Highlights and hypes in modern analytical chemistry
Ernő Pretsch
Institute for Biogeochemistry and Pollutant Dynamics, ETH Zürich CH-8092 Zürich, Switzerland
Fontos fejlődések és divatjelenségek az analitikai kémiában

A kémiai tudományok egyik legelterjedtebb területe az analitikai kémia, melynek mind feladatai mind megoldási módszerei rendkívül széles körből származnak. A hagyományos kémiai ágazatok művelői közül az American Chemical Society körkérdésére válaszoló vegyészek 38 százaléka analitikai kémikus, szemben 26% szerves, 18% polimer, 10% fizikai és 8% szervetlen kémikussal. Analitikai kémiát természetesen sokan alkalmazzák a többi, „nem-hagyományosan” kémiai ágazatban is. Ez a rövid összefoglalás az utóbbi évek fejlődési irányzatait a legkülönbözőbb területekről választott példákkal kívánja illusztrálni.

A helyszíni analízis egyre fontosabbá válik. Hordozható készülékeket fejlesztettek/fejlesztenek számos területen: kromatográfok és optikai spektrométerek mellett olyan klasszikus nagyműszeres eljárások esetében is, mint a tömegspektrometria és a nagy felbontású NMR-spektroszkópia.

A másik végleten, az „óriás” műszerek is nagy szerepet játszanak a modern analitikai kémiában. A szinkrotron tárológyűrűkben relativisztikus sebességgel mozgó elektronok mozgásirányának megváltoztatásával nagy intenzitású, rövid, polarizált monoenergetikus fényimpulzusok állíthatók elő az infravöröstől a röntgensugárzásig terjedő spektrális tartományban. Ezek segítségével nemcsak a proteinek szerkezetének felderítése lett sokkal pontosabb, hanem például az infravörös mikrospektroszkópia felbontása eléri a 3–4 mikrométert, a töltésátlépés (charge transfer) mechanizmusa femtoszekundum időtartományban tanulmányozható és az ionfolyadékok molekuláinak rétegződése a határfázisban szubmolekuláris feloldással meghatározható.

Sok területen sikeresen tovább csökkentették a kvantitatív analízis méréshatárát mind koncentráció, mind pedig abszolút mintamennyiség tekintetében. Egyetlen fluoreszcens molekula detektálása már évtizedek óta lehetséges és az utóbbi időben több más analitikai módszerrel is sikerült egyetlen molekulát érzékelni, de ennek a jelentőségét nem szabad az analitikai kémia szempontjából túlbecsülni.

A mai műszeres analitika sokszor nagy mennyiségű adatot generál, amelyből a lényeges tartalmat kiszűrni csak komplex matematikai módszerek segítségével lehetséges. Ennek megfelelően kemometriai eljárások több területen a modern analitika rutin részévé váltak. Sajnos ezzel kapcsolatosan különösen érvényes, hogy az egyetemek analitikai képzése világszerte hiányos és ezért még a legrangosabb folyóiratokban is találhatók hibás interpretációk.

Az analitikai kémia alapvető jelentőségű a modern kémiában és ennek határterületein; ezért érdemes lenne mind az oktatás mind a kutatás terén nagyobb súllyal figyelembe venni és támogatni.