E M L É K E Z T E T Õ
a Kémiai Tudományok Osztálya 2004. október 19-i ülésérõl
Hollósi Miklós, az MTA rendes tagja: Barangolások
a kiralitás birodalmában
és
Antus Sándor, az MTA levelezõ tagja: Az oxigén-heterocikusokhoz
kapcsolódó kutatásaim négy évtizede
címmel megtartották székfoglalójukat.
Kibõvített ülés
Görög Sándor köszöntötte Vértes
Attilát 70. születésnapja (okt. 10.) alkalmából,
gratulált Szántay Csabának a Mindentudás Egyetemén
tartott nagysikerû elõadásához, köszönetet
mondott szervezõknek és a résztvevõknek az
okt. 11-i és 12-i rendezvények sikeréért.
N a p i r e n d :
0. Hargittai István tájékoztatást adott a 2005. évi fizikai (David J. Gross, H. David Politzer, és Frank Wilczek), kémiai (Aaron Ciechanover, Avram Hershko, and Irwin Rose ) és orvosi (Richard Axel és Linda B. Buck) Nobel-díjasok munkásságáról és bejelentette, hogy a kémiai Nobel-díjasok közül Avram Hershko és Aaron Ciechanover május elején Budapestre látogat.
1. Nagy Európai Kutatási Eszközök: csatlakozás
lehetõségei és költségei c. anyag véleményezése
Osztályállásfoglalás kialakítása
Márta Ferenc, az ad hoc bizottság elnöke az írásban
megkapott állásfoglalás tervezethez nem kívánt
szóbeli kiegészítést fûzni.
Hozzászóltak: Hargittai István, Bartók
Mihály, Schay Zoltán
Az Osztály a mellékelt állásfoglalást fogadta el és eljuttatja az MTA fõtitkárának.
2. Az Osztály ügyrendjének módosítása
Osztályállásfoglalás kialakítása
Lipták András, az ad hoc bizottság elnöke
felhívta a figyelmet arra, hogy a javasolt ügyrendi változtatások,
az évek során bekövetkezett változásokat,
kialakult szokásokat kívánta rögzíteni,
ezért csak a módosítási javaslatok megvitatása
szükséges.
Hozzászóltak: Sohár Pál, Márta Ferenc,
Náray-Szabó Gábor, Tétényi Pál,
Bazsa György, Markó László, Bérces Tibor,
Wojnárovits László, Hargittai István, Medzihradszky
Kálmán, Lempert Károly, Schay Zoltán, Hollósi
Miklós
Az akadémikusok szavaztak a közgyûlési doktorokat
érintõ kérdésekrõl, az írásban
megküldött módosítási javaslatokról.
Szavazás az írásban küldött módosító
javaslatokról:
Náray-Szabó Gábor: az akadémikusválasztás
kivételével mindenben legyen szavazati joga a doktor képviselõknek
A jelenlegi Asz ezt nem teszi lehetõvé, ezért
az Osztály 13 igen, 14 nem szavazatarány mellett, a javaslatot
nem támogatta, azzal az indokolással, hogy a doktor képviselõk
szerepét, helyét az Osztályokon egységesen
kellene rendezni. Felhatalmazza az osztályelnököt, hogy
ez ügyben forduljon az MTA elnökségéhez.
Beck Mihály: az osztályüléshez rendkívüli
esetek kivételével mindig kapcsolódik tudományos
elõadás.
Az Osztály a javaslattal egyetértett.
Szavazás az ad hoc bizottság OÜr 5 § (8) javaslatáról
Az Osztály a módosítást 23 igen 2 nem, 2
tartózkodás mellett elfogadta.
Megjegyzés: az Asz eseti szavazati jogot nem definiál.
3. 2005. évi elõzetes könyv- és folyóirat
kiadási terv
Osztályállásfoglalás kialakítása
Hozzászólt: Hargittai István
Könyvek: | |||
Szerzõ | A mû címe | Kiadó | Támogatás (eFt) |
Dr. Hargittai István | Teller Ede tragédiája | Studia Physica Savaria (Szombathely) | 200 |
Könyvsorozatok: | |||
Szerkesztõ | A sorozat címe | Kiadó | Támogatás (eFt) |
Csákvári Béla | A kémia újabb eredményei | Akadémiai Kiadó | 2000 |
Folyóiratok: | |||
Szerkesztõ | A folyóirat címe | Kiadó | Támogatás (eFt) |
Sohár Pál | Magyar Kémiai Folyóirat | Magyar Kémikusok Egyesülete | 1000 |
Holló János | Acta Alimentaria | Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet | 400 |
Staar Gyula | Természet Világa | Magyar Hivatalos Közlönykiadó | 200 |
Összesen: | 3800 |
Vértes Attila írásos elõterjesztését
az Osztály elfogadta. Az Osztály elismerését
fejezte ki és köszönetet mondott Vértes Attilának
lelkiismeretes, minden részletre kiterjedõ figyelemmel végzett
könyvfelelõsi munkájáért.
4. Javaslatok a 2005. évi májusi közgyûléshez
kapcsolódó tudományos osztályülés
tematikájára
Osztályállásfoglalás kialakítása
Tóth Klára javaslata:
Analitikai kémia: kutatás-fejlesztési irányok
és társadalmi kihívások
vagy
Modern analitikai kémiai módszerek a tudományban
és a társadalomban
Az analitikai kémiai módszerek fejlesztését
elsõsorban a társadalomi igények motiválják
és a tudományos és technológiai eredmények,
a fejlesztés lehetõségeit biztosítják.
Az utóbbi évtizedekben az analitikai kémia látványos
fejlõdésének lehettünk a tanúi, melyet
a módszerek teljesítményét jellemzõ
határok kiterjesztése (szelektivitás és érzékenység,
idõ- és térfelbontás növelése)
jellemezett. Az analitikai kémia ma is sokágú, számos
irányban fejlõdik (Az általános fejlesztési
trend az automatizáltság növelése, a miniatürizálás
és a méréstechnikák egyszerûsítése.)
A jövõ analitikai kihívásait tekintve az
egyik legfontosabb irányzat a kapcsolt technikák fejlesztése
és alkalmazása. Ezek a technikák az összetételre
jellemzõ információk mellett az alkotók kémiai
szerkezetére is képesek információt szolgáltatni.
Domináns kiemelt kutatási irány a kémiai és
bioszenzorok fejlesztése és a gyors- és nagy térfelbontású
analitikai technikák fejlesztése, alkalmazása is.
(A hazai analitikai mûhelyek tevékenysége követi
a nemzetközi irányokat.)
A fentiek tükrében az alábbi témák
bemutatására szeretnék javaslatot tenni:
Atomspektroszkópia (ICP- MS) és lehetõségei
a környezettudományban;
Korszerû elválasztás-technikai módszerek
(HPLC- MS, CE-MS) a gyógyszerkutatásban és a klinikai
analitikában;
Biológiai szenzorok (Bioszenzorok) az élettudományokban;
Kémiai folyamatok analitikai nyomon követése
Analitikai módszerek a kémiai és biológiai
fegyverek elleni védekezésben.
Az Osztály az elõterjesztett javaslatot elfogadta, és felkérte Tóth Klárát a konkrét program (elõadók, elõadások címe) összeállítására.
5. Egyebek
· MTA doktora cím iránti kérelem
Az Osztály eljárása nyilvános védés
után
Pasinszki Tibor védésérõl Mink János
a Bíráló Bizottság elnöke írásban,
Hargittai István szóban tájékoztatatott.
Hozzászóltak: Medzihradszky Kálmán, Bérces
Tibor, Sohár Pál, Hollósi Miklós, Wojnárovits
László
Pasinszki Tibor - a bíráló bizottság által
is elismert – új tudományos eredményeinek értéke
és tudományos munkásságának színvonala
megfelel az MTA Doktorával szemben támasztott követelményeknek,
ezért az Osztály javasolja az MTA Doktora cím odaítélését.
· Az MTA doktora címre benyújtott pályázatok
esetében az idegen nyelv(eke)n meghatározása, melyen
az eljárás lefolytatható
Osztályállásfoglalás kialakítása
Hozzászóltak: Fonyó Zsolt, Hargittai István, Pukánszky Béla, Tõke László, Inczédy János, Medzihradszky Kálmán, Sohár Pál, Hollósi Miklós
Az MTA doktora címre benyújtott pályázatok
esetében az idegen nyelv az angol az, amelyen az eljárás
lefolytatható.
Megjegyzés: magyar állampolgárok esetében
általában magyar. Ettõl eltérés akkor
lehetséges, ha az Osztály elõzetesen indokoltnak tarja
és elfogadja az angol nyelv használatát.
· Farkas József felhívta a figyelmet arra, hogy jövõ évtõl a BME Országos Mûszaki Információs Központ és Könyvtár Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ) finanszírozási okokból megszûnhet.
· Osztály különmeghívott vendégére javaslat h. i.: 2004 nov. 8.
· Az Osztály 2005. évi nemzetközi részvételõ
hazai rendezvényei: támogatási kérelmek h.
i.: 2004. nov. 8.
A Kémiai Tudományok Osztályának véleménye
„ A magyar kutatók által használni kívánt nagy európai kutatási infrastruktúrák, a csatlakozás lehetõségei és költségei” címû javaslatról.
A Kémiai Osztály tapasztalatai is alátámasztják
a Javaslat ama megállapítását, hogy a napjainkban
folyó kutatási tevékenységhez szükséges
nagyobb teljesítményû mûszerek beszerzését
az egyes kutatóhelyek rendelkezésére álló
pénzügyi keretek nem teszik lehetõvé, a nagy
kísérleti berendezések (ITER, ESRF, XFEL, …) létrehozásának
és üzemeltetésének költségei pedig
meghaladják az országok többségének –
köztük hazánk – lehetõségét.
Ezért a Kémiai Osztály is döntõ fontosságúnak
tartja az EU ama elhatározását, amelynek alapján
anyagilag is támogatja az összeurópai (nemzetközi)
nagy kutatási infrastruktúrák létrehozását
és használatának elõsegítését,
továbbá biztosítja azt, hogy az EU valamennyi kutatója
számára hozzáférhetõek legyenek az EU
egyes országaiban lévõ ún. nemzeti nagyberendezések
is.
A Kémiai Osztály helyesnek tartja, hogy az MTA Fõtitkára
valamennyi tudományos osztály képviselõjébõl
létrehozott egy bizottságot annak megvizsgálására,
hogy melyek azok a hazai kutatások, amelyek megfelelõ színvonalú
mûvelése szükségessé teszi valamelyik nemzetközi
nagyberendezéshez való csatlakozást és melyek
azok, amelyeknél a nemzeti nagyberendezések igénybevétele
célszerû és elegendõ.
A Kémiai Osztály véleménye szerint a kémia
területén folyó kutatásokban is várható
a szinkrotonok használatának bõvülése,
beleértve a nagy idõfelbontású (miliszekundum
illetve mikroszekundum tartományú) mérésekhez
szükséges gyors mérõ- és adatfeldolgozó
rendszerek alkalmazását, ezért indokoltnak tarja az
ESRF -hez való hozzáférés lehetõségét
növelni, továbbá a nemzeti szinkrotonok nagyobb mértékû
használatát lehetõvé tenni.
A távlati tervek között az XFEL berendezés
használatának lehetõségét a kémia
területén is célszerû megvizsgálni.
A kémiai kutatások neutron-igényének egy
része az Európai Bizottság által finanszírozott
nemzeti neutron-forrásokból és az ILL nemzetközi
neutronforrásból kielégíthetõ. Ez mellett
a Kémiai Osztály támogatja, és indokoltnak
tartja a Budapesti Kutatóreaktor Neutronforrás javasolt fejlesztését.
Elsõ pillanatra meglepõnek tûnt, hogy az Európai
Molekuláris Biológiai Laboratóriumhoz való
csatlakozás ügye a nagyberendezések igénybevételének
keretében vetõdik fel, de ugyanakkor egy nemzetközi
élvonalban lévõ kutatóbázis tematikai
és metodikai tapasztalatainak megszerzése és hasznosítása
érdekében a csatlakozás indokolt nemcsak a biológia,
hanem pl. a biomolekuláris kémia szempontjából.
Az ESS létrehozása hazánkban, persze nem lenne
kis fegyvertény, és ezzel a szándékkal a Fõtitkár
által felkért bizottság is egyetértett. A megvalósítással
kapcsolatban azonban kétségtelenül felmerülnek
kételyek. Az elõterjesztésben is olvasható
például, hogy több nyugat-európiai ország
is tett megvalósítási javaslatot, mégis a döntést
az ESFRI 2007 utánra halasztotta, mert például Németország,
Franciaország és Anglia más irányú rövidtávú
elkötelezettségei, másrészt nyugat-európai
országokban lévõ államháztartási
problémák miatt nem tudja egyedül biztosítani
a reáháruló, jelentõs kezdõtõkét.
A kérdés csak az, hogy mi tudjuk-e?
Meg kell jegyezni, hogy az említett korábbi EU tagok
számára nem állt volna rendelkezésre az úgynevezett
EU strukturális alap, ami csak az újonnan belépett
tagok számára elérhetõ. És ez a projekt
számára egy speciális esélyt jelent.
AZ ESS létrehozásával kapcsolatban Mezei Ferenc
akadémikus és Rosta László az MTA doktora az
utóbbi idõben összeállítottak egy javaslatot,
amiben a projekt nemzetközi finanszírozási lehetõségeire
is kitértek. Úgy véljük, hogy ennek az anyagnak
pénzügyi vonatkozásait gazdasági szakembereknek
is meg kellene vizsgálniuk. Ha ugyanis nemzetközi tõkébõl
ez a létesítmény magyarországi helyszínnel
megvalósítható lenne, akkor ez hazánk számára,
feltehetõen, tudományos és gazdasági szempontból
egyaránt nagy jelentõséggel bírna.
Magyarországon nemcsak nemzetközi kutatási infrastruktúrát
célszerû létrehozni, hanem az EU országaihoz
hasonlóan nemzetit is, amelyekre a Fõtitkár által
felkért bizottság tett is javaslatokat. Ezek között
szerepel a Nemzeti Szerkezetvizsgálati Laboratórium létrehozására
vonatkozó javaslat, amelyet a Kémiai Osztály szakmai
kompetenciájának megfelelõen is indokoltnak tart megvalósítani.