Bár a peroxid kifejezés közismert, ma már kevesen tudják, mit jelent a protoxid. Thomas Thomson System of chemistry címû munkájában azt írja, hogy a protoxidban egy elem a lehetõ legkevesebb, a peroxidban a lehetõ legtöbb oxigénnel vegyül:
Amíg nem kínálkozik jobb módszer, ezeket [az oxidokat] úgy különböztetem meg egymástól, hogy az oxid szó elé a görög sorszámnevek elsõ szótagját illesztem. Tehát egy fém protoxidja a fém legkevesebb oxigénnel alkotott vegyületét jelöli vagy azt az elsõ oxidot, amelyet a fém létrehozhat; a deutooxid a második oxid... Ha a fém a lehetõ legtöbb oxigénnel kombinálódott, a keletkezõ vegyületet peroxidnak fogom nevezni, jelezvén, hogy a fém teljesen oxidálódott.1Tehát a kálium-oxidot, K2O-t, kálium-protoxidként tartották számon, a K2O2-t kálium-peroxidként. A protoxid azóta kikopott a használatból, de a hidrogén-peroxidból származó, O–O kötést tartalmazó vegyületeket ma is peroxidoknak nevezik.
Az elsõdleges anyag – a próté hülé – fogalma szintén görög eredetû.
A nedves, száraz, meleg és hideg minõség szerint keletkezett a próté hülébõl a négy elem, a Föld, a Levegõ, a Tûz és a Víz, amely egymással keveredve vagy vegyülve hozta létre a kémikusok vizsgálódásának tárgyait, a különbözõ anyagokat.2Az 1800-as években – fõként Lavoisier és Dalton munkája nyomán – vált általánossá az felfogás, hogy a különbözõ anyagok más-más elemekbõl állnak, és ezeket különbözõ atomok alkotják.
|
| Ernest Rutherford |
 |
| William Prout |
Az organikus anyag az élõlények minden testrészének általános princípiuma ... a proteios primarius után proteinnek nevezhetnénk.3Mulder felismerte, hogy az élõlényeket nem egyetlen, hanem több hasonló anyag alkotja, és ezeket 'protein anyagoknak' nevezte. A kifejezést proteidként fordították angolra. Ez némi zavart okozott, mert németül az összetett fehérjéket nevezték proteideknek. A szakirodalomban ma az egyszerû fehérjék neve protein, az összetetteké – amelyek aminosavakon kívül más vegyületeket is tartalmaznak – proteid.
Az 'elsõdleges anyag' fogalmát elvenítette fel William Prout 1816-ban a protil-elmélet megalkotásakor. Prout szerint az addig felfedezett összes elem és ezek atomjai egy alapvetõ anyag, a 'protil' vegyületei. A protil nem más, mint a hidrogén, a legkönnyebb elem, hiszen Prout úgy vélte, hogy minden relatív atomtömeg egész szám, a hidrogén relatív atomtömegének többszöröse. Ezt a feltevést nevezte Berzelius Prout-féle hipotézisnek. Ma már tudjuk, hogy a világegyetem összes eleme hidrogénatomokból keletkezik a csillagokban magfúzióval, tehát a hidrogén valóban az anyagok elsõdleges eleme. Az atomok tömege fõként a protonokból és a neutronokból származik, s az egyes izotópok relatív tömege közel áll valamely egész számhoz. Az elemek relatív atomtömege elsõsorban az izotópok miatt tér el az egész számoktól. Prout hipotézise merész feltevés volt. Annyira meghaladta korát, hogy nem nyugodhatott szilárd alapokon, de – sok hipotézishez hasonlóan – új gondolatokat, kísérleteket indított el. E. E. Witner 1946-ban felvettte, hogy a tömeg-energia egységét William Prout tiszteletére nevezzék proutnak. Rutherford a hidrogénatom magjára a prouton és a proton nevet javasolta. Végül az elsõdlegesség fogalmára emlékeztetõ proton szót fogadták el.
Irodalom
1. T. Thomson, System of chemistry, 3rd edn.,
Edinburgh, 1807.
2. W.H. Brock, From protyle to proton: William
Prout and the nature of matter 1785–1885, p. vii. Adam Higler: Bristol,
1985.
3. H. Mulder, Bulletin des Sciences Phys. en Néerlande,
1838, 111.
| Vissza | http://www.kfki.hu/chemonet/
http://www.ch.bme.hu/chemonet/ |