Roger Bacon
(1214?1294)

A legnagyobb titokról

1268

(The Opus Majus of Roger Bacon, a translation by Robert Belle Barke, Vol. II., University of Pennsylvania Press, Philadelphia, 1928 részlet)

(in: The History of Science in Western Civilization, Vol. I., Antiquity and Middle Ages, eds. L. Pearce Williams and Henry John Steffens, University Press of America, 1979)


III. példa

Harmadszor, ennek a tudománynak a fennköltségére az alkímia szolgálhat példaként. Hiszen az egész mûvészet oly tökéletes, hogy a kiválóbb fémek elôállíthatók a gyengébbekbôl, amint az arany az ólomból, az ezüst a rézbôl. Ám ez a mûvészet soha nem képes arra, hogy megmutassa az arany természetes és mesterséges fokozatait és a fokozatok módjait. Pedig a kísérleti tudományok mindkettôt napvilágra hozták, mert felfedezték a négy természetes fokozatot és ezek tizenhét módját, valamint a mesterségeseket. Kísérlettel huszonnégynél is több produkálható. Így annak az edénynek, amely a folyadékot tartalmazta, úgy, ahogy a szántóvetô a király hirnöke lett, a huszonnégynél sokkal nagyobb aranytisztasága volt, amint vizsgálata és értéke megmutatta. De amikor ez a huszonnégy fok egy aranytömbben van, akkor az az arany a legjobb, amit a természet elô tud állítani. De amikor huszonnégy fok arany mellett egy rész vagy egy fok ezüst van, az arany rosszabb az elôzônél; az arany fokainak csökkenésére tizenhatszor kerülhet sor, hogy nyolc fokozatnyi arany marad ezüsttel keverve. De a föld gyomrában az ásványi erô néha nem képes arany természetûvé emészteni az anyagot, és azzal, hogy ezüst formájúvá emészti, megteszi, amit lehet. És azt, hogy képzeletem ebben a kérdésben nem vitt tévútra, az a tény bizonyítja, hogy a világ különbözô részein fellelhetôk emberek, akik értenek ennek a tizenhat módnak az elôállításához, s felfedeztek olyan aranydarabokat és aranytömböket, amelyek ebbe a tizenhét módba tartoznak. Ôk az elôbb említett módokon ezüstbôl és levegôbôl arannyal keveréket készítettek úgy, hogy tizenhét darab aranyat kaphattak mesterségesen, s így megismerhették az arany természetes módjait. Mivel ez a mûvészet többnyire ismeretlen azok elôtt, aki arany után kutatnak, sok csalást követnek el ezen a világon. Az alkímia mûvészete nemcsak kihagyja ezeket a módokat, hanem ezt a huszonnégy fokos aranyat is igen ritkán s a legnagyobb nehézségek árán találja meg. Mindig voltak néhányan, akik életük során ismerték az alkímiának ezt a titkát, s ez a tudomány nem lép túl azon. De a kísérleti tudomány az Arisztotelész-féle Titkok Titkával nemcsak huszonnégy fokos, hanem harminc, negyven és annyi fokos arany készítésének módját is ismeri, amilyet csak kívánunk. Ezért mondta Arisztotelész Sándornak: "Bárcsak felfedhetném a legnagyobb titkot"; és valóban ez a legnagyobb titok, mert nemcsak az állam és minden ember javát szolgálná az elegendô arany miatt, hanem végtelenül többet jelentene, meghosszabbítaná az életet. Hiszen az a medicína, amely eltávolítaná az összes szennyezést és rothadást a nemtelen fémekbôl, hogy ezüstté vagy a legtisztább arannyá váljanak, a tudósok szerint az emberi test pusztuló részeit is el tudná távolítani, annyira, hogy az élet hosszú korszakokra meghosszabbodna. Ez az elemek nemesített teste, amelyrôl az imént beszéltem.


Vissza az alkímiai sorozat tartalomjegyzékéhez
Vissza a kémiatörténeti sorozat tartalomjegyzékéhez
http://www.kfki.hu/chemonet/ 
http://www.ch.bme.hu/chemonet/