Dopping a sportban, az analitikai kémia szemszögéből
Noszál Béla1, Szókán Gyula21Semmelweis Egyetem, Gyógyszerészi Kémiai intézet
MTA-SE Kábító- és Doppingszertudományi Kutatócsoport
2Eötvös Loránd Tudományegyetem, Szerves Kémiai Tanszék
A 2004-es nyári olimpiai játékok sajnálatos szenzációjaként, a visszavont vagy ki sem adott érmek minden korábbinál sürgetőbben vetették fel a sport tisztaságának kérdéseit hazánkban, valamint a nemzetközi sport- és olimpiai mozgalomban.
A dopping fogalom a sportteljesítményt tiltott vagy etikátlan módon fokozó anyagok és/vagy módszerek együttesét jelenti, mely magába foglalja a fenti célra használt kémiai anyagokat és a szervezeten kívül termelődő (exogén) kémiai anyagokat nem használó manipulációs technikákat. A doppingolási célra használt anyagok bizonyos csoportjaira nyelvünkben használhatók az ajzószer, serkentőszer elnevezések, melyek tehát szűkebb jelentésű fogalmak.
A dopping kategóriájába tartoznak továbbá a teljesítményfokozó anyagok elfedését okozó, a szervezetből való kiürülésüket elősegítő (tehát a farmakokinetikai stádiumban hatást kifejtő) vagy analitikai meghatározásukat nehezítő szerek is. A doppingszereknél nem jelent elvi különbséget, hogy élsport, versenysport, tömeg- vagy szabadidősport keretei között, a versenyzés vagy felkészülés során használják azokat. A doppingszerek közös sportetikai jellemzője, hogy egyenlőtlen versenyfeltételeket teremtenek, az emberi szervezettel való kölcsönhatásukat pedig természetesen az jellemzi, hogy káros mellék- és utóhatásuk van.
A doppingszerek besorolása, csoportosítása, az ellenőrzés rendszerének kidolgozása, végrehajtása, nem utolsó sorban pedig a standard, validált módszerek kidolgozása a WADA (World Anti Doping Agency) feladat- és hatásköre.
A WADA csoportosítása szerint a teljesítményfokozók csoportjai a következők:
Bármely időszakban (in-and-out-competition) tiltott anyagok és módszerek:
S1: Anabolikus, androgén szteroidok (exogén vegyületek, pl. nandrolon, összesen 43 vegyület, endogén anyagok, pl. tesztoszteron, 5 alapvegyület és ezek összesen 17 izomerje, ill. származéka, továbbá 3 egyéb anabolikus vegyület, pl. klenbuterol); S2: Hormonok és származékaik (eritropoietin[EPO], gonadotropin, inzulin, kortikotropin, 3 növekedési hormon); S3: b2 agonisták (4 kivételével valamennyi); S4: anti-ösztrogén ágensek (pl. anesztrezol, legalább 12 anyag); S5: Diuretikumok és más maszkírozó szerek (pl. furoszemid, összesen 21 anyag)
Tiltott módszerek:
M1: Oxigén-átadás-fokozók (pl. vérdopping és hemoglobin-készítmények); M2: Kémiai és fizikai manipulációk (minták bármely módon történő meghamisítása); M3: Géndopping (sejtek, gének, gén-elemek bevonása a sportoló szervezetébe)Verseny közben (in-competition) tiltott szerek:
S6: Stimulánsok (pl. amfetamin, összesen 42 anyag); S7: Narkotikumok (pl. morfin, összesen 11 anyag); S8: Kannabinoidok (pl. hasis); S9: GlükokortikoidokAnalitikai értelemben a doppingszerek kimutatása és meghatározása biológiai mátrixból történő összetett feladat, mely nagy hatékonyságú elválesztástechnikai módszert (pl. HPLC, GC) és kapcsolt, nagy érzékenységű és szelektivitású detektálási módszert (pl. MS vagy tandem MS) igényel, illetve esetenként – pl. peptidhormonoknál – immunesszé alapú meghatározást.