NAGYVÁROSOK LEVEGŐSZENNYEZETTSÉGÉNEK EREDETE ÉS
HATÁSAI AZ EMBERI EGÉSZSÉGRESalma Imre
ELTE Kémiai Intézet
A huszadik század felétől napjainkig a Föld lakossága 2,6-szeresére nőtt, a városlakók aránya megkétszereződött és meghaladta a 60%-ot, a gépjárművek száma pedig egy nagyságrenddel nőtt. A nagyvárosok levegőszennyezettsége sokféle és koncentrált antropogén emissziós forrásból származik, hatásai pedig jelentős népességet és kulturális örökséget érintenek. A közúti gépjármű közlekedés kitüntetett helyet foglal el közöttük, és mintegy 500 potenciálisan káros légszennyező vegyülettel hozható kapcsolatba. A modern autók fejlett gépészeti és elektronikai megoldásainak, a kipufogógáz hármashatású katalizátorral történő átalakításának, a gázolaj kéntelenítésének, illetve a kötelezően bevezetendő részecskeszűrőknek a hatására a nem kipufogógáz-jellegű aeroszol emissziós termékek relatív jelentősége folyamatosan növekszik mind a gépjárművek teljes emisszióját, mind az általános városi antropogén emissziót tekintve.
Budapest belvárosban például az PM10 méretfrakciójú légköri aeroszol (vagyis a 10 mikrométernél kisebb átmérővel rendelkező részecskék) tömegkoncentrációjának napi átlaga gyakran az egészségügyi határérték körül (ami 50 ?g/m3) ingadozik, amelynek 60–70%-a közúti gépjárműforgalom közvetlen és közvetett emissziójával függ össze. Az azbesztmentes fékbetétek elterjedése és kopása eredményezi átlagosan a PM10 méretfrakciójú Sb 69%-át, és a Cu 66 %-át, míg a gumi futófelületek kopásából származó relatív PM10 tömeg 3–8% közötti. A durva részecskék viszonylag rövid légköri tartózkodási idejük miatt a városi környezetben ülepednek ki, majd a reszuszpenzió hatására, diffúz módon és nagymértékben dúsulva jutnak a felszíni porral együtt ismételten a levegőbe. Az Sb, Cu, Zn és a finom szemcseméretű korom egészségügyi és biológiai hatásai potenciálisan veszélyesek, és jelentősen függenek az elemek/összetevők kémiai módosulataitól és fizikokémiai állapotától, amelyekről egyelőre kevés ismerettel rendelkezünk nemzetközi szinten is. Az aktuális légköri koncentrációk kialakulásában nagyon fontos szerepet játszanak a mikrometeorológiai körülményeknek és a nagy hatótávolságú légköri transzportfolyamat is.
Az egészségügyi hatás mértékének és jelentőségének tudatosításában segíthet az USA kilencven városára kiterjedő szisztematikus vizsgálat eredménye, amelyből megállapítható, hogy a PM10 méretfrakciójú aeroszol tömegkoncentrációjának 10 mg/m3 növekedése átlagosan 0.27%-kal növeli a napi halálozások relatív rizikóját.