettek alatta.
Tinktura. Olyan készítmény, amellyel a fémek aranyra és ezüstre festhetôk. Tinktúra azonban oldatot is jelentett, éppen úgy, mint ma, például jód tinktúra.
Tinktura corallium. Quinta essentia Perlarum. Korallból készült oldat.
Titkáts. Kémikus. Kovács készítette ezt a szót (Chemia. I. 154. l.), a következô meggondolás alapján. A "Chemia titkot teszen". összevonva a titok: titk. ,,Átsnak neveztem pedig a' Chemicust azért, mert ez a' szó: Áts a'nyit teszen, mint Magister, Meister, Maitre, Mester". Így lett titkács.
Tutia. Tutia Alexandrina. Tutia officinarum. Cinkoxid. (ZnO). Különösen az a termék, amely a cinkkohókból szállt fel és az edény hidegebb részén gyûlt össze. A szó, úgy Iátszik, szanszkrit eredetû: tuttham-vitriol.
Torques Jovis, Zeus aranylánca. Lásd: Annulus Platonis.
Transmutatio, Transformatio, Transelementatio. A fémeknek arannyá való átalakítása.
U
Urina. Vizelet. Az alkémisták nagy jelentôséget tulajdonítottak neki, mert valami különös termô erôt, illetve annak maradványait sejtették benne.
Uroboros. Szimbólum. Saját farkába harapó kígyó. A jelentôsége: mindennek kezdete a vég és mindennek vége a kezdet.
Usifur, Usufur. Cinóber. Geber említi elôször.
Ab–Al | Am–Au | B | C | D | E | F | G–H | I–J |
L | M | N | O | P | Q–R | S | T–U | V–W–Z |
Vissza az alkímiai sorozat kezdôlapjához | http://www.kfki.hu/chemonet/ http://www.ch.bme.hu/chemonet/ |