Lapunk szerkesztôsége mindig is nagy gondot fordított arra, hogy idôben tervezze meg a Polanyiana leendô számait. Ezt a mostanit azonban nem terveztük, nem tervezhettük meg elôre, ezt a természet kegyetlen törvénye diktálta: Társaságunk titkárának, a 35 éves korában infarktus következtében váratlanul elhunyt Újlaki Gabriellának emléke elôtt tisztelgünk a következô oldalakon.

Írásainak újraközlésével idézzük meg a mindössze egy évtizedet felölelô életmûvet, amely elismerésre méltóan gazdag, sokszínû, eredeti.

Újlaki Gabriella nagy biztonsággal mozgott az esztétika, a filozófia, a hermeneutika, a tudományelmélet és jelesül a Polányi-életmû kutatása területén. Írásai kiforrott gondolkodóról-kutatóról tanuskodnak. Mi, akik jól ismertük (vagy hittük, hogy jól ismerjük) ôt, most meglepetve fedezzük fel milyen értéket képvisel ez az alig egy évtizedbe beleszorítható életmû. Érdeklôdése gazdag és szerteágazó volt, otthonosan mozgott - eredeti szakmáján, az esztétikán túl - azokon a területeken is, amelyeket alig pár éve vett birtokba.

Néhány évvel ezelôtt az ô ötletére és kezdeményezésére jött létre a Polányi Mihály Szabadelvû Filozófiai Társaság, amelynek kezdettôl fogva titkára, lelkes propagátora, motorja, kutatásainak lelke volt. Nem keveset tett azért, hogy végre hazakerüljön a Chicagóban ôrzött Polányi-hagyaték. Fáradhatatlanul ápolta kapcsolatainkat a külföldi Polányi-kutatókkal. Publikációiban, konferenciákon való szereplésében, kutatásszervezôi kezdeményezéseiben utolérhetetlen volt. Munkabírása hihetetlen teljesítményekre sarkallta - s talán félre is vezette ôt -, nem ismert lehetetlent. Ne szépítsük a dolgot, bizony makacs és önfejû is volt, ha valamit elhatározott, azt minden áron keresztülvitte.

Nem kimélte magát s minden bizonnyal a romló egészségi állapota elôtti szemethunyás bosszulta meg magát most az egyszer végérvényesen. Amikor ezév tavaszán rövid idôre hazajött Belgiumból már nagy lehetett a baj, de sem ô, sem mi nem gondoltunk arra, hogy valami végzetes dologról lehet szó. Biztunk abban, hogy az intenzív terápia átsegíti ôt a súlyos helyzeten. Sajnos nem ez következett be, hanem a legrosszabb: elhasznált szíve április 28-án felmondta a szolgálatot.

35 évesen távozott el, tele tervekkel s mot már mindörökre meg nem valósítható elképzelésekkel.

A legkevesebb, amivel Társaságunk Újlaki Gabriellának tartozik, hogy folytatja az általa megkezdett munkát.

Ezzel az Emlékszámmal tisztelgünk Újlaki Gabriella alakja elôtt: az évek során megjelent írásait adjuk közre változtatás és kommentár nélkül. Az olvasóra bízzuk, ítélje meg, mit tart felôlük.

Valamennyi itt közölt írás tudományos igénnyel megírt tanulmány, kivéve a legutolsót, ami személyes jellegû vallomás. Ez a pályázatra beküldött írás arról tanúskodik, hogy Újlaki Gabriella nem tudott és nem is akart kitérni az antiszemita kihívások elôl. Úgy vélte, a holocaust áldozatok gyermekeinek és unokáinak kötelessége felvenni a kesztyût és határozottan visszautasítani minden olyan fellépést, ami a kudarcot vallott ordas eszmét újra életre akarná kelteni.

Vissza a tartalomjegyzékhez