Domján Erika:
A hypertext gondolat felhasználása az üzemtan oktatásában
Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, 1996.
 

Még a legelmélyültebb olvasás közben is gyakran elkalandoznak gondolataink. Általában nem csupán az unalom a ludas a dologban, hanem arról van szó, hogy az emberi gondolkodás természetéből fakadóan továbbgondoljuk az olvasottakat, illetve más gondolatok is indukálódhatnak a témával kapcsolatban az ember fejében. Ki ne érezte volna már olvasás, tanulás közben, hogy az éppen érintett témát jobban körül kellene járni, bizonyos szakkifejezéseket le kellene fordítani vagy csak egyszerűen jó lenne pontosítani a fogalmakat. Tulajdonképpen a lábjegyzetek, indexelt kiegészítések is ehhez próbálnak segítséget nyújtani, azonban ezek terjedelme korlátozott. Nem beszélve azokról az esetekről, amikor az adott hivatkozás egy másik dokumentumra vonatkozik, amely esetleg nincs is a birtokunkban, vagy a könyvtárban is csak nehezen érhető el.

A legtöbben úgy próbálják áthidalni ezeket a problémákat, hogy könyvhegyek mögé bújva tanulnak, dolgoznak. Murphy törvénye azonban ezekben az esetekben is működik, miszerint "mindig csak az az egy könyv hiányzik a polcodról, amire éppen szükséged lenne". Bizonyára Vannevar Bush (1890-1974) is gyakorta átélte ezt az érzést, ezért már a harmincas években kigondolta, majd jóval később, 1945-ben az Atlantic Monthly című folyóiratban publikálta is elképzelését az "As We May Think" című cikkében. Az általa megálmodott rendszernek a Memex (memory extender) nevet adta, amely a hypertext-gondolat első konkrét megfogalmazásának tekinthető.

Bush már ekkor felismerte a tudományos információk robbanásszerű növekedéséből fakadó veszélyeket. Attól tartott, hogy megfelelő eszköz hiányában még a specialisták sem tudják majd nyomon követni a szakterületükön bekövetkező gyors fejlődést. Olyan megoldást keresett, amely az információk közötti könnyebb eligazodás lehetőségét teremti meg a gondolkodó ember számára. Elképzelése - amely nem számítógépes megoldás volt, hanem a mikrofilm felhasználásán alapult - az eredetileg leírt formában soha nem valósult meg, de rengeteg ember fantáziáját megmozgatta és indította el másfajta megoldások keresése felé. Tulajdonképpen nem történt más, minthogy működött az emberek asszociatív gondolkodása, amely segítségével általában egy ötletből előbb-utóbb kézzel fogható valóság lesz.

Az első hypertext-rendszer még nem számítógépes rendszer volt, mert abban az időben még a szakemberek sem tartották elképzelhetőnek, hogy a számítógépet olyan “alantas” dolgokra is fel szabad használni, mint például a szöveges információk alkotása, tárolása. Bush cikke mintegy ötven éve jelent meg; víziója napjainkra valósággá vált.

A ma ismert összes hypertext-rendszer az asszociatív indexelés módszerét alkalmazza, amely eljárás az emberi gondolkodásnak jobban megfelel, mint a könyvek szekvenciális felépítése. Be kell látnunk, a Gutenberg-galaxis vége mindennapi valósággá válik, akár tetszik nekünk, akár nem. Természetesen úgy gondolom, hogy a fejlődéshez kötelességünk alkalmazkodni. A hypertext-rendszer használatával folyamatosan kicserélhetjük azokat az anyagrészeket, amelyek elavulnak, vagy a jogszabályi környezet változása miatt módosulnak. Kereszthivatkozások rendszerének kialakításával elérhetjük, hogy a hallgatók felismerjék az összefüggéseket és azokat alkalmazva tudásuk megalapozottabb legyen. A további fejlesztések lehetővé teszik az alapozó- és a szakmai tárgyak összekapcsolását is, ezzel az egyes tantárgyak között meglévő logikai összefüggések is nyilvánvalóbbá válnak a hallgatók számára. Ezzel a diáknak arra is lehetőség nyílik, hogy a régebben tanultakat átismételje, újra felidézze vagy éppen pótolja a mulasztottakat.

A program részét képezi az eddig is használt gyakorlati feladatlapok sora, amelyeket a kereszthivatkozások segítségével elméleti anyagrészekkel és egymással is összekapcsolunk. Ennek segítségével a példamegoldások egyszerűbb feladatot jelentenek majd, hiszen a szükséges elméletet egyetlen mozdulattal a képernyőre varázsolhatják, majd annak elolvasása után könnyedén visszatérhetnek a feladatmegoldásra.

Az elkészített jegyzet csak olvasható, azt a hallgató nem szerkesztheti át. Természetesen megjegyzéseit az erre a célra nyitott programrészbe feljegyezheti, de az eredeti programot ezek a kiegészítések nem befolyásolják. Ez a lehetőség tovább könnyíti a tanulás folyamatát, hiszen a legtöbb diák tanulása során saját gondolataival is kiegészíti jegyzeteit.

Minden témához részletes irodalomjegyzék csatlakozik, amely segítségével a hagyományos dokumentumok (könyvek, folyóiratok) nyújtotta lehetőségekre is felhívjuk a hallgatók figyelmét. A hypertext rendszerben készült tananyag az egyetemi hálózaton keresztül mindenki számára könnyen elérhetővé válik (kollégiumok, könyvtárak, géptermek, tanszékek számítógépein keresztül). Ezáltal jelentősen csökkenthetők az oktatási költségek, hiszen sem a jegyzet, sem a feladatlapok előállítására, sokszorosítására nincs szükség.

A hypertext alkalmazása lehetővé teszi a hallgatók önálló, helytől és időtől független felkészülését és az egyéni ütemű tanulás lehetőségét. A oktatói irányítással megszerzett tudás birtokában több idő jut a személyes konzultációkra, a személyreszabott feladatok egyéni értékelésére. Ezek az előnyök alkalmassá teszik a rendszert a levelező- és távoktatásban történő felhasználásra is.

A hypertext koncepció széleskörű nyilvánosságot is feltételez. Általában az elkészült anyagok a hálózaton keresztül más intézmények számára is könnyen elérhetők, ezáltal hasznosíthatók a többi agrárfelsőoktatási intézményben is. Ezek az információk CD-n is terjeszthetők, így elérhetővé tehetők olyanok számára is, akik nem élvezik a hálózati rendszer előnyeit. A CD-k felírása, terjesztése és frissítése szintén gyorsabb és olcsóbb, mint a tankönyvek, jegyzetek megírása és nyomdai előállítása.

A számítástechnika rohamos fejlődése új lehetőségeket teremt az üzemtan oktatásának korszerűsítésében. Az így szerzett ismeretek birtokában a fiatal kertészmérnökök jobban megfelelnek majd a velük szemben támasztott követelményeknek.