A magyar vegyipar és kémiatudomány

Vékey Károly: Tandem tömegspektrometria

A tandem tömegspektrometria az egyik legfontosabb modern szerkezetkutatási módszer, magyar nyelvû részletes leírása azonban eddig nem született. A cikkben összefoglaltam a módszer lényegét, a legfontosabb készüléktípusokat, a különbözõ spektrumfajtákat, a jellemzõ fragmentációs folyamatokat és néhány speciális MS-MS módszert. Ionok gerjesztésére szolgáló módszerekkel, valamint a tandem tömegspektrometria gyakorlati alkalmazásaival külön cikkben kívánunk foglalkozni.

Prof. J. Ray Bowen: Vegyészmérnökképzés II. A vegyészmérnökök képzésérõl

A közlemény második része a mérnökképzés általános reformjának az elsõ részben ismertetett következményeire alapozva konkrétan a vegyészmérnökképzés reformjával foglalkozik. Elemzi a vegyészmérnökképzés fõbb problémáit, amelyek alapján a képzés új paradigmájának néhány irodalmi javaslatát ismerteti. Ezek a meglévõ “high tech” iparágak valós problémáinak a már eddig is oktatott tantárgyakba való beépítésére, új tantárgyak bevezetésére, a képzési idõ növelésére irányulnak. Egy másik javaslat szerint fokozni kell az oktatás problémamegoldó jellegét.

Vámos Éva: Adalékok a Magyar Vegyészeti Gyárosok Országos Egyesülete történetéhez

A Magyar Vegyi Gyárosok Országos Egyesületét (VEGYOE) 1904-ben alapították, két évvel a Gyáriparosok Országos Szövetsége (GYOSZ) megalakulása után. Az Egyesületet azért hozták létre, hogy képviselje a vegyipar érdekeit a vámpolitika, a közlekedés, az állami szerzõdések és a szociálpolitika területén. 47 magyar vegyipari vállalat küldte el képviselõjét az Egyesület alakuló ülésére. Az akkor elfogadott alapszabályt 1910-ben módosították, és az 1919-es szünetelés és átszervezés után egészen a II. világháborúig e szerint az alapszabály szerint mûködött az Egyesület. Az Egyesületnek 4-féle tagja volt: rendes tag, alapító tag, tiszteletbeli tag és levelezõ tag. Az Egyesület munkáját szakosztályokban végezte, 25 éves fennállása idején 15 szakosztálya volt. A vizsgált 40 év alatt az Egyesület sokat foglalkozott az iparfejlesztés problémáival, a kereskedelmi szabályozókkal, az állami ellenõrzéssel és az állami tulajdonú gyárak versenyével. Az Egyesület sokat foglalkozott szállítási és vámkérdésekkel és szociálpolitikai és munkáskérdésekkel is, természetesen munkaadói oldalról. Idõrõl idõre részletes értékelést készített a magyar vegyipar fejlõdésérõl. Ilyen és más információkkal megpróbálta befolyásolni az ipar további fejlõdését, a vállalatokat arra ösztönözte, hogy a felesleges verseny helyett megfeleljenek a meglévõ piaci igényeknek. Az Egyesület támogatta a vegyész- és vegyészmérnökképzést.

Az 1904-ben alapított Egyesületnek 1906-tól volt saját folyóirata, a Vegyészeti Lapok, mely 1919-ig jelent meg. A Vegyi Gyárosok Országos Egyesületének története igen sokoldalú. Szerencsére sok adat maradt fenn róla. A II. világháború utáni 4 év történetével külön közlemény fog foglalkozni.

dr. Zolnay Gábor: Az akusztikus emisszió ipari alkalmazása

Az akusztikus emissziós vizsgáló módszer gyakorlati alkalmazása három évtizedes múltra tekint vissza. A szilárd anyagban energia-felszabadulással járó folyamatok során keletkezõ 5 x 104–106 Hz frekvenciájú rezgés mérésével indirekt módon számos technikai feladat oldható meg. Ezek közül az alkalmazása gyakorlatiságát tekintve kiemelkedik a szerkezetek terhelési viselkedésének vizsgálata. Az anyag vagy kötés elõállításából származó, szilárdságot befolyásoló hibák, túlterheléskor keletkezõ anyagkárosodások a szerkezetben kimutathatók. Másik jelentõs alkalmazási terület a folyadékot, gázt tároló berendezések tömörségének vizsgálata.

Balázs Tibor – Nagy Iván: Mérõ, szabályozó és vezérlõ berendezések 

Az “Újdonságok az ACHEMA ‘97-en” címû sorozat koncepciójának megfelelõen a közlemény a megjelölt témakörben néhány jellegzetes és általános érdeklõdésre számottartó készülék szerkezetét, mûködési elvét és alkalmazását ismerteti.

Vissza