E M L É K E Z T E T Ő a Kémiai Tudományok Osztálya 2008. február 19-i üléséről

Felolvasó ülés:

Bányai István, az MTA doktora: Kis molekulák a nagy molekulák vizsgálatában: NMR diffuziometria és porozimetria
címmel megtartotta előadását.

Az NMR-spektroszkópia a nagy (kolloid) méretű molekulák, elsősorban a biomolekulák szerkezetvizsgálatában ma már az első számú módszer. Előnye, hogy a vizsgálatok oldatban elvégezhetők, azaz abban az állapotban, ahogyan ezek a molekulák léteznek, és a hatásukat kifejtik. Az NMR előnye a bonyolult biomolekulák vizsgálatában két sajátságra vezethető vissza: az egyik a viszonylag lassú relaxáció, a másik a jelek között könnyen létrehozható korreláció. Ezek együttesen lehetővé teszik kötéstávolságok, térbeli távolságok és ebből a másodlagos és harmadlagos struktúra meghatározását.[1] Ezek az előnyök a nagy molekulák másik nagy csoportjának a homopolimereknek (makromolekulás kolloidok)  a vizsgálatában kevéssé élvezhetők, mert az NMR spektrum jelben szegénnyé válik, a jelek egymáshoz közel vannak és a finomszerkezetük is eltűnik a szimmetrikus szerkezet valamint a gyors relaxáció miatt.

Az előadásban nem ionos micellák, a PAMAM (poli-amido-amin) dendrimerek (mag héj polimerek és származékaik) és egynemű proteinek (poly gamma-glutaminsav és származékai) vizsgálatánál mutatom be azt a koncepciót, amellyel az NMR értékes információt adhat az említett hátrányok mellett is. Az oldatfázisú kolloidok létezésének feltétele a közeggel, az oldószerrel való kölcsönhatás. A víz, mint oldószer esetében a vízmolekulák mozgása (cserefolyamatai) a kolloid és tömbfázis között, valamint a tömbfázisban önmagában, a dinamikus NMR-spektroszkópia és az NMR-diffúziometria segítségével követhetők.[2] Példákat mutatok be arra, hogyan határozható meg a nem ionos tenzidekből képződött micellák hidratációja, és a makromolekulák oldatbeli víztartalma. Más kis méretű részecskék, pl. a foszfát ionok ³¹P NMR mérésével a specifikus és nem specifikus kölcsönhatások vizsgálhatók a kisméretű ion és a makromolekulák között.

Érdekes gyakorlati alkalmazása az NMR-nek a szilárd anyagok porozitásának, azaz pórusméretének, alakjának és méreteloszlásának meghatározása. Erre korábban a ¹²⁹Xe NMR-t ma már inkább az NMR-porozimetriának nevezett módszert alkalmazzák. A módszer elve, hogy ¹H NMR-spektroszkópiával meghatározható egy pórusos rendszerben a folyékony és a szilárd víz (egyéb oldószer) aránya. Mivel az olvadáspont függ a pórusmérettől ezért az így meghatározható, jellemezhető. [3]
 

1. NMR studies of structure and function of biological macromolecules. Nobel Lecture, December 8, 2002, Stockholm by Kurt Wüttrich,
Eidgenössische Technische Hochschule Zürich, Switzerland, and The Scripps Research Institute, La Jolla, CA 92037, USA.
2. Diffusion NMR Spectroscopy in Supramolecular and Combinatorial Chemistry: An Old Parameter—New Insights by Yoram Cohen,* Liat Avram, and Limor Frish, Angew. Chem. Int. Ed. 2005, 44, 520 – 554
3. Curvature-dependent metastability of the solid phase and the freezing-melting hysteresis in pores by O.V. Petrov and I. Furó,
Phys. Rev. E73 011608 2006
 

Kibővített ülés:

1. Közgyűlés által választott bizottságokba tagok jelölése
Osztályállásfoglalás kialakítása

AKT

Asz. 55.§

(1) Az AKT az akadémiai intézetek és a támogatott kutatóhelyek működésének irányítása körébe tartozó feladatait a tudományos kutatással és értékeléssel összefüggő kérdésekben a tudományos osztályokkal, a gazdálkodással és a vagyonnal kapcsolatos kérdésekben pedig a Felügyelő Bizottsággal és a Vagyonkezelő Kuratóriummal együttműködve látja el.

(2) Az AKT tevékenységéhez szükséges szolgáltatásokat a titkársági szervezet biztosítja.

(3) Az AKT a tevékenységéért a közgyűlésnek felel, tevékenységéről évente beszámol a közgyűlésnek.

(2) Az AKT legfeljebb 30 tagból áll. A tagokat fele-fele arányban a közgyűlés, illetve az akadémiai kutatóintézetek, kutatóhelyek delegálják. A küldöttek megválasztásának módját, az AKT működését és eljárási rendjét az Alapszabály határozza meg. Az AKT összetételében biztosítani kell a tudományterületek arányos képviseletét.

Doktori Tanács
Asz. 36.§

Az Akadémia Doktori Tanácsának 25 tagja van. A tanács tagjává az Akadémia rendes tagja, levelező tagja vagy a Magyar Tudományos Akadémia doktora címmel vagy az Akadémiai Törvény 28.§-a alapján azzal egyenértékűnek minősített tudományos fokozattal rendelkező köztestületi tag választható. A tanácsnak minden tudományos osztály részéről legalább két tagja van. A három év eltelte után legfeljebb egy alkalommal a tag újraválasztható.

Tudományetikai Bizottság

Asz. 39.§

(1) A Tudományetikai Bizottságnak huszonkét tagja van. Taggá a köztestület tagja választható.

Ü.91. A Tudományetikai Bizottság tagjai közül tizenegyet az Akadémia rendes vagy levelező tagjai közül, tizenegyet pedig a köztestület nem-akadémikus tagjai közül kell megválasztani.

Az Osztály a közgyűlés által választott bizottságokba a következő személyi javaslatokat továbbítja a Jelölő Bizottságnak:

Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsa (a titkos szavazás eredménye alapján kialakult sorrendben):
Blaskó Gábor r. t.
Pukánszky Béla l. t.
Tőke László r. t.

Doktori Tanács:
Lendvay György, az MTA dr.
Hollósi Miklós r. t.
Póttagok: Zrínyi Miklós l. t.
Keglevich György, a kém. tud. dr.

Tudományetikai Bizottság:
Farkas József r. t.
Gáspár Vilmos, a kém. t. dr.
 

2. A Bizottságok beszámolója a 2007. évi működésükről
Előterjesztők: a Bizottságok elnökei
Osztályállásfoglalás kialakítása

A 2007. márc. 20-i osztályülés határozata:
Az Osztály megállapítja, hogy a bizottságok és munkabizottságaik általában jól ellátják feladatukat. A beszámolókból azonban az is kiderült, hogy a bizottsági hálózat működésében van még javítanivaló. Szervezési gond lehet pl. a mögött, hogy egyes előadás-sorozatok látogatottsága az utóbbi években-hónapokban csökken, s van olyan bizottság, ahol felül kell vizsgálni annak interdiszciplináris hatáskörét. Az érintett bizottsági elnököket az Osztály felkérte, hogy szakterületükön hozzák meg a működésük megjavításához jónak vélt döntéseket, s azok eredményéről egy későbbi osztályülésen számoljanak be.

• Analitikai Kémiai Bizottság - Tóth Klára
• Anyagtudományi és Technológiai Komplex Bizottság - Zsuga Miklós
• Élelmiszertudományi Komplex Bizottság: Farkas József
• Fizikai-kémiai és Szervetlen Kémiai Bizottság - Dékány Imre
• Műszaki Kémiai Komplex Bizottság - Szépvölgyi János
• Radiokémiai Bizottság - Wojnárovits László
• Szerves és Biomolekuláris Kémiai Bizottság - Tőke László
A Környezetkémiai Bizottság beszámolója az elnök Záray Gyula kimentése miatt elmaradt.
Hozzászóltak: Hargittai István, Sohár Pál, Szántay Csaba, Tétényi Pál, Kálmán Alajos, Hollósi Miklós.

Az Osztály a beszámolókat jóváhagyólag tudomásul vette.

3. Egyebek

• Az MTA törvényt előkészítő bizottság munkájáról készített írásos beszámolót Pálinkás Gábor és Tétényi Pál szóban kiegészítették.
Hozzászóltak: Markó László, Náray-Szabó Gábor, Hargittai István, Blaskó Gábor, Vértes Attila, Hollósi Miklós, Sohár Pál, Hannus István, Bartók Mihály

• Szántay Csaba, a Jelölő Bizottság elnöke tájékoztatott a bizottság munkájáról. A közeljövőben még egy ülést tart a bizottság.
Hozzászóltak: Náray-Szabó Gábor, Blaskó Gábor

• Dékány Imre. a Fizikai-kémiai és Szervetlen Kémiai Bizottság elnöke ismertette a Polányi Mihály-díj Kuratórium döntését a 2007. évi díjak odaítéléséről:
Polányi Mihály fődíj: Simándi László
Polányi Mihály díj: Kukovecz Ákos
A díjak átadására 2008. március 11-én kerül sor.

• Szabó Zoltán, az MTA r. t. születésének 100. évfordulója alkalmából a Szegedi Tudományegyetem Szervetlen Kémiai Tanszék június 6-án emlékülést rendez az SZTE-n.
Hozzászóltak: Blaskó Gábor, Vértes Attila, Hollósi Miklós.
 
 

 

  Medzihradszky Kálmán
Osztályelnök

Összeállította:
Zemplénné Papp Éva
Tudományos titkár

---