TÚL A LIBERALIZMUSON
F.A. Hayek és Polányi Mihály gondolkodása

 


Richard Allen kollégánknak, az Angliában megjelenô Appraisal címû posztkritikai filozófiai folyóirat szerkesztôjének és kiadójának, az ismert Polányi-kutatónak, a 90-es évek végén írt s röviddel ezelôtt megjelent könyve – címe és mondanivalója alapján – ismerôsnek tûnhet a Polanyiana olvasói számára. Nem véletlenül. A „Beyond Liberalism” címû tanulmányát – ennek a könyvnek egy részletét – 1996/1. számában közölte már a Polanyiana. R. Allen tanulmánya eredetileg a CEU (Central European University) „The Tradition of Central European Liberal Philosophy” címû pályázatára készült. A pályázatnak – mint ez ismert – a Polányi Mihály Szabadelvû Filozófiai Társaság tagjain kivül két külföldi résztvevôje is volt: Richard Allen és Richard Gelwick, az utóbbi az Amerikai Polányi Mihály Társaság koordinátora. A tanulmány annak idején joggal keltette fel mindazok figyelmét, akiket érdekel a századfordulót követô korszak magyar liberalizmusa, s különösen az, hogyan látja és ítéli meg a keleteurópai liberalizmus egyik sajátos formáját az angol Polányi-kutató.

Most alkalmunk van a szerzô mondanivalóját részletesen is megismerni és finomabb elemzésnek alávetni.

R. Allen könyve bevezetô részében a liberalizmus filozófiai, politikai és gazdasági vonatkozású jelentéseit bontja ki és interpretálja, különös tekintettel a keleteurópai társadalmi-történeti háttérre, s ezen belül a magyar liberalizmusra.

Külön fejezetet szentel a szerzô Polányi Mihály politikai filozófiai liberalizmusfelfogásának. Mindenekelôtt azt vizsgálja, hogyan változott Polányi álláspontja élete különbözô szakaszaiban. A szerzô úgy látja, hogy míg a 40-es években Polányi nézetei E. Burke konzervatív politikai-filozófiai liberalizmusával konvergáltak, késôbb F.A. Hayek szabadság (és liberalizmus) felfogásához kerültek igen közel. Idôvel azután Polányi L. Mieses és K. Popper racionalista liberalizmusfelfogását osztotta. R. Allen szerint a modern liberalizmus valamennyi említett gondolkodó felfogását meghaladta, így részben Polányi Mihályét is. A szerzô befejezésül a modern liberalizmus részletes bemutatásával és elemzésével kívánt hozzájárulni a liberalizmus megítélésének mai problémáihoz.

***

A szerzô jegyzetében köszönetet mond a Polanyiana szerkesztôbizottságának, hogy annak idején publikálhatta tanulmányát. A hozzá érkezett reflexiók sokat segítettek könyve megírásában. Köszönetet mond még Lee Congdonnak, a századeleji magyar filozófia- és szociológiatörténet amerikai kutatójának, valamint angol kollégájának, F. Dunlopnak, aki pedig a magyar származású Kolnai Aurél jónéhány eredeti gondolatot tartalmazó filozófiai munkáira hívta fel a figyelmét.

 Gábor Éva


Polanyiana 7. évfolyam,1– 2. szám, 1998
http://www.kfki.hu/chemonet/polanyi/
http://www.ch.bme.hu/chemonet/polanyi/

Vissza a tartalomjegyzékhez