E M L É K E Z T E T Ő
a Kémiai Tudományok Osztálya 2009. június 2-i üléséről
 
Felolvasóülés:

Keserű György Miklós, az MTA doktora: A nagy fogyás, avagy a gyógyszerjelöltek fizikai-kémiai paramétereinek hatása a fejleszthetőségre címmel tartott előadást.

Osztályülés

Gratuláció: Orbán Miklós 70. (04. 29.)
Zrínyi Miklós 60. (05. 22.)
Blaskó Gábor BME díszdoktora (05. 23.)

Napirend:

Szavazatszámlálók: Szépvölgyi János, Keserű György
Szavazásra jogosultak. akadémikusok, doktor képviselők

1. 2010. évi Széchenyi-díj javaslatok (írásos anyagok mellékelve)
Osztályállásfoglalás kialakítása
2 személyre érkezett javaslat:

Horvai György, az MTA levelező tagja
Kuszmann János, a kémiai tudomány doktora
Az Osztály, a titkos szavazás eredményének sorrendjében melegen támogatja a jelöltek felterjesztését Széchenyi-díjjal történő kitüntetésre.

2. A 2009. évi Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódó tudományos osztályülés programja
Előterjesztő: Tétényi Pál, Wojnárovits László
Osztályállásfoglalás kialakítása

„Kutatás innovatív környezetben: 50 éves az Izotóp Intézet”
Időpont és hely: 2009. november 9. 10.00, MTA Székház Nagyterem
A 2009. évi Tudomány Ünnepéhez kapcsolódó rendezvény keretében az MTA Izotópkutató Intézet (IKI) és az Izotóp Intézet Kft tevékenysége kerül bemutatásra. Összefoglaló előadást a két intézmény vezetője Wojnárovits László, az MTA IKI igazgatója és Lakatos Mihály, a KFT ügyvezetője tartja. Hozzászólásra kap felkérést az MTA elnöke, ill. képviseletében az illetékes alelnök, az Országos Atomenergia Hivatal, a Magyar Orvosi Kamara, a KFKI Atomenergia Kutató Intézet és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség képviselője. A következő előadásokra kerül sor:

Wojnárovits László (MTA IKI): Izotópkutatás és innováció
Lakatos Mihály (Iz.Int.Kft): Izotópfelhasználás egy változó világban
Zsigrai József (MTA IKI): A nemzetközi nukleáris biztosítéki rendszer fejlesztését célzó kutatások legújabb eredményei
Révai Zsolt, Belgya Tamás, Szentmiklósi László, Kiss Zoltán, Kasztovszky Zsolt (MTA IKI):
Összetett minták belső részleteinek elemzése Prompt Gamma Aktivációs Elemzés módszerével
Takács Erzsébet, Wojnárovits László (MTA IKI) Sugárzással iniciált reakciók hatásmechanizmusa
Beck Andrea, Guczi László (MTA IKI): „Nanoszerkezetű aranykatalizátorok: Hogyan tovább…?”
Faiglné Birkás Erzsébet (Iz.Int.Kft): Tradíció és új módszerek a C-14 jelzett peszticidek szintézisében
Simonics Péter (Iz.Int.Kft): Sugártechnika és technológia a gyakorlatban, különös tekintettel a környezetvédelemre
Környei József (Iz.Int.Kft): A nukleáris medicinában használatos radioaktív készítmények fejlesztési irányai

Az Osztály a 2009. évi Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódó tudományos osztályülés programjára tett javaslatot elfogadta.

3. SE GyTK Farmakognóziai Intézet igazgatói állására benyújtott pályázatok véleményezése
Előterjesztő: Görög Sándor
Osztályállásfoglalás kialakítása

A kiírt pályázatra két pályázó volt.

Blázovics Anna (1951). Végzettsége: biokémikus és Kursinszki László (1952). Végzettsége: gyógyszerész.
Az Osztály egyhangúlag Blázovics Anna pályázatát támogatja.

4. Alkalmi bizottságok kiküldése az OÜr és a ODrÜr tervezetének elkészítésére
Osztályállásfoglalás kialakítása

Az Osztály az alábbi összetételű alkalmi bizottságokat hozta létre.
OÜr: Joó Ferenc, Blaskó Gábor, Horvai György, Keszei Ernő, Hannus István
ODr Ür: Blaskó Gábor, Orbán Miklós, Horvai György, Lendvay György

A tervezetek elkészítésének határideje: 2009. augusztus 28.

5. Tájékoztatás az Elnökség április 21-i üléséről
Előterjesztő: Medzihradszky Kálmán

Az elnökségi ülés napirendjét az Osztályelnök ismertette. Az erről és a június 23-án tartott elnökségi ülésről szóló tájékoztató az Akadémiai Értesítő július 17-én megjelent számában olvasható.

Az Osztályelnök megemlítette, hogy az április 21-én tartott elnökségi ülés elsősorban a közgyűlés előkészítésével foglalkozott. Az Osztály számára különleges fontosságú, hogy az Elnökség támogatja az MTA új Alapszabályának és Ügyrendjének tervezetét, s támogatja annak közgyűlés elé terjesztését, különös tekintettel arra, hogy annak közgyűlési elfogadása esetén az Osztály feladata lesz az Osztályügyrend és a Doktori Szabályzathoz csatlakozó doktori eljárási ügyrend elkészítése.

Az Elnökség elfogadta az akadémikusválasztás szabályozását rögzítő elveket, melyeket a Marót Miklós által vezetett ad hoc bizottság dolgozott ki.
Felmerült az ülésen a külső tagság intézményével kapcsolatos néhány probléma (minősítés, tagsági létszám, eljárási rend). Mivel az előterjesztés előkészítése hiányos volt, az Elnökség a felvetett kérdésekkel érdemben foglalkozni nem tudott. A hozott határozat részletei (általános szabályok, összlétszám, ajánlások rendje) az említett Akadémiai Értesítőben megtalálhatók.

Az Osztályt közelről érintik a MTA nemzetközi tagvállalási kötelezettségei. Az Elnök ismertette, hogy a Vezetői Kollégium 2008. december 16-i ülésén ad hoc bizottságot jelölt ki az MTA nemzetközi kötelezettségvállalásainak és azok költségeinek áttekintésére. Az ad hoc bizottság második ülésére 2009. április 9-én került sor.

 Az Elnökség jóváhagyta a Bizottság javaslatát, mely szerint az Állami Számvevőszék állásfoglalása értelmében egyéni tagdíjak központi kifizetésére 2009 évtől kezdődően nincs lehetőség. Ilyen típusú tagdíj az Osztályon a Nemzetközi Elektrokémiai Társaság (ISE) tagdíja, mely az Elektrokémiai Munkabizottság 13 tagját érinti. Megoldás lehet, ha a tagsági díj kifizetését más intézmény vállalja.

A jövőben minden tagság úgy hosszabbítható és új tagság úgy kezdeményezhető, hogy abból a kezdeményező, a tagdíj és a költségviselő személye egyértelműen kiderüljön.

6. Egyebek

Előterjesztő: Joó Ferenc

Az Osztály megtárgyalta az MTA főtitkára által felkért bizottság értékelését az MTA Izotópkutató Intézet és az MTA Kémiai Kutatóközpont, utóbbin belül az Anyag- és Környezetkémiai Intézet, a Biomolekuláris Kémiai Intézet, a Nanokémiai és Katalízis Intézet valamint a Szerkezeti Kémiai Intézet 2003-2007 közötti időszakban végzett tevékenységéről. Az értékelő bizottság vezetője Lipták András r. tag volt. Az értékelés teljes anyagát az Osztály tagjai előzőleg megkapták. Az értékelés megállapításai nyomán az Osztály a következő állásfoglalást alakította ki.

Az Osztály illetékességi körébe tartozó kutatóintézetek a magyar kémiai kutatás meghatározó fontosságú intézményei. Tevékenységük jelentősen befolyásolja a hazai kutatások eredményességét és az egyetemekkel fenntartott kapcsolataik révén hatással vannak a kémiai felsőoktatásra is. Ezért rendkívül fontos, hogy ezek az intézetek nemzetközi szinten is versenyképes kutatásokat végezzenek, ugyanakkor kutatásaikkal eredményesen szolgálják a hazai fejlesztési igényeket az élet minden olyan területén, ahol kémiai jellegű kérdések vetődnek fel (ipar, egészségügy, környezetvédelem, stb.).

Az értékelt intézetek körében a 2003-2007 időszakban több szervezeti változás, átalakítás történt. Ez azzal a következménnyel is járt, hogy nem minden értékelési szempontot lehet következetesen érvényesíteni 2003-ig visszamenően, mivel a jelenlegi intézetek kutatói korábban más egységek keretében dolgoztak. Ez azonban nem gátolta, hogy az értékelési folyamat világos következtetésekhez vezethessen.

A kutatási eredményesség egyik mutatója a publikációs tevékenység. A vizsgált időszakban, valamennyi intézetben aktív és elismerésre méltó publikációs tevékenység folyt. Az egy kutató által, referált nemzetközi folyóiratokban publikált közlemények száma rendszerint meghaladta az adott tudományterületen szokásos értékeket. Az intézetek publikációi jelentős nemzetközi visszhangot váltottak ki, amit a 2003-2007 között kapott hivatkozások száma is jelez.

A kutatási eredményesség másik mutatóját a pályázati és egyéb szerződéses bevételek képezik. E téren mind az öt vizsgált intézmény igen aktív és eredményes tevékenységet végzett. A forrásokat elsődlegesen a hazai pályázatok, második helyen a vállalkozási tevékenységek adják, de nem jelentéktelen és az utóbbi években növekvő részarányú a nemzetközi pályázatok és más nemzetközi szerződéses tevékenységek bevétele sem. A nemzetközi forrásokból származó bevételek növelése az intézetek fontos célkitűzése. A saját bevételt eredményező tevékenységek fontosságát jól mutatja, hogy az ilyen bevételek összege, több év átlagában valamennyi intézetben meghaladja az MTA támogatás összegét. Emellett szinte kizárólag ezek a bevételek adják az infrastrukturális fejlesztések forrásait.

A 2003-2007 közötti időszakban valamennyi vizsgált intézet komoly erőfeszítéseket tett a személyi adottságok javítására. Az intézetekben kiváló kapcsolatokat ápolnak a hazai, mindenekelőtt budapesti egyetemekkel és jelentős számban biztosítanak lehetőséget PhD hallgatók képzésére. Bár az ipari és mindenekelőtt a külföldi lehetőségek elszívó hatása miatt a frissen doktorált fiatal kutatók megtartása nem könnyű, a doktori képzés mégis jó lehetőséget kínál a tudományos utánpótláshoz, a kutatói állomány fiatalításához. Az erőfeszítések következtében pl. a Kémiai Kutatóközpontban a 39 év alatti kutatók létszámaránya 60 % körüli, ugyanakkor a 60 év felettieké a vizsgált időszakban 15 %-ról 8 %-ra csökkent. Ez a kedvező kép azonban nem feledtetheti, hogy intézetek kutatói létszáma mélyen a kapacitásuk alatt van, ami már-már veszélyezteti a kritikus tömeg elérését. Lényegében az utánpótlást csak a központi PhD ösztöndíjak elnyerői jelentik, és rendkívüli főigazgatói teljesítményt és akaratot igényel további 2-3 PhD ösztöndíjas felvétele intézeti bérkeretre. Kutatói mobilitás gyakorlatilag nincs sem az MTA vs. egyetemek, sem az MTA vs. ipar vonatkozásában. Komoly nehézségeket jelent a kötelező átsorolások bérigényének kigazdálkodása. Kétséges azonban, hogy ezeken a nehézségeken az intézetek önmaguk úrrá tudnak-e lenni.

Az értékelő bizottság jelentését megtárgyalva az Osztály úgy véli, hogy a 2003-2007 közötti időszakban az MTA Izotópkutató Intézet és az MTA Kémiai Kutatóközpont, utóbbin belül az Anyag- és Környezetkémiai Intézet, a Biomolekuláris Kémiai Intézet, a Nanokémiai és Katalízis Intézet valamint a Szerkezeti Kémiai Intézet igen aktív, nemzetközileg is számottevő, eredményes kutatómunkát folytatott. Az eredmények elérését a kutatói állomány elhivatottsága és felkészültsége mellett nagymértékben elősegítette az intézetek és a Kémiai Kutatóközpont vezetésének célirányos munkája a szervezeti, humán és infrastrukturális adottságok javítása terén. A jelentés egyes megoldandó problémákra is ráirányítja a figyelmet. Az Osztály szükségesnek látja és javasolja, hogy az intézetek vezetése tárgyalja meg az értékeléseket és további munkájukat az abban foglaltaknak ill. a levonható következtetéseknek megfelelő intézkedésekkel is javítsák.
 

Levelező, rendes, külső, tiszteleti tag ajánlás előkészítése

Ajánlás elkészítésének határideje szept. 1., elektronikus és nyomtatott formában az Osztálytitkárságra.
 

Medzihradszky Kálmán
osztályelnök
Összeállította:
Zemplénné Papp Éva
tudományos titkár