A rágógumi


A rágózás nem újkeletû szokás az emberek már századok óta rágják a gumiszerû anyagokat, hogy frissítsék a leheletüket. A masztixot (pisztáciagyantát) az ókori görögök kedvelték, az amerikai indiánok a lucfenyõ gyantáját rágták. Az amerikai esõerdõben termõ szapotilfa tejszerû nedve (a chicle) már az 1860-as évek végén rágógumi alapanyag volt.

A fogorvosok megállapították, hogy a cukormentes rágógumi csökentheti a fogszuvasodás kockázatát. Egy kétéves magyarországi vizsgálat eredménye szerint a cukormentes rágóval "kezelt" iskolásoknak 40 százalékkal kevesebb lyukas foguk volt, mint a többieknek. Minek köszönhetõ a rágógumi hatása?

A fogzománc 95 százalék ásványi kalcium-hidroxi-apatitot [Ca10(PO4)6(OH)2] tartalmaz; a fennmaradó 5 százalék fehérje (kollagén) és víz. A fog akkor lyukad ki, ha a szájban lévõ sav kioldja a zománcból az ásványi anyagot:

Ca10(PO4)6(OH)2 + 8H+ > 10Ca2+ + 6 HPO42 + 2H2O

A fogzománcot megtámadó savak közé tartozik a tejsav (2-hidroxi-propánsav), az ecetsav és a propánsav. Ezek a savak akkor keletkeznek a szájban, ha a baktériumok, például a Streptococcus mutans, lebontják a cukrokat. A baktériumok a többi szénhidrátot is megtámadják és hosszú szénláncú poliszachariddá, glükánná vagy dextránná alakítják át. A glükánok a fehérjékkel olyan anyagot hoznak létre, amelyben a baktériumok megtelepednek. Ez a tapadós anyag lerakódik a fogra.

Evés után a száj pH-ja, amely általában 6,75 körüli érték, gyorsan 4,5 körüli értékre csöken, mert a baktériumok sok savat termelnek. A pH 1520 percig marad ilyen alacsony. A nyálban levõ hidrogén-karbonát-ionok (HCO3) pufferként viselkednek, gátolják a savas kémhatás kialakulását a fog felületén, és a pH 12 óra múlva visszatér az eredeti értékre (1. ábra).

1. ábra. A pH-görbe evés után

A hidrogén-karbonát-ionokon kívül a nyál baktériumölõ anyagokat, például fluoridionokat (F) is tartalmaz. Ezek gátolják a baktériumok cukorbontó és savképzõ hatását. Rágáskor fokozódik a nyálképzõdés. A rágás a nyál összetételét is megváltoztatja: nõ a hidrogén-karbonát koncentráció, emelkedik a pH a nyál könnyebben semlegesíti a savat. A nyálképzõdés erõsödése miatt a kioldódott kalcium- és foszfátionok könnyebben visszakerülhetnek a fogakhoz, és a szuvasodás kezdeti szakaszában a fogzománc helyreállhat.

A vizsgálatokból az is kiderült, hogy a cukormentes rágógumi két édesítõszere, a xilitol (1) és a szorbitol (2) szintén gátolhatja a fogszuvasodást. Ezeket a cukorpótlókat a baktériumok sokkal lassabban bontják le, mint a répacukrot (3), így a savképzõdés is elhúzódik. A xilitol baktériumölõ: csökkenti a szájban levõ Streptococcus mutans baktériumok számát.
 

 

A xilitol (1), a szorbitol (2) és a répacukor (3)

A Brit Fogorvosok Szövetsége azt javasolja, hogy evés után kb. 20 percig rágjunk cukormentes rágót, ha nem áll módunkban fogat mosni, de ez nem pótolhatja a fogápolást, nem ment fel az évenkénti fogorvosi ellenõrzés alól, és így sem ehetünk több süteményt.

Elizabeth Palmer
InfoChem
Education in Chemistry
Vissza http://www.kfki.hu/chemonet/
http://www.ch.bme.hu/chemonet/