E M L É K E Z T E T Ő a Kémiai Tudományok Osztálya 2006. október 17-én, a Sanofi-Aventis Chinoin Rt.-be kihelyezett üléséről

Nyilvános ülés

Orosz Jenő: Üdvözlés és Chinoin film bemutatása
Hermecz István: A Sanofi-Aventis rövid története
Juhász Hedvig: A megújuló Chinoin
Aszódi József: A Chinoin felfedező kutatásai a Sanofi-Aventis K+F-ben
Hermecz István: A Chinoin preklinikai fejlesztése a Sanofi-Aventis K+F-ben
B. Kovács Attila: A Chinoin klinikai kutatása a Sanofi-Aventis K+F-ben

Az Osztály nevében Medzihradszky Kálmán köszönetet mondott a meghívásért és az informatív előadásokért.

Kibővített ülés

Napirend:

Sohár Pál: Kémikusok az 1956-os forradalomban címmel megtartotta megemlékezését.

Az Osztály a megemlékezést honlapján közzéteszi, keresi a nyomtatásban való megjelentetés lehetőségét.

1. Az MTA Doktora cím iránti kérelem
Az Osztály eljárása nyilvános védés után
Czugler Mátyás nyilvános védéséről Hargittai István, a Bíráló Bizottság elnöke tájékoztatott.

Czugler Mátyás – a bíráló bizottság által is elismert – új tudományos eredményeinek értéke és tudományos munkásságának színvonala megfelel az MTA Doktorával szemben támasztott követelményeknek, ezért az Osztály javasolja az MTA Doktora cím odaítélését.

2. Szempontrendszer az MTA doktora habitus megítéléséhez
Osztályállásfoglalás kialakítása
Bérces Tibor az írásos anyaghoz szóbeli kiegészítést fűzött.
Hozzászólt: Bazsa György, Pálinkás Gábor, Sohár Pál, Orbán Miklós, Náray-Szabó Gábor, Hollósi Miklós, Hargittai István, Wojnárovits László, Bérces Tibor, Kálmán Alajos, Vértes Attila, Joó Ferenc, Gáspár Vilmos, Görög Sándor, Pukánszky Béla.

Az Osztály az előterjesztést 5. szempontjának 0-6 pontra módosításával fogadta el. (I. sz. Melléklet)

3. Javaslat a természettudományos-műszaki műveltség erősítése érdekében. Osztályállásfoglalás kialakítása
Bazsa György az írásos előterjesztéshez nem kívánt kiegészítést fűzni.
Hozzászólt: Markó László, Orbán Miklós, Lempert Károly

Az Osztály az előterjesztést minimális módosítással támogatja (II. sz. Melléklet). Véleményét eljuttatja az FTT elnökének.

4. Egyebek

· MTA reform – A közgyűlés elé kerülő Reform Bizottsági anyagot az Elnökség okt. 17-i ülésén vitatta meg.

· Révész Piroska és Hódi Klára nyilvános védésének bíráló bizottságába további tagokként az Osztály Hideg Kálmánt, Mátyus Pétert, Tósaki Árpádot, valamint tartalék titkárként Török Ilonát javasolja.

· A 2007. évi májusi közgyűléshez kacsolódó osztályülés tematikájára a javaslattételi határidő: 2006. nov. 6.

· A 2007. évi különmeghívási javaslat beküldési határideje: 2006. nov. 6.

· A 2006. évi Zemplén Géza- és Novicardin-díj javaslatokat Blaskó Gábor, a Szerves és Biomolekuláris Kémiai Bizottság titkára ismertette:
Zemplén Géza-fődíj:  Huszthy Péter
                     -díj:  Uray Katalin
Novicardin-díj:  Patonay Tamás

Az Osztály a tájékoztatást jóváhagyólag tudomásul vette.

· A 2006. évi Varga József-díj javaslatok odaítéléséről történt döntést Markó László, a Tudományos Tanács elnöke ismertette, melyeket az Osztály jóváhagyott.
Varga József Díj és Érem:   nem kerül kiosztásra
Műszaki Alkotói Díj:    Purzsa Tamás
Egyetemi Díj  (BME):   Schindler József
                         (PE):    Abonyi János

Az Osztály a tájékoztatást jóváhagyólag tudomásul vette.

· Wojnárovits László, a „Hevesy György-díj a nukleáris biztonságért” Kuratóriumának elnöke bejelentette, hogy a díj I. kategóriájában Varga Kálmán, a II-ban (ifjúsági díj) Horváth Kristóf Csaba munkásságát ismerték el.

· Vértes Attila, a Wigner Jenő-díj Kuratóriumának tagja bejelentette, hogy a 2006. évi Wigner Jenő-díjat Veres Árpádnak ítélték oda.

· Az Osztály egyhangúlag javasolja Yuan-Tseh Lee Nobel-díjas taiwani tudós az MTA tiszteleti tagjává történő ajánlását.
Hozzászólt: Hargittai István, Pálinkás Gábor, Sohár Pál.
 
 

Medzihradszky Kálmán
 Osztályelnök

Összeállította:

Zemplénné Papp Éva
tudományos titkár

---

I. sz. Melléklet

Szempontrendszer a habitus megítéléséhez

(1)A javasolt szempontrendszer nem helyettesíti az évekkel ezelőtt bevezetett, Orbán Miklós által kidolgozott kérdőívet, amelyet a doktor jelöltek kitöltenek. Ez az osztály számára igen hasznosnak bizonyult és használata a továbbiakban is feltétlenül indokolt. A javasolt szempontrendszer is ebből a kérdőívből nyert információkra épül, és a habitusvizsgálat legfőbb elemeinek tömör összefoglalását kívánja adni az előterjesztők, a KDTB és a Kémiai Osztály tagjai munkájának megkönnyítése céljából.

(2) A szempontrendszer kidolgozásának igénye abból a felismerésből fakadt, hogy a KDTB (és nyilván más minősítéssel foglalkozó szervek is) a pályázók habitusát az eddigieknél reálisabban és színvonalasabban akkor tudná értékelni ha a jelöltek tudományos munkáját és teljesítményét sokoldalúbban minősítenék. Ugyanis az akadémia doktora címre pályázóktól elvárható, hogy ne csak egy területen, hanem a fontosnak tartott valamennyi területen teljesítsen egy ésszerűen megkövetelhető szinten. Mivel a szempontrendszer kidolgozásának egyik célja az, hogy segítse az előterjesztőket munkájukban, ezért feltétlenül kívánatos, hogy az el?terjesztők a doktori címre pályázókat a szempontrendszer minden egyes szempontja szerint minősítsék.
 

Szempontrendszer

1. Publikációs tevékenység
(SCI közlemények-, könyvek-, könyvfejezetek száma, frakcionált dolgozatszám, levelező-, illetve egyszerzős közlemény, hatástényezők.)
2. Publikációk hatása
(Idézetszám, frakcionált idézettség, szövegkörnyezeti hivatkozások.)
3. Alkalmasság önálló kutatási/alkotói tevékenységre
(Kutatási témavezetés, pályázati témák vezetése, alkotó oktatási tevékenység kifejtése, részvétel nemzetközi kutatási projektben, vendégkutatói/vendégoktatói felkérés, meghatározó szerep szabadalomban/műszaki fejlesztésben.)
4. Tudományos közéleti tevékenység
(Részvétel kutatói utánpótlás nevelésben, tudományos nemzetközi és hazai fórumokon betöltött tisztség, bírálati tevékenység, tudományos kitüntetések, kutatási ösztöndíjak, konferenciaszervezés.)
5 Összbenyomás a pályázó habitusáról
(Az előterjesztő illetve bizottsági tag összbenyomása a pályázó tudományos tevékenységéről illetve habitusáról.)

(4) Javasolt értékelési ponthatárok:
1. szempont: 0-5 pont
2. szempont: 0-5 pont
3. szempont: 0-5 pont
4. szempont: 0-2 pont
5. szempont: 0-6 pont
(A szempontok szerinti értékelés összesített maximális pontszáma: 23)
 

II. sz. Melléklet

Javaslat a természettudományos-műszaki műveltség erősítése érdekében

A felsőoktatási felvételi eljárás szabályozásáról készülő kormányrendelet tervezete 2008-tól áttérést javasol a mai 120 + 24 = 144 pontos rendszerről a 400 + 100 = 500 pontos rendszerre.
Az új pontozási rendszer lényege: maximálisan 200 tanulmányi pont szerezhető a középiskolai év végi és az érettségi jegyek alapján, ugyancsak maximálisan 200 érettségi pont szerezhető az érettségi teljesítmények révén (már nem az 1–5 érdemjegyskála, hanem közvetlenül a százalékos teljesítmény szerint) és maximum 100 többletpont érhető el (számítható be) a már most is ismert utakon (emelt színtű érettségi, nyelvvizsga, sport, hátrányos helyzet stb.).
A tervezet szerint a 200 tanulmányi pont továbbra is 5 tantárgy: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, egy idegen nyelv (nemzetiségi nyelv) és egy szabadon választott tantárgy két utolsó tanévvégi jegyének megduplázott összegéből (egyszerűsítve 10 év végi érdemjegy összege kétszerezéséből) továbbá az érettségi százalékos eredményéből szerezhető.
A javaslat ezzel fenntartja, s ezzel nyilván hosszú évekre bebetonozná azt a jelenlegi állapotot, hogy a természettudományos-műszaki tárgyak egyre kisebb súlyt képviselnek, ez a műveltség egyre csökkenő jelentőséggel bír a felnövekvő magyar ifjúság képzésében. Lassan úgy nőnek fel generációk a tudás társadalmának remélt épülése közben, hogy elkerülhetik a komoly súllyal bíró tanulási és jelentős következményekkel járó számonkérési formákat e téren. Ami nem számít a felsőoktatásba kerülés szempontjából, az a tanulók, következésképpen az iskolák értékrendjében is „könnyűnek találtatik”. Közismert, hogy az Európai Unió milyen mértékben szorgalmazza és támogatja a természettudományos-műszaki képzés és műveltség erősítését a világméretekben folyó gazdasági verseny európai sikere érdekében is.
Az új rendszer – alapelveinek megbontása nélkül – lehetőséget ad a természettudományos képzés súlyának feltétlenül szükséges és aktuális emelésére a következő formában (ami mellett természetesen más megoldások is lehetségesek):
A 200 tanulmányi pont felét ne öt tantárgy 10 év végi érdemjegye összegének megkétszerezésével, hanem több (maximum tíz) tantárgy 20 érdemjegye összegéből lehessen elérni.
· 8 érdemjegy legyen a jelenlegi 4 kötelezően beszámítandó tárgy 2-2 év végi jegye,
· 6 év végi érdemjegy beszámítása legyen kötelező 3 szabadon választott természettudományos tárgy 2-2 év végi jegyéből (biológia, fizika, földrajz, kémia vagy informatika) és
· 6 év végi érdemjegy legyen beszámítható 3 teljesen szabadon választott (legalább két éven át tanult és évvégén osztályozott) tárgyból.
Elképzelhető, hogy ez az utóbbi 6 érdemjegy az előbbi tárgyakból a jelentkező által választott 3 tantárgy érdemjegyeinek megkétszerezésével is megszerezhető. Bár ma a középiskolákban 11-13 tantárgyból szereznek év végi jegyeket a tanulók, tehát nem lenne akadálya 10 különböző tantárgy jegyeit kötelezően beszámítani, de közismerten sokan vannak, akiknek több tantárgy „nem fekszik”, (ám attól még választott szakmájukban majd kiemelkedhetnek) és őket nem volna szerencsés hátrányos helyzetbe hozni.

* A javaslat arra készteti a felsőoktatásba készülőket (és a középiskolákat), hogy érdemben foglalkozzanak a természettudományos tárgyak tanulásával, illetve tanításával is.
* A javaslat nem sért érdekeket, nem más tárgyak és nem más műveltség rovására kíván terjeszkedni, kifejezetten konstruktív megközelítést jelent.
* A javaslat egyértelműen pozitív oktatási és társadalmi hatással bír: megvalósításának sem elvi, sem gyakorlati akadálya nincs; többletigényt, plusz költséget nem jelent.
 
 

---