Ph.D. tézisek a Budapesti Műszaki Egyetemen |
|
Szalma Erzsébet:
Édesipari zsírok vizsgálata
Budapesti Műszaki Egyetem, 1994.
Dolgozatomban szerettem volna összegyűjteni a csokoládé- és nugátgyártásban használatos, illetve arra javasolt édesipari zsírok, a kakaóvaj, a tejzsír, a Krémzsír és a Tortabevonó zsír jellemzőit. A zsírokat a kakaóvajhoz hasonlítottam, mivel a gyártó cégek különbözősége miatt az édesipari zsírok egységes áttekintése a szakirodalomban nem található meg, s így etalon sem áll rendelkezésre. Munkám eredményeként sikerült adaptálnom a Főzyné által még 1969-ben javasolt differenciál termoanalízist a zsírok olvadási tulajdonságainak meghatározására. (Ezt a javaslatot sehol sem publikálta.) Ez a módszer nem kíván hosszadalmas előkészítő műveleteket, a mérést kismennyiségű zsírmintán, szabályozott körülmények között, vízmentes közegben lehet elvégezni, a mérési idő, a pihentetés nélkül legfeljebb fél óra. Az eredmények reprodukálhatóak, objektívek és dokumentálhatóak. Vizsgálataim során nem csak a tiszta zsiradékok, hanem az 5, 50 és 95 százalék kakaóvajat, 50 % tejzsírt és 50 % Tortabevonó zsírt tartalmazó elegyek, továbbá az azonos típusú zsírokból készült keverékek viselkedését is tanulmányoztam. Amíg az édesipari zsírok, a kakaóvaj és azok elegyeinek kristályszerkezete nincs tisztázva, addig a kakaóvaj és az azzal keverhető zsírok esetében a Fincke szerinti, viszonylag rövid idő alatt jól reprodukálható eredményeket adó előkészítést kell alkalmazni; a kakaóvajjal nem keverhető zsírok esetében pedig a 20 oC-on történő 2-4 órás pihentetést, mivel ezek a zsírok a gyártó cégek tanusága szerint mindjárt a legkedvezőbb kristálymódosulatban szilárdulnak meg.
A gázkromatográfiás vizsgálattal meghatározott zsírsav-összetétel alapján a zsírokat három fő csoportra szokták osztani: CBE, CBR és CBS zsírokra. A DTA vizsgálatok szerint viszont a CBE zsírnak megfelelő zsírsavösszetételíz Akonord, Coberine és Superit zsírok mégsem bizonyultak a kakaóvajjal korlátlanul keverhető zsíradékoknak. Kiderült, hogy ha a kakaóvajat egyes zsírokkal akár kismértékben is szennyezzük, annak olvadékonysága jelentősen megváltozik.
Megmértem az egyes zsiradékok, illetve elegyeik dinamikus viszkozitását és kimutattam, hogy mely zsírok, illetve elegyek faggyús ízűek. A zsírok dinamikus viszkozitása alapján egyszerű módszerrel ki lehet szűrni az egymással nem keverhető zsírokat. A zsírok sűrűségének meghatározása és a kinematikus viszkozitásuk kiszámítása után nomogramokat készítettem a zsírok viszkozitásának meghatározására a hőmérséklet függvényében.
Meg szeretném jegyezni, hogy a kakaóvajon kívül
az édesipari zsírok viszkozitásának kimérésével
tudomásom szerint senki, még a gyártó cégek
sem foglalkoztak, pedig az fontos adat a szállítóberendezések
tervezésénél, továbbá a csokoládé
és nugátmasszák gyártásánál
is, mivel azok viszkozitása, sok más tényezőn
kívül a zsírfázist alkotó zsíradék/ok/
viszkozitásától is függ. A zsiradékok
elegyeinél fellépő viszkozitási anomáliákkal
tudomásom szerint még egyetlen szerző sem foglalkozott,
pedig ez a jelenség erősen zavaró lehet a tejcsokoládék
és tejnugátok gyártásánál.
Javaslattétel:
Analitikai téren:
Javaslom olyan egyszerű, a derivatográf elvén működő,
olcsó műszer kidolgozását, melyben a mintákat
nem csak egyenletesen melegíteni, hanem hűteni is lehet. (+10
- +50 oC-os méréstartomány és 1
oC/perc
fűtési, illetve hűtési sebesség már
megfelelő lenne). A DSC analizátor ugyan igen kiváló
erre a célra, de nagyon drága és hozzáférhetetlen,
a derivatográfon viszont nem lehet az egyenletes hűtést
megvalósítani. A javasolt műszerrel egy mérési
ciklussal meg lehetne határozni a minta olvadás és
dermedéspontját. Ez a műszer nem csak zsírok
és olajok, hanem csokoládé- és nugátmasszák,
zsíros krémtöltelékek stb. minősítésére
is kiváló lenne. Segítségével, több
mérés birtokában ki lehetne mutatni az 5 %-nál
nagyobb idegenzsír tartalmat a fenti masszákban.
Javaslom, hogy az édesipari zsírok ajánlati mintáinak
minősítésekor ne elégedjünk meg a szabvány
szerint meghatározott csúszásponttal, olvadásponttal,
dilatációs görbével, hanem vizsgáltassuk
meg az illető zsír zsírsav összetételét,
derivatogramját és viszkozitását is, így
sok rejtett hiányosságra, például a tejzsírral
való összeférhetetlenségre, illetve viszkozitási
anomáliára is fény derülne.
Technológiai téren:
Javaslom, hogy az olyan zsírokat, illetve ajánlati mintákat,
amelyek a kakaóvajjal keverve nem teljesítik a gyártó
által garantált paramétereket, illetve egyéb
rejtett hiányosságaik vannak, csak akkor vásároljuk
meg, ha célszerű felhasználásukat biztosítani
tudjuk.
Bátrabban kellene élni a CBE zsírok adta lehetőségekkel,
a Choclin, illetve a Palmy arányát a zsírfázis
17 %-ig lehetne növelni.
Vissza a lap tetejére | Élelmiszer-kémia és élelmiszeripari-technológia |