Andreas Libavius
(15401616)

Alkímia*
1597

Részletek

(in: Henry Marshall Leicester and Herbert S. Klickstein, A Source Book in Chemistry 1400-1900, Harvard University Press, Cambridge, Massachusetts, 1963)


I. FEJEZET

Mi az alkímia?

Az alkímia a magisteriumok készítésének és a tiszta eszenciák keverékekbôl való kivonásának tudománya.

Miután e két rendeltetést általában a munka szóban egyesítik, úgy is nevezhetnénk az alkímiát, mint a jó munka tudománya, vagy a tiszta és a tisztátalan vízfélével, olvasztással vagy oldással való szétválasztásának tudománya, mert a dolog kiválósága miatt a névnek illenie kell hozzá.

A mesteremberek az elsô idôkben a természetet kívánták utánozni, különösen akkor, amikor a telérekbôl ásványi nedveket préseltek ki és megtisztították ôket, ahogyan maga a természet is tiszta fémeket és nedveket áramoltat a bányákból, s néha talán úgy tûnik, mintha ezek a telérekbôl jönnének. Az alkímiának ezért régebben a metallurgiában vették hasznát. Ma már fontosabb az orvoslásban, és nemcsak az ásványok, hanem az állatok és a növények világában is, az emberek javára és az egészség védelmére. Az élet számos ékességéhez is hasznos. ...

Az alkímiának két része van: az encheria és a chymia.

Az encheria az alkímia elsô része; a mûveletek módjával foglalkozik.

Ez a rész ezért általában azoknak a mûveleteknek a fajtáit írja le, amelyek minden magisterium és eszencia kezelésére alkalmasak. S miután a kéz nagyon fontos ebben a munkában,-nak is nevezik, mintha a kéz neve mesterségesen bekerülne a kifejezésbe, bár a munkát nemcsak a kéz, hanem az összes érzék, a figyelem és a találékonyság is végzi.

Az encheriát az ergalia [az alkímiai eszközök ismerete] és a pyronomia [a hô használatának és a tûz irányításának tudománya] szolgálja. Ezek olyan fontosak az alkímiában, hogy azt az embert, aki hibátlanul ismeri és alkalmazza ôket, tökéletes mesternek tartják ... mert az eszközök és a tûz nélkül semmi sem végezhetô pontosan. ...

A chymia az alkímia második része; a kémiai anyagok vegyítésével foglalkozik.

A kémiai anyag az encheria magyarázatánál leírt mûveletek révén jön létre. ...

A magisterium olyan kémiai anyag, amelyen semmilyen extrakciót nem hajtottak még végre, de gondosan kezelték és végsô formájára hozták, miután a külsô szennyezéseit eltávolították.

A minôségnek és az anyagnak is vannak magisteriumai.

A minôség magisteriuma akkor jelenik meg, ha egy dolgot kezelés után végsô alakjára hoztak. Két formája van, a rejtett és a szemmel látható minôség magisteriuma.

A rejtett minôség magisteriumai akkor jelennek meg, ha a teljes anyag alapja megôrzôdik. Kialakulása csak akkor fejezôdik be, amikor hatása a tapasztalat révén nyilvánvalóvá válik.

A szemmel látható minôség magisteriuma akkor jelenik meg, ha egy anyag látható formát ölt. ...

Az anyagnak is vannak magisteriumai, amennyiben az önmagában létezô anyag, legalábbis a tisztátalanság eltávolítása után, tökéletesen megváltozik anélkül, hogy a mennyisége észrevehetôen csökkenne, amennyire lehetséges.



* Alchemia ... opera e dispersis passim optimorum autorum, veterum & recentium exemplis potissimum, tum etiam praeceptis quibusdam operose collecta, adhibitisque ratione & experientia, quanta potuit esse, methodo accurata explicata, & in Integrum corpus redacta. Accesserunt Tractatus nonnulii Physici Chymici, item methodice ab eodem autore explicati, quorum titulos versa pagella exhibet. Sunt etiam in Chymicis ejusdem D. Libavii epistolis, iam ante impressis, multa huic operi lucem allatura ..., Frankfurt, 1597.

***

Az elsô kémiakönyv, az Alchemia, 1597-ben jelent meg. Szerzôje, Andreas Libavius (Andreas Libau) a jatrokémiai iskolához tartozott, de Paracelsus számos tanát hevesen cáfolta. Az Alchemia a kémiai és alkímiai ismeretek keverékére épül. A rendszerezés érdekében Libavius sajátos terminológiát használ. Az alkímiát, amely a mai szóhasználat szerint inkább a kémiának felel meg, két részre osztja: az encheria a kémiai módszerekkel, a chymia az anyagokkal és tulajdonságaikkal foglalkozik. A magisterium nemcsak kémiai anyag, hanem tulajdonság és az anyagok révén keletkezô erô is.


Vissza az alkímiai sorozat tartalomjegyzékéhez
Vissza a kémiatörténeti sorozat tartalomjegyzékéhez
http://www.kfki.hu/chemonet/ 
http://www.ch.bme.hu/chemonet/