1. A mûemlék helykiválasztása

A helykiválasztást sok esetben s földtantól távol álló követelmények döntik el, más esetben a megfelelõen teherbíró kõzetkörnyezet kiválasztása egyértelmûen igazolható. Bizonyos esetekben azonban a helykiválasztás indokait nem tudjuk megállapítani, feltételezhetünk azonban földtani okokat is.

Példánk a mindnyájunk által ismert angliai Stonehenge, amely a helykiválasztás mellett a kõkiválasztás szempontjából is különlegesség. Az együttes szentély vagy csillagászati obszervatórium (esetleg mindkettõ), amely a történelemelõtti idõkbõl származik, mintegy 5000 éves. Az építmény két építési periódusa között körülbelül 500 év telt el, az írásbeliség elõtti idõszak ellenére az új szerkezetet pontosan a régi helyére építették, ugyanavval a középponttal. Az elsõ periódus nehezen faragható "kék" gránitoidját (1. fénykép) legalább 200 km távolságból szállították. Habár e tömbök lényegesen kisebbek, mint a késõbbi szürke homokkõ 50 tonnás elemei, a szállítás – még kerék nélkül – igen nagy mûszaki teljesítmény volt. E homokkövek sokkal közelebbrõl származnak, jól faraghatók. Mostanáig nincs ismmeretünk arra, hogy miért választották elõször a "kék" gránitot. A gránit általában a különbözõ kelta oltárok, áldozati kövek anyaga. Volt ennek valamilyen ideológiai elõírása?

1. fénykép. A Stonehenge kõanyagai: a földön fekvõ kisebb tömbök gránitból, a nagyobb tömbök homokkõbõl állnak	2. fénykép. A Stonehenge együttese

Még kevésbé tisztázott a helykiválasztás. A kérdéses terület (2. fénykép) nem fekszik csúcson, itt sohasem volt forrás, nem ismeretes más természeti jelenség sem. A legutóbbi geofizikai eredmények azt a sejtést ébresztették, hogy talán egy geoelektromos anomália jelölte ki a helyet. Lehet. Úgy látszik, még további kutatások szükségesek ennek tisztázására.