Az õserdõ gyógyszerészei

Mi köze a hamburgernek a tudomány fejlõdéséhez? A választ az õserdõ adja meg mert még a McDonald's sem vásárol szívesen azoknak a szarvasmarháknak a húsából, amelyeket a kivágott õserdõk földjén neveltek. Ma már egyre inkább felismerjük, milyen fontos szerepet játszanak az õserdõk például a földi éghajlat szabályozásában (a szén-dioxid elnyelésében), de az is kiderül, hogy az õserdõk növényei nagyon jó szerves kémikusok.

Hol kezdõdött?
Bár sok gyógyszert kémiai úton állítanak elõ vagy módosítanak, számos orvosság természetes eredetû vagy természetes anyagokból készül. Talán meglepõ, hogy a Föld lakóinak 80 százaléka hagyományos gyógyszerekkel kúrálja magát. Az emberek évszázadok óta használják a növényi szereket. A régi indiai és kínai írások több ezer éves növényi orvosságokról is beszámolnak: az egyik kínai uralkodó (Kr. e. 2700 táján) például minden egyes nap másik szert próbált ki, és azért élt, hogy feljegyezhesse tapasztalatait.

Európában a könyvnyomtatás XV. századi feltalálása után kezdték megismerni a növényeket. A XVI.században váltak népszerûvé a botanikus kertek, s ekkor indult meg a növények tudományos vizsgálata. A felfedezõk, például Magellan, új növényekkel tértek vissza, és Linné késõbb rendszerbe foglalta õket. De az igazi változást a kémia XIX. században megindult fejlõdése jelentette.

Alkaloidok
A vegyészek felfedezték a növények hatóanyagait. Ezek egyik csoportjába tartoznak az alkaloidok (nevük azt jelenti "alkáliszerû"). Több ezer alkaloidot ismerünk, és számos vegyület szerkezetét is feltárták már. Az alkaloidra nincs igazán jó definíció, de a vegyészek valószínûleg egyetértenek abban, hogy az alkaloidok bonyolult szerkezetû, nitrogéntartalmú bázisok, fõként a magról szaporodó növényekben fordulnak elõ és befolyásolják az emberi szervezetet.
 
 
A kinin
Ha nem látja a "moleku-
lát", töltse le a Chime-
segédprogramot
Kínafa
Az alkaloidok közé tartozik például a malária ellen használt kinin. Az Andokban honos kínafa kérgébõl 1820-ban vonta ki elõször Pelletier és Caventou (azelõtt a betegeket aprított kéreggel gyógyították). Újabb szer a magas vérnyomás ellen használt ajmalin, amelyet 1947-ben vontak ki a meténg trópusi változatából.

Sajnos nem minden természetes anyag hatása kedvezõ. A XVI. századi felfedezõk arról is beszámoltak, hogy a perui és brazil indiánok a vadászat során növényi méreggel kenik be a nyílhegyeket. Attól függõen, hogy mennyi tubokuráre került a nyílra, az áldozat elkábult vagy kimúlt. A XIX. század során kimutatták, hogy a tubokuráre zavarta az idegi impulzusok továbbítását, és megbénította az izmokat. A szer fõ komponensét, a tubokuranint, 1935-ben állították elõ. Ma izomrelaxánsként használják  a sebészetben.

Miért kedvelik a vegyészek az esõerdõk növényeit?
Az alkaloidok másodlagos anyagcseretermékek, tehát olyan folyamatok révén keletkeznek a növényekben, amelyek nem alapvetõen fontosak a növények fennmaradása szempontjából. Az alkaloidok valószínûleg a rovarok és egyéb állatok elleni védekezésben játszanak szerepet. Az esõerdõben rengeteg faj él; úgy tudjuk, hogy a 10 millióra becsült növény- és állatfaj felének az esõerdõ ad otthont, és ezeknek a fajoknak a 20 százalékát sem tanulmányozták. Tehát számos gyógyszerforrás maradhatott még rejtve.

Néhány jól ismert alkaloid

Alkaloid Növény Hatás
kinin kínafa maláriaellenes
koffein kávé-, teacserje serkentõ, vizelethajtó
kokain kokacserje érzéstelenítõ, narkotikum
morfin mák fájdalomcsillapító, narkotikum
nikotin dohány féregirtó (állatgyógyászatban)

A gyógyszergyárak azért szeretnék a növényekkel "végeztetni" a kémiai szintézist, mert a bonyolult molekulák laboratóriumi elõállítása nagyon drága. De hogyan találják meg a sok ezer növényben a hasznos vegyületeket? A titkok tudói rendszerint távoli vidékek kis törzseiben élnek. A fejlett országok számos szervezete most az õ tudásukra is kíváncsi.

Egy kutatócsoport például az Amazonas vidékén talált egy szerecsendióhoz hasonló növényt, amelynek a nedvével az inidánok a bõrfertõzéseket kezelik. Kiderült, hogy a növényt különbözõ vidékek egymással nem érintkezõ törzsei is ismerik és használják. A kutatók most a növény gombaölõ tulajdonságait vizsgálják.

De a "felfedezés" sokszor nem ilyen egyszerû. Elõfordulhat, hogy bizonyos növényeket együtt kell termeszteni, másokat távol kell tartani. Néha a növényi kivonat gyógyhatású, de komponensei külön-külön hatástalanok. Máskor a kivonatokat kezelésnek kell alávetni a biztonságos felhasználás érdekében amit az európai szemlélõ "rituális" szokásnak tart, talán olyan kémiai folyamaton alapszik, amelynek a gyógyszergyárban is le kell játszódnia, hogy az orvosság a patikába kerülhessen.

Az esõerdõ tele van meglepetéssel. Pusztulásával nemcsak a növényeket és az állatokat veszítjük el, hanem a hagyományos életmód és talán az gyógyítás tudományának egy részét is.
 

Sally Nelson
InfoChem
Education in Chemistry
Molekulaképtár: természetes vegyületek
A teáról, A kávéról
Vissza
http://www.kfki.hu/chemonet/
http://www.ch.bme.hu/chemonet/