Enantiomer felismerés a gazdamolekula-vendégmolekula komplexek körében
Huszthy Péter
BME
Az élő természetben gyakran előforduló és létfontosságú - a molekuláris felismerés speciális esetének tekinthető enantiomer felismerés alatt - azt értjük, amikor egy királis molekula, amelyet gazdamolekulának hívhatunk, eltérő kölcsönhatásba lép egy másik királis molekula, a vendégmolekula két enantiomerjével szemben. Ez az eltérés megmutatkozhat a komplexek kialakulásának, illetve disszociájának a sebességében, vagy a már kialakult komplexek stabilitásában. Az enantiomer felismerés révén létrejött, egymással diasztereomer viszonyban lévő gazdamolekula-vendégmolekula komplexeket nem kovalens kötések, hanem a sztereoelektronos szempontból komplementer csoportok közötti több ponton át ható másodlagos, vagy gyenge kötőerők tartják össze. A komplexek stabilitását növeli, ha minél több ponton, minél erősebb másodlagos kölcsönhatás alakul ki. A szelektivitást illetően azonban, mint az az előadás példáiból is kitűnik, a taszító kölcsönhatásoknak is jelentős szerepük lehet.
Néhány évtizeddel ezelőtt az enantiomer felismerést kizárólag az élő szervezetekben lévő bonyolult biomolekulák sajátjának tekintették. Az utóbbi évtizedek eredményei azonban egyértelműen bizonyították, hogy ez a jelenség kiváltható viszonylag egyszerű szintetikus gazdamolekulákkal is.
Az ilyen egyszerű szintetikus gazdamolekulákkal végzett enantiomer felismerés tanulmányozása nemcsak azért fontos, mert ezek révén jobban megérthető és megismerhető az élő szervezetekben fellépő bonyolult enantiomer felismerés, hanem azért is, mert az ilyen jellegű kutatások hatékony enantioszelektív szenzor- és szelektor-molekulák kifejlesztését eredményezhetik.
A jelen előadás egyszerű példák alapján igyekszik rávilágítani azokra a tényezőkre, amelyek a gazdamolekulák és vendégmolekulák enantioszelektív komplexképzését befolyásolják, és azt is bemutatja, hogy ezen tényezők elemzéséből kiindulva, hogyan lehetséges enantioszelektív szenzor- és szelektor-molekulákat kifejleszteni.