Az elõadásban két példát mutatunk be a folyadék és szilárd/gõz fázisban szabályozott nanostrukturák létrehozására.

1. A Debreceni Egyetem Alkalmazott Kémiai Tanszékén, a Lowelli Egyetemmel együttmûködésben különbözõ molekulatömegû és architektúrájú amfifilikus poli(izobutilén) és poli(metil-vinil-éter) bázisú blokk- (AB, A=poliizobutilén, B=poli(metil-vinil-éter)) és csillag alakú kopolimereket (A₂B, A₁A₂B, A₂B₂, A₃B₃, (AB)₂) állítottunk elõ. Részletesen vizsgáltuk ezen blokk-kopolimerek architektúrájának hatását a képzõdött micellák méretére, méreteloszlására, valamint különbözõ módszerekkel meghatároztuk a kritikus micellaképzõdési koncentrációkat (cmc) vizes közegben. Megállapítottuk, hogy az architektúrának lényeges szerepe van a képzõdött micellák méretére, alakjára, aggregációs számára, valamint a stabilitására.

2. Különbözõ szerves matrix-anyagok felhasználásával a szilárd/gõz fázis határán pozitív és negatív töltésû ezüstklaszterionokat állítottunk elõ MALDI (matrix-assisted laser desorption/ionization) körülmények között. Kísérleteink alapján közel kétszáz ezüstatomot tartalmazó Ag_n⁺ és Ag_n^- klaszterionokat sikerült kimutatnunk. Megállapítottuk, hogy az ionintenzitás páratlan számú ezüstöt tartalmazó klaszterek esetében nagyobb, mint a páros számút tartalmazóké. Az ionintenzitás bizonyos “mágikus” klaszterszámoknál jelentõsen csökken. Ezek a mágikus számok: 3,21,35,41,59,93 és 139 a pozitív és 19,33,39,57,91 és 137 a negatív töltésû klaszterionok esetén. A megfigyelt jelenségek jól értelmezhetõk a “jellium” modellel.
 

Teljes szöveg: kekiea.doc