(1927 – 2002)
Orbán Miklós
Életrajzi adatok
Győrben, 1927. szeptember 18-án született. Középiskolát Sárospataki Gimnáziumban végezte, ahol az oktatás részben angol nyelven folyt. Ezzel az iskolával Kőrös Endre később is, még akadémikus korában is, szoros kapcsolatot tartott fenn, sokszor vendégeskedett ott, tartott előadásokat, résztvett diákköri munkák zsűrizésében, az iskola “díszpolgára” volt. 1945–49 között a Pázmány Péter Tudományegyetem hallgatója volt. 1949 nyarán szerezte meg a vegyész oklevelet és került a Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékre. 1949-ben demonstrátor, 1950-től gyakornok, majd tanársegéd, adjunktus, docens, 1969-től egyetemi tanár volt. 1998-tól, nyugállományba vonulása után az ELTE Kémiai Tanszékcsoportjának professzor emeritusaként dolgozott.
Kandidátusi értekezését 1958-ban védte meg (Adatok a kén és a szelén polianionos vegyületeinek kémiájához és analitikájához), amely alapján a dr. univ. cím is megillette. A kémiai tudomány doktora fokozatot 1967-ben szerezte meg (Az oldószerhatás szerepe a jódkicserélődés mechanizmusában). 1990-től az MTA levelező tagja, 1993-tól rendes tagja, 1996-tól az Európai Akadémia tagja. 2002. február 18-án, 75 évesen hunyt el Budapesten.
A továbbiakban Kőrös Endrére, mint tudósra, oktatóra, közéleti emberre és munkatársra, barátra emlékezem.
Tudományos tevékenysége
Sikeres – kb. 50 éves – tudományos karrierjét tehetsége és szorgalma mellett annak is köszönhette, hogy olyan intézetben tanulta, majd végezte a kutatómunkát, amelyben tradicionálisan magasszintű minőségi munka volt csak elfogadható. Ez az intézet – mai nevén az ELTE Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék – megalakulását 1871-től számíthatjuk, ekkor költözött be Than Károly, világhírű szervetlen kémikus és analitikus professzor, a részben általa is tervezett Múzeum krt. 4/B. alatti korszerű laboratóriumokba. Az intézet élén, Than Károlyt, ugyancsak világhírű analitikusok követték, Winkler Lajos (1908–1938), Szebellédy László (1938 – 44), Schulek Elemér (1944 – 1964). Kőrös Endrét – még hallgató korában – Schulek professzor hívta meg tanszékére munkatársának, ahol 53 éven át végzett széles spektrumú kutató, oktató és tudományszervező munkát és önzetlenül segítette a soros tanszékvezetők, Szabó Zoltán (1964 – 1978), Török Tibor (1978 – 82), Nagy Ferenc (1982 – 1992) és Orbán Miklós (1992 - ) intézetvezetői tevékenységét.
Kőrös Endre 1949. szeptember 1-én csatlakozott a Schulek Tanszékhez. Az 50-es években a Schulek Tanszék kiemelt kutatási területe a klasszikus módszereken alapuló gyógyszeranalízis volt, de ez mellett, elsősorban a fiatal, ambiciózus Schulek tanítványok kezdeményezésére, főnökük teljes támogatásával, az akkori modern szervetlen és analitikai kémia valamennyi ága jelen volt, így a műszeres analitika, radiokémia, spektroszkópia, elválasztástechnika, komplexkémia, reakciókinetika és a nemvizes közegű titrálások. Ebben a tudományos közegben dolgozhatott Kőrös Endre, olyan, ma már méltán híres kortársaival, mint Pungor Ernő, Laszlovszky József, Maros László, Török Tibor, Burger Kálmán, Szakács Ottó, Pais István, Barcza Lajos, Szakácsné Pintér Margit, Horváth Zsuzsa, Perlné Molnár Ibolya, stb.
Kőrös Endre tudományos tevékenysége három főbb szakaszra osztható. Az elsőben – a Schulek korszakban (1949 – 1964) – elsősorban analitikai kémiai jellegű kutatásokat végzett, de szervetlen kémiai problémákkal is foglalkozott. A második időszakban, amely 1970-ig tartott, fizikai–kémiai jellegű kutatások, oldatkinetikai (izotópcsere reakciók) és oldategyensúlyi reakciók (fémionkomplexek, molekulakomplexek) voltak a fő témák. A harmadik – a leghosszabb szakaszban – 1970 és 2002 között, az oszcilláló kémiai reakciók vizsgálata volt kutatásának tárgya. Felsorolom a három periódus témáit és egy-egy példát kiemelek, amelyet én – szubjektíven – a legjelentősebb eredménynek ítélek.
Schulek professzor úr 1949-ben, Kőrös Endre témájaként a Kén és szelén analitikáját jelölte ki. Ebből a témából írta kandidátusi disszertációját is. A témakörben végzett munka eredményei a következők voltak: (1) kidolgozta a szulfid kén meghatározását a ként különböző kötésekben tartalmazó vegyületekben; (2) eljárást dolgozott ki mikromennyiségű szelén jodometriás mérésére; (3) eredményes kutatásokat végzett a kén és szelén hidrolízisének területén.
Példaként a Schulek – Kőrös féle szelén meghatározását ismertetem.1 A mérés Schulek professzor úr egyik kedvenc vegyülete, a brómcián közvetítésével történik, az alábbiak szerint: a szelénvegyületből hidrazinnal fémszelént állítunk elő, ebből cianiddal szelenocianid keletkezik, ami brómmal brómciánná alakítható. A szelénnel ekvivalens brómcián, a bróm feleslegének fenollal történő eltávolítása után, jodometriásan mérhető:
SeO2, H2SeO3,…
Se
Se + CN– –> SeCN–
SeCN– + 4Br2 + 4H2O –> BrCN + 
+ 8H+ + 7Br–
(Br2 + fenol –> Br-fenol)
BrCN + 2I– –> I2 + Br– + CN–
I2 + 
–> 
+
2I–
Kőrös Endre analitikus korszakának másik jelentős eredménye a komplexometria bevezetése a magyar analitikai kémiai kutatásba és az oktatásba és elterjesztése a hazai ipari laboratóriumokban. Kőrös Endre 1952-ben olvasta Schwarzenbach-nak a komplexometriás titrálási módszer kidolgozásáról beszámoló cikkét. A módszer – komplexon III-nak nevezett komplexképzővel való titrálás fémindikátorok jelenlétében – alkalmas fémionok gyors és pontos meghatározására. Kőrös Endre a Prágában működő elismert analitikustól, R. Pribil professzortól beszerezte az újszerű reagenseket és 1953-tól több fémion meghatározását dolgozta ki, így például a Ca2+ és Mg2+ egymás melletti mérését, a Hg2+ és Th4+ meghatározását (Pribil), Zn2+, Co2+, Fe2+, Bi3+ mérését különböző mátrixokban (Barcza L., Horváth Zs.). Ezek közül kiemelt jelentőséggel bír a Ca2+ és Mg2+ egymás melletti gyors és pontos meghatározása (Ca2+ + EDTE/murexid; Mg2+ + EDTE/eriokrómfekete-T)2, amely lehetővé tette a víz keménységének 5 perc alatt történő megállapítását. Ehhez, a Kőrös módszer kidolgozása előtt 1-2 napig tartó, nehézkes gravimetriás meghatározást kellett elvégezni. A komplexometriás eljárást Kőrös Endre 1953–56 között sok hazai ipari laboratóriumban személyesen mutatta be.
A koordinációs kémia területén – a komplexképződés analitikai alkalmazásán kívül – Kőrös Endre, S. M. Nelson professzorral (Belfast) együtt működve, figyelemre méltó eredményt ért el a fémkomplexek szerkezete és magnetokémiája közötti összefüggés kísérleti bizonyításával3, továbbá említésre érdemesek az azin • I2 molekulakomplexek vizsgálati eredményei is (Orbán M.).
Schulek professzor és Kőrös Endre együttes érdeme, hogy a Szervetlen
és Analitikai Kémiai Tanszéken, az ’50-es évek második felében, izotóplabroatórium
kialakítására került sor azzal a céllal, hogy a különböző kémiai kötésekben
előforduló atomok “mozgékonyságát”, azaz a kicserélődésük sebességét tanulmányozzák.
Az izotópcsere reakciók téma 1970-ig futott Kőrös Endre irányításával,
az alábbi résztémákkal: 35S* izotóp alkalmazásával vizsgálták
a poliszulfid kén (
)
kicserélődésének mechanizmusát és a ditionit (
)
szerkezetét (Maros L.), 82Br* izotóppal tanulmányozták a tribromfenol-bróm
szerkezetét (Burger K.), 131I* izotóppal – Schulek professzor
külön kívánságára – meghatározták a jodantipirinben lévő jódatom “mozgékonyságát”,
tudományosabban kifejezve, a jodantipirin és jód közötti cserereakció kinetikáját
és mechanizmusát. Ez utóbbi téma kutatása (1960 – 70) sok érdekes eredményt,
Kőrös Endre “nagy-doktori” értekezését, két kandidátusi disszertációt,
több doktori- és szakdolgozat keletkezését eredményezte. Az idevonatkozó
eredmények illusztrálásaként ismertetem Kőrös Endre DSc munkájának egyik
fontos elemét, a töltésátviteli sajátkatalízis fogalmát, amelyet
ő vezetett be a kémiai szakirodalomba:4
Kísérelteink, és irodalmi utalások szerint is, számos szerves jódvegyület és elemi jód közötti kicserélődési reakció sebességi egyenletében a jód kitevője – apoláros oldószerekben – a várt 1 helyett 2 és/vagy 3. Ez arra utal, hogy az átmeneti, úgynevezett aktivált komplexben 2 vagy három I2 molekula vesz részt. Több I2 molekula (esetleg I2 • I2 dimer) akkor tud a szerves vegyülethez kapcsolódni, ha abban több n és/vagy p elektrondonor centrum (pl. kettőskötés, karbonil-, fenil-csoport, stb.) van. A jód (vagy a I2 • I2 dimer, amely erősebb s akceptor) a szerves molekulával n,s és p,s DA-kölcsönhatásba lép, töltésátviteli komplexet képez. A jódantipirin molekulában például 5 ilyen centrum található, ezek közül kettő aktív, ahova I2 vagy I4 kapcsolódik. A kapcsolódások következtében csökken a C – I kötés energiája és megnő a kicserélődési reakció sebessége. A jód kicserélődés sebességét tehát a jódvegyület és elemei jód között kialakuló DA-kölcsönhatás (töltésátviteli komplex) katalizálja.
Az izotóplaboratóriumban művelt téma volt még a cellulóz alapú ioncserélőkkel való elválasztások tanulmányozása, ezen belül a kationmegkötés vizsgálata radioaktív nyomjelzéssel és a radioaktív oldatok dekontaminálása (Horváth Zs., Lásztity A.)
Kőrös Endre kutatómunkájának harmadik szakasza 1970-ben kezdődött és
tartott haláláig, 2002-ig. A téma az oszcilláló kémiai reakciók
vizsgálata volt. Az oszcilláló reakciók létezéséről Kőrös Endre R.M. Noyes
professzor laboratóriumában (Eugene, USA) szerzett tudomást, ahol 1 éves
tanulmányúton vett részt, azzal a céllal, hogy a reakciókinetika elismert
nemzetközi tekintélyével, további izotópcsere reakciókat vizsgáljon. Ez
helyett, Noyes javaslatára, a Belousov-Zhabotinsky oszcilláló reakció mechanizmusának
feltárását célzó kutatásokba kapcsolódott be. A mechanizmus tisztázását
kitűző 3 fős csoport tagjai közül R. J. Field a kémiai modellezésben, Kőrös
Endre a kísérleti munkában, Noyes a kémiai mechanizmusok felépítésében
volt jártas és eredményes. A csapatmunka sikerrel járt.
A kidolgozott mechanizmus 1972-ben került publikálásra5
és FKN (Field – Kőrös – Noyes) mechanizmusként vált ismertté. A FKN
mechanizmus világkarriert futott be: alapul szolgált a BZ rendszerben
kialakuló dinamikai jelenségek, az oszcilláció, a káosz, a gerjeszthetőség,
a kémiai hullámok leírásához, modellezéséhez, szimulálásához. Röviden ismertetem
a mechanizmus lényegét és Kőrös Endre hozzájárulását annak kifejlesztéséhez.
18 lépést és 21 komponenst tartalmaz, lényege azonban 5 reakcióban összefoglalható:
A + Y —> X (1)
X + Y —>P (2)
A + X —> 2X + Z (3)
2X —> A + P (4)
Z —> Y (5)
Az oszcilláció az A + X —> 2X + Z autokatalitikus reakció felgyorsulásának
és lelassulásának következménye, amelyet az Y (az u.n. control intermediate)
szabályoz, azaz ki – be kapcsolja azt, függően az Y pillanatnyi mennyiségétől,
amit az (1), (2) és (5) reakció lejátszódásának mértéke szab meg. A BZ
reakció FKN mechanizmusában a szabályozó köztitermék az Y 
Br–. Ennek koncentrációja egy oszcillációs ciklus alatt jellegzetesen,
10-9 – 10-5 M közötti tartományban változik. A [Br–]
vs idő görbét Kőrös Endre nagy pontossággal tudta meghatározni Br–-szelektív
elektróddal. Az ionszelektív elektródokkal történő mérések és elméleti
ismeretek abban az időben kezdtek elterjedni, többek között hazai, nevezetesen
Pungor Ernő professzor és csoportja kutatásainak köszönhetően. A [Br–]
időbeni periodikus változásának pontos ismeretében vált lehetővé az oszcillációs
mechanizmus részletes leírása. Kőrös Endrének a témakörben 55 közlemény
jelent meg (munkatársai: Orbán M., Burger M., Nagy Zs., Varga M., Györgyi
L., Murányi Sz., Kurin K., Szalai I.), számos előadást tartott középiskolás
diákfórumokon, egyetemeken, hazai és nemzetközi konferenciákon.
A több mint öt évtizeden át végzett kutatói tevékenységének eredményeit – a tuománynépszerűsítő írásait nem ide számítva – Kőrös Endre 160 folyóiratcikkben publikálta. Ezen kívül több, igen hasznos összefoglaló cikkek szerzője is [pl. az oxidációs számról (Schulek Elemérrel ), a Lewis féle sav-bázis reakciók Pearson-féle értelmezéséről (Szabó Zoltánnal és Burger Kálmánnal)].
Oktatói tevékenysége
Kőrös Endre 106 szemeszteren át, összességében mintegy 6000 hallgatót oktatott. Kutatóvegyészek, gyógyszerészek, tanárok, orvosok, vegyészmérnökök és állatorvosok köszönhetik kémiai ismeretei jelentős részét Kőrös Endre tartalmában korszerű, stílusában színes előadásainak, könyveinek, jegyzeteinek.
Kőrös Endre 1949-től végzett intenzív és kiemelkedő oktatási tevékenységet
az oktatás minden szintjén, a hallgatói gyakorlatvezetéstől a Doktori Iskolai
előadásokig.
Az ELTE Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékén 1949–62 között a
vegyész és gyógyszerész hallgatók alapképzésében mint laboratóriumi
gyakorlatvezető és gyakorlatszervező kapott feladatokat. 1962-ben vette
át Schulek Elemér professzortól a gyógyszerészhallgatók egyik alaptárgyának
az Általános és Szervetlen Kémiának előadását, amelyet – tematikájában
állandóan korszerűsítve, a gyógyszerészképzés igényeihez igazítva – 1997-ig
(nyugállományba vonulásáig) folyamatosan tartott. Rövid ideig (1 évig)
tartó, de igen hasznos oktatási tevékenységet folytatott a SOTE-n: orvosoknak
adott elő szervetlen kémiát. Igazodva itt is az igényekhez, “orvosi szervetlen
kémiát” tanított, ebből nőtt ki az igen népszerű “bioszervetlen kémia”
című speciálkollégiuma. A főkollégium mellett sok speciális tárgyat
is előadott felsőbbéves vegyész, gyógyszerész és tanárjelölt hallgatóknak.
A speciálkollégiumok témája szorosan kapcsolódott Kőrös Endre aktuális
kutatási témáihoz. Véleménye szerint – amit sok egyetemi oktató is vall
és követ – egy új kutatási terület megismerésének egyik legjobb módja,
ha azt a kutató tanítja is a hallgatóknak, mert tanítani csak szisztematikusan
felépített ismeretanyagot lehet. Speciális előadásainak címe időrendi sorrendben
a következő volt: Komplexometria (1958–62), Koordinációs kémia
(1962–66), Korszerű elválasztási és dúsítási módszerek az analitikában
(1964–68), Radioizotópok alkalmazása az analitikai kémiában (1965–70),
Molekulakomplexek
(1965–70), Bioszervetlen kémia (1973–97). A címek felsorolásából
is látható, hogy a speciálkollágiumokban a kémia akkori legújabb eredményei
kerültek bemutatásra. Szívesen vállalat szaklaboratórium vezetést. Irányításával
28 diplomamunka készült. Fontosnak tartotta a tudományos utánpótlás nevelést.
Közreműködésével 15 egyetemi doktori értekezés és 6 kandidátusi disszertáció
íródott. Oktatómunkája nem korlátozódott csak a saját egyetemére. Előadás
sorozatokat tartott a Budapesti Orvostudományi Egyetemen, a Budapesti Kertészeti
Egyetemen, valamint a Pécsi és Veszprémi Egyetemen is.
Kőrös Endre az előadásai anyagát könyvek és egyetemi jegyzetek formájában is a hallgatók rendelkezésére bocsájtotta. Két könyve (Molekulakomplexek, Bioszervetlen kémia) számos egyetemi jegyzete (Általános kémia, 4 átdolgozott kiadásban, Szervetlen Kémia I. II. III, 3 átdolgozott kiadásban, Molekulakomplexek, Koordinációs vegyületek kémiája, Válogatott fejezetek a bioszervetlen kémiából) jelent meg. Felkérésre kémia tankönyvet írt középiskolák számára (Kémia I, Tankönyvkiadó, nívódíj).
Szervező és közéleti tevékenysége
Kőrös Endre egyetemi, akadémiai szinten és egyéb vonalon számos bizottság munkájában vett részt. Sokrétű szervezői és közéleti tevékenységét csak felsorolás-jelleggel foglalom össze.
Eötvös Loránd Tudományegyetem: Kémiai Tanszékcsoport vezetője (1985 – 89), TTK Fejlesztési Bizottság tag (’70 – 80-as évek), KTCS Habilitációs Bizottság elnöke (1993 – 96).
Budapesti Műszaki Egyetemen: Vegyészmérnöki Kar Doktori és Habilitációs Bizottsági tag, (1993–tól). Magyar Tudományos Akadémia keretében: tagja a Szervetlen és Fizikai–Kémiai Bizottságnak, a Környezetkémiai Bizottságnak, a Reakciókinetikai és Fotokémiai Munkabizottságnak, a Koordinációs Kémiai Bizottságnak, a Mikroelem Bizottságnak, és a Felügyelő Bizottságnak, elnöke a Stratégiai Bizottság Kémiai Szekciójának. Magyar Kémikusok Egyesületében: Komplexkémiai Szakcsoport elnöke (1965 – 85), Fizikai – Kémiai Szakbizottság elnöke (1983 – 88). OTKA-nál: Szakkollégiumi tag (1991 – 95), Kémia I. zsűri elnöke (1991 – 95). A MAB megbízásában: Doktori Iskolák Akkreditációs Bizottságának elnöke (2001-től). Szerkesztőbizottsági tag a következő folyóiratok és lexikonok szerkesztésében: Magyar Kémiai Folyóirat, ACH – Models in Chemistry, Reaction Kinetics and Catalysis Letters, Környezetvédelmi Lexikon, Akadémiai Nagylexikon. Tudománynépszerűsítés: Több mint 30 tudománynépszerűsítő közlemény írt és meghívás alapján több mint 100 ismeretterjesztő előadást tartott budapesti és vidéki középiskolákban, valamint TIT szervezésben.
A sok reábízott és vállalt szervező és közéleti tevékenység sosem jelentett formális részvételt számára az adott pozícióban vagy bizottsági munkában. Aktivitásának illusztrációként a MKE Komplexkémiai Szakcsoport elnökeként végzett munkáját említem (de említhetnék más példákat is): 20 évig volt a Szakcsoport elnöke. Elsősorban neki köszönhető (bár a kezdeményezés Beck Mihály professzortól ered), hogy a Szakcsoport 1965 – 85 között mind a 20 évben színvonalas, 2 napos Komplexkémiai Kollokviumot szervezett, amelyeken, 40 – 50 résztvevő jelenlétében, a komplexkémia hazai eredményei kerültek bemutatásra. A Kollokviumok, mások elnöksége és szervezése alatt azóta is, minden évben megrendezésre kerülnek.
Kőrös Endre egyénisége
Munkatársai és kollégái egyöntetű véleménye szerint Kőrös Endre az ELTE Kémiai Tanszékeinek történetében meghatározó szerepet játszó híres professzorok közé tartozik, egy sorban említhető Lengyel Béla, Erdey Grúz Tibor, Gerecs Árpád, Szabó Zoltán Gábor,… professzorokkal. Ezt a rangot tudásával, tevékenységével, emberi magatartásával egyaránt kiérdemelte. A sors szerencsés adománya, hogy az elismeréseket Kőrös Endre még életében megkapta. A kitüntetései között megtalálható a Kiváló Diákköri Vezető, a TTK Természettudományos Díj, a Schulek Emlékérem, a Széchenyi Díj, az Ipari Arnold Tudományfejlesztési Díj és a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztje.
Széleskörű kémiai intelligenciáját mindenki becsülte és elismerte. Szakmai ítéletét diákköri munkák, PhD és DSc disszertációk, OTKA pályázatok, vagy intézetek tudományos teljesítményének értékelésében senki nem kérdőjelezte meg.
Érzékeny, romantikus beállítottságú, igazi “úri ember” volt. Legendás önfegyelmét, udvarias viselkedését kényes helyzetekben is megőrizte. Szerette a szakmai kérdéseket, disszertációk eredményeit természeti környezetben, például házának kertében megbeszélni. Szerette a romantikus zenét, főleg az operát, ő maga is társszerzője a híres Vegyészoperának. Szerette kollégái társaságát. Tudományos fokozatszerzés, előléptetés, születésnapja, karácsony, stb. ürügy volt a Vele való közös ünneplésekre.
Emlékére a Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék 350/B. számú termét
Kőrös Könyvtárnak neveztük el. Itt őrizzük azt a kb. 1000 könyvet és jegyzetet,
amelyeket tudományos és oktatómunkájához nap mint nap használt
Bibliográfia
Schulek Elemér, Kőrös Endre: Jodometrische Verfaren zur Bestimmung kleiner Mengen Selen über Bromcyan. Z. Anal. Chem., 139 (1953) 195. Kőrös Endre: Kalcium és magnézium egymás melletti meghatározása dinátrium-dihidrogén-etiléndiamintetraacetáttal. Magyar Kémiai Folyóirat, 59 (1953) 137. H. C. A. King, E. Kőrös, S. M. Nelson: Transmission of electronic effect in transition metal complexes. Nature, 196 (1962) 572. Kőrös Endre: Az oldószer szerepe a jódkicserélődés mechanizmusában. MTA Doktori Értekezés. Budapest, 1966. R. I. Field, E. Kőrös, R. M. Noyes: Oscillations in chemical systems II. Thorough analysis of temporal oscillation in the bromate – cerium – malonic acid system. J. Am. Chem. Soc., 94 (1972) 8649.