E M L É K E Z T E T Ő
a Kémiai Tudományok Osztálya 2008. április 8-i üléséről
Kibővített ülés

Napirend: sorrend-változtatási javaslat

2. Igazgatói pályázatok véleményezése
Osztályállásfoglalás kialakítása

Az MTA KK Biomolekuláris Kémiai Intézet élére benyújtott igazgatói pályázatokat Medzihradszky Kálmán véleményezte.

A pályázók tudományos és vezetői habitusa

Hajós György 2005. július 1-től igazgatója a Biomolekuláris Kémiai Intézetnek, megbízása ebben az évben jár le, s annak újabb, most már ötesztendős meghosszabbítására pályázik. Nyilvánvaló, hogy rendelkezik mindazokkal a tudományos érdemekkel, sőt, azzal a gyakorlattal is, mely ennek az állásnak betöltéséhez szükséges.

Kardos Júlia közel 10 esztendeje az Intézet osztályvezetője, s így megfelelő hely- és közösségi ismeretekkel rendelkezik. Tudományos érdemei nem maradnak el a korábbi igazgató érdemeitől. A Kémiai Tudomány Doktora, tudományos tanácsadó, habilitált címzetes egyetemi tanár (ELTE), az ELTE Doktori Iskolájának akkreditált témavezetője. Az ő kutatómunkája is hozzájárult ahhoz, hogy az Intézet elnyerte a Center of Excellence in Biomolecular Chemistry kitüntető minősítést.

A Biomolekuláris Kémiai Intézet tudományos programja

Az intézeti tematika meghatározása során Hajós György az évtizedes hagyományokból indul ki, a tervezett feladatokat két megközelítés szerint tárgyalja, az egyik a klasszikus szintetikus szerves kémia, a másik a biológiai orientáltságú kémia. Természetesen hangsúlyozza a két terület egymásra utaltságát, annak megfelelően, hogy az Intézet profilja az elmúlt években jelentősen módosult az utóbbi irányba. A tervezett témaköröket – s így az Intézet tematikus struktúráját – így két csoportba vonja össze: szintetikus és biokémiai jellegű kutatások csoportjába.

Kardos Júlia tematikus csoportosítása más elveket követ, már a fő csoportok elnevezésében is a biológiai hatás (gyógyhatás) a hangsúlyos, bár nála is a szintézis az első főcsoport uralkodó feladatköre. Innen kezdve ő a jelenlegi intézeti osztálystruktúra alapján választja el egymástól a témaköröket, egyben nevesítve a javasolt témák potenciális irányító személyét is. Figyelemreméltó, hogy Hajós Györggyel szemben ő minden témánál megemlíti, hogy igazgatóként milyen témafejlesztéseket ill. kapcsolatteremtési lehetőségeket szorgalmazna. Ezt tarthatom a pályázat konstruktív elemének, de úgy is érzékelhető, hogy a csoportvezetők önállóságát veszélyeztető elképzelés.

Mindkét pályázó tematikus anyagában fellelhető a kétféle koncepció kölcsönös tisztelete, Kardos Júlia is érzi, hogy a klasszikus szerves kémia területén elért eddigi intézeti eredmények és nemzetközi hírnév ennek az iránynak megőrzésére kötelez, Hajós György pedig világosan látja, hogy az utóbbi évek jelentős és eredményes fordulata a biológiai illetve medicinális kutatások felé a jövő záloga lehet.

Személyi és gazdálkodási tervek és elképzelések

Mindkét pályázó az Intézet gazdálkodási nehézségei közt említi meg az anyagi, financiális ellátottságot. Az Akadémia a fenntartási költségek közül kizárólag az alkalmazottak bérét tudja fedezni (a költségvetés kb. fele), minden más igény pályázatokból fedezendő. Ennek ellenére, az Intézet felszerelése, infrastruktúrája, műszerezettsége korszerű és megfelel a nemzetközi színvonalnak, de ennek megtartása a kutatóktól további erőfeszítést, színvonaltartást igényel. Kardos Júlia megemlíti, hogy az épületállomány részleges felújítását, a műszerállomány további korszerűsítését is tervezi.

Mindketten szükségesnek látják a kutatógárda, s főleg a vezetői pozíciókban levők fiatalítását, az igen tekintélyes létszámú PhD-hallgatói állomány megtartását, s a posztdoktori állások számának növelését.

Hajós György a hatékonyság fokozása és költségkímélés céljából az osztályok közti koordinációt és együttműködést fokozná, melyre jó példa a jelenleg működő MediChem projekt.

Szerkezeti átalakítást egyik pályázó sem javasol, sőt, Hajós György meg is állapítja, hogy a jelenlegi osztálystruktúra által biztosított kutatási szerkezet jó, s azon változtatni nem kell. Kérdés, hogy ez a deklarált változatlanság mindkét pályázó elképzeléseinek megfelel-e.

Kardos Júlia pályázatához függelékként még egy angol nyelvű stratégiai tervet is csatolt. Célja ezzel az volt, hogy elképzeléseit nemzetközi fórumok is megismerhessék, s ezáltal támogathassák közösségi anyagi források megszerzésére irányuló törekvését.

Az Osztály, vezetői tapasztalata, tudományos felkészültsége alapján, mind Hajós Györgyöt, mind Kardos Júliát alkalmasnak ítéli meg a Biomolekuláris Kémiai Intézet igazgatói munkakörének betöltésére.


Az MTA KK Szerkezeti Kémiai Intézet élére benyújtott igazgatói pályázatot Joó Ferenc véleményezte.

A pályázó tudományos és vezetői habitusa

Kubinyi Miklós 2005-ben kapott megbízást a 2003-ban létrehozott Szerkezeti Kémiai Intézeti igazgatói teendőinek ellátására. Ez idő alatt az Intézet tudományos teljesítménye kiemelkedő volt és megfelelően alakult a személyi állomány és infrastrukturális ellátottság is. A pályázónak jelentős vezetői gyakorlata van a megelőző időszakról is (1993-1996 között a BME Vegyészmérnök Kar tudományos dékánhelyettese, 1996-2003 között pedig annak dékánja volt).

A Szerkezeti Kémiai Intézet tudományos programja

A több korábbi tudományos terület összevonásával 2003-ban létrejött Intézet eddigi tevékenységében az egyik legfontosabb szempont a megfelelő belső struktúra kialakítása és az így létrejövő egységek együttműködésének optimális kialakítása volt. Érthető, ha a pályázat egyik hangsúlyos eleme ennek a struktúrának a további szükséges alakítása, részben az eddigi eredmények továbbfejlesztésének, részben a még szükséges együttműködési formák, közösen végrehajtandó tudományos projektek megtalálásának céljával. Erre utal a „módszer- vagy probléma-orientált kutatás” kérdés feltevése is, ami rendszerint megkerülhetetlen mindazokon a területeken, ahol modern, nagyműszeres kutatásokat végeznek.
Az Intézet jelenleg is öt Osztályból, azon belül további hét Laboratóriumból áll, melyek tudományos profilja meglehetősen eltérő, bár természetesen mind szerkezeti kémiát művel. Így nem meglepő, hogy a vizsgálandó területek között egyaránt megtaláljuk a kémiai technológiai eljárásokhoz kapcsolódó kvantumkémiai számításokat éppúgy, mint a fotodinámiás terápiához kapcsolódó fotokémiai és fotobiológiai kutatásokat, vagy a lumineszkáló fémkomplexek, az önszerveződő vegyületek, a fluoreszkáló festékek és a folyadékok szerkezetének vizsgálatát. Fontosnak tartom, hogy a Szerkezeti Kémiai Intézet jelentősen megújult infrastruktúráját egyetemi, kutatóintézeti és vállalati együttműködésekben is hasznosítani kívánják. Ide tartozik, hogy az MTA Kémiai Kutatóközpont és a BME által közösen létrehozott és működtetett Lézerspektroszkópiai Laboratórium infrastrukturális fejlesztése is szükségessé válik az igazgatói megbízás időtartama alatt.

Személyi és gazdálkodási tervek és elképzelések

A Szerkezeti Kémiai Intézet eddig viszonylag kevésbé volt eredményes külső források megszerzésében, amin a pályázó a témák megválasztásával és határozott menedzsmenttel változtatni kíván. Erre feltétlenül szükség is van az Intézet gazdasági helyzetének javítása és a műszeres infrastruktúra fenntartása/fejlesztése érdekében. E téren voltak biztató eredmények az elmúlt három évben is, ezt intenzív munkával tovább lehet javítani.
A humán erőforrás terén a leglényegesebb változások az előző igazgatói ciklusban megtörténtek, most elsősorban a nyugdíjba menők kellő szintű pótlása és a finomabb belső szerkezeti változások megkívánta személyi változtatások elvégzése a feladat.
Fontos jellemzője az Intézetnek, hogy kutatói intezív részt vállalnak az egyetemi oktatásban és PhD képzésben, ennek fenntartását a pályázó továbbra is fontosnak tartja.

Az Osztály vezetői tapasztalatai, tudományos felkészültsége, a Szerkezeti Kémiai Intézet igazgatójaként eddig végzett munkája alapján Kubinyi Miklóst alkalmasnak ítéli meg az igazgatói munkakör betöltésére.
 
 

1. Az MTA Doktora cím iránti kérelmek
Az Osztály eljárása
Osztályállásfoglalás kialakítása

Korányi Tamás „A finomító hidrogénezés katalizátorainak aktiválása” címmel nyújtotta be értekezését. Doktori habitusát Bartók Mihály és Orbán Miklós véleményezte.

Az Osztály megállapítja, hogy a kérelmező tudományos eredményei, publikációs és tudományos közéleti tevékenysége alapján alkalmas arra, hogy értekezését az MTA Doktora cím elnyerése céljából eljárásra bocsássák.

Javaslat a bírálókra
  Varga Károly, a kémiai tudomány doktora
  Erdőhelyi András, az MTA doktora
  Tungler Antal, a kémiai tudomány doktora
tartalék: Rédey Ákos, a kémiai tudomány doktora
             Kiss János, a kémiai tudomány doktora

Javaslat a bíráló bizottságra
 Elnök:  Solymosi Frigyes, az  MTA rendes tagja
 tartalék elnök: Kiricsi Irme, a kémiai tudomány doktora
 Titkár:  Notheisz Ferenc, a kémiai tudomány doktora
 tartalék titkár:  Hannus István, az MTA doktora
Tagok:  Fejes Pál, a kémiai tudomány doktora
    Békássy Sándor, az MTA doktora
    Petró József, a kémiai tudomány doktora
    Kalló Dénes, a kémiai tudomány doktora
    maradó bírálók

Kotschy András „Fémorganikus reagensek és katalizátorok alkalmazása heterociklusos vegyületek szintézisében” címmel nyújtotta be értekezését. Doktori habitusát  Náray-Szabó Gábor és Töke László véleményezte.

Az Osztály megállapítja, hogy a kérelmező tudományos eredményei, publikációs és tudományos közéleti tevékenysége alapján alkalmas arra, hogy értekezését az MTA Doktora cím elnyerése céljából eljárásra bocsássák.

Javaslat a bírálókra
 Simig Gyula, a kémiai tudomány doktora
 Hermecz István, a kémiai tudomány doktora
 Kollár László, a kémiai tudomány doktora
tartalék:  Bitter István, a kémiai tudomány doktora
 Fülöp Ferenc, az MTA levelező tagja

Javaslat a bíráló bizottságra
Elnök: Tőke László, az MTA rendes tagja
tartalék elnök:  Antus Sándor, az MTA levelező tagja
Titkár:  Skodáné Földes Rita, az MTA doktora
tartalék tittkár: Szakonyi Zsolt PhD
Tagok:  Fülöp Ferenc, az MTA levelező tagja
     Huszthy Péter, a kémiai tudomány doktora
     Kalaus György, a kémiai tudomány doktora
     Schneider Gyula, a kémiai tudomány doktora
     Patonay Tamás, az MTA doktora
     maradó bíráló(k)
 

3. Tájékoztatás az osztályelnök- és osztályelnök-helyettes választást előkészítő bizottság munkájáról
Az előkészítő bizottságnak, az akadémikusok és a doktorképviselők körében végzett közvélemény kutatásának eredményét  Görög Sándor ismertette.

4. Egyebek

• Tájékoztatás hangzott el az elnökség márc. 25-i üléséről.
• Tájékoztatás hangzott el a tv. előkészítő bizottság munkájáról.
• Osztályülés a VEAB-ban 2008. okt. 16-án.
• Magyar Tudomány Ünnep - osztályprogramra javaslat május 15-re.
• 2009. évi Széchenyi-díjra javaslat: máj 15-re
 
 
 

  Medzihradszky Kálmán
osztályelnök
Összeállította:
Zemplénné Papp Éva
tudományos titkár