Szathmáry László: Magyar alkémisták

Alkémiai szakkifejezések magyarázata

T

Tabula smaragdina. Títokzatos írás, amelyet az alkémisták egyiptomi eredetûnek tartottak. Benne az aranycsinálás módja volna leírva titokzatas szavakkal.

Terenjabin. Különösen az arab alkémiában játszott szerepet. Paracelsus is sokat használta. Az ó-szövetségbôl ismert manna helyett, miután azt nem találták, elôtérbe került a mézharmat, Ievélharmat; ez a terenjabin.

Terra virginia, Terra Adamica. Lásd: Materia prima.

Thymia. A klasszikus kor füstölésre különös edényt használt. A füstölôanyag a thymiaterium (kakukfû) volt. Ezt vette át az alkémia. Alatta anyagok felhevitésére szolgáló edényt értettek. Az anyagfelhevítés ebben úgy történt, mint a füstölés.

Tingere. Festeni. Közönséges fémeket nemesre átfesteni a bölcsek kövével.

Tinkär. Arab alkémisták használták. Alkáliát jelentett. Igen sokszor boraxot értettek alatta.

Tinktura. Olyan készítmény, amellyel a fémek aranyra és ezüstre festhetôk. Tinktúra azonban oldatot is jelentett, éppen úgy, mint ma, például jód tinktúra.

Tinktura corallium. Quinta essentia Perlarum. Korallból készült oldat.

Titkáts. Kémikus. Kovács készítette ezt a szót (Chemia. I. 154. l.), a következô meggondolás alapján. A "Chemia titkot teszen". összevonva a titok: titk. ,,Átsnak neveztem pedig a' Chemicust azért, mert ez a' szó: Áts a'nyit teszen, mint Magister, Meister, Maitre, Mester". Így lett titkács.

Tutia. Tutia Alexandrina. Tutia officinarum. Cinkoxid. (ZnO). Különösen az a termék, amely a cinkkohókból szállt fel és az edény hidegebb részén gyûlt össze. A szó, úgy Iátszik, szanszkrit eredetû: tuttham-vitriol.

Torques Jovis, Zeus aranylánca. Lásd: Annulus Platonis.

Transmutatio, Transformatio, Transelementatio. A fémeknek arannyá való átalakítása.

U

Urina. Vizelet. Az alkémisták nagy jelentôséget tulajdonítottak neki, mert valami különös termô erôt, illetve annak maradványait sejtették benne.

Uroboros. Szimbólum. Saját farkába harapó kígyó. A jelentôsége: mindennek kezdete a vég és mindennek vége a kezdet.

Usifur, Usufur. Cinóber. Geber említi elôször.


Ab–Al Am–Au B C D E F G–H I–J
L M N O P Q–R S T–U V–W–Z


Vissza az alkímiai sorozat kezdôlapjához http://www.kfki.hu/chemonet/
http://www.ch.bme.hu/chemonet/