A NANOTECHNOLÓGIA SZEREPE AZ EURÓPAI UNIÓ KUTATÁSI PROGRAMJAIBAN Dékány Imre
az MTA levelezõ tagjaA nanotudományok és a nanotechnológiák a kutatás és fejlesztés olyan új megközelítési módjai, amelyek célja az anyag fundamentális szerkezetének és tulajdonságainak az 1-100 nm méretskálán történõ vizsgálata. Ez a mérettartomány olyan utakat nyit meg az anyag tulajdonságainak megértése és az új jellemzõkkel rendelkezõ termékek elõállítása elõtt, amelyek a gyakorlatban is felhasználhatók és minden állampolgár életére, munkájára kihatással lesznek. Az elmúlt évtizedben az Európai Unió erõs tudásbázist hozott létre a nanotudományok területén. Kétséges azonban, hogy fenn tudjuk-e tartani ezen pozíciónkat, mivel az EU versenytársai szintén jelentõs összegeket invesztálnak a nanotechnológiai kutatások támogatására. A versenyképesség fenntartása érdekében az Európai Közösségek Bizottsága 2004. május 12-én közleményt adott ki, amelynek címe: „Egy európai nanotechnológiai stratégia felé”.
A bizottság közleménye megállapítja, hogy a nanotechnológia azért fontos a társadalom számára, mert az orvostudományok, a gyógyszeradagolás területén az életminõség javítására új lehetõségek kínálkoznak. Az információs technológiák valamint az energia elõállítás- és tárolás területén az anyagtudományok fejlõdése által biztosított háttérrel szintén jelentõs elõrehaladás várható. A mindennapi életünk vonatkozásában pedig az élelmiszer-, víz és környezetvédelmi technológiák valamint a polgári biztonság területén jelentõs mûszaki fejlõdést hozhat a nanotechnológia bevezetése.
A bizottság intézkedéseket javasol az alábbi területeken: koherens és összehangolt módon legalább háromszorosára kell növelni a nanotudományok és nanotechnológiák közfinanszírozását. Európai szintû versenyben mozdítsák elõ a kiválóságot a nanotudományokban, így hozzanak létre európai „kiválósági központokat”. Vonzóvá óhajtják tenni a nanotudományokat és az ehhez kapcsolódó technológiákat a fiatalok számára is. Befektetéseket kívánnak eszközölni az emberi erõforrásokba, így például meghatározzák a nanotechnológia oktatási szükségleteit, új képzési kurzusokat és tanterveket javasolnak, amelyeket kiterjesztenek a posztgraduális és az egész életen át tartó képzésre is.
A Kémia Tudományok Osztálya területén mûködõ bizottságok és munkabizottságok kutatási feladatait illetõen a legfontosabb frontvonalakat az anyagtudományban találhatjuk meg, amelyekhez természetesen még az orvostudományok, a fizika és a biológia is kapcsolódhatnak. Így jelentõs fejlesztések szükségesek a félvezetõk, napelemek, organikus félvezetõk kutatása és alkalmazása területén. Fontosak az optikai és fotonikai anyagok, amelyek közül a kis fogyasztású elektronika és az új tipusú optikai kijelzõk, vékony rétegek, intelligens szondák gyakorlati alkalmazása lesz jelentõs.
Jelentõs erõket tudunk fordítani az új tulajdonságokkal rendelkezõ nanoszerkezetû anyagok elõállítására, így nanokristályos fémek, katalizátorok, mágnesezhetõ anyagok, nano- és mikropórusos szorbensek a gyakorlat számos területén felhasználásra kerülhetnek. Már jelenleg is nagy gyakorlati igény mutatkozik a szerkezeti és funkcionális kerámiák elõállítására és ezek ipari alkalmazására (pl. átlátszó kerámiák, turbinák, motorok, protézisek, szupravezetõk, világítás szenzorok). A szenzorok alkalmazása nemcsak az analitikában, hanem a környezetvédelemben és a lakosság biztonságának megvalósítása érdekében szintén kiemelt kutatási terület több EU és NATO kutatási programban. Jelenleg már a hazai ipari is elvárja a különbözõ szerves és szervetlen kompozitok elõállítását és tulajdonságainak szabályozását. Így a különbözõ polimer szigetelõk, jármûiparban alkalmazott polimer termékek (hõálló és terhelhetõ polimerek, tûzálló és biokompatibilis polimerek) alkalmazása területén már Magyarországon is történtek elõrelépések. Hasonlóan fontosak az intelligens ütközõk és intelligens gépek különbözõ lágy anyagokból készült polimerek elõállítása és a hozzájuk rendelhetõ technológia kidolgozása.