A hajfestés õsi mesterség. Az egyiptomiak növényi és állati eredetû anyagokból nyerték ki a színezékeket, például hennából a vöröset, kamillából a sárgát és kosenilbõl, a bíbortetû festõanyagából a bíbort. Az 1920-as években a vegyészek olyan mesterséges hajfestékekkel kezdtek kísérletezni, amelyeket a múlt században textíliák festésére használtak. A II. világháború után a "hajfestõ ipar" gyors fejlõdésnek indult; ma a hajápolási piac legrohamosabban növekvõ ága.
A haj szerkezete
A hajszál külsõ része a pikkelysejt-réteg
(cuticula),
belseje a kéregréteg (cortex). A haj fõként
keratinból áll; ez a fehérje nagy mennyiségû
ciszteint tartalmaz (a cisztein aminosav, képlete: HSCH2–CH(NH2)CO2H).
A ciszteinmolekulák kén–kén kötésekkel
kapcsolódnak egymáshoz és térhálós
szerkezetet alakítanak ki; a keratin ettõl válik erõssé.
A keratinban savas oldalsó csoportokat tartalmazó aminosavak
is vannak – ilyen például az aszpartinsav (HO2CCH2CH(NH2)CO2H).
Ezeknek a komponenseknek a hatására a haj enyhén negatív
töltésû lesz. A hajban víz, zsír, cukor,
melanin (természetes hajfesték), fém és DNS
is kimutatható.
Hajszínezõk
Ezek a festékek csak a festést követõ mosásig
tartanak. A hajat a savas festékmolekulákból képzõdõ
sók (pl. 1.) vékony rétegével vonják
be. A nagy molekulák a sok konjugált (váltakozó)
kettõs kötés miatt színesek. A különbözõ
molekulák keverékébõl sokféle szín
jöhet létre. Mivel ezek a molekulák nagy méretük
miatt nem hatolhatnak át a hajszál külsõ rétegén,
a szál felületén telepszenek meg – a következõ
mosásig.
Féltartós festékek
Ezek a festékek hat–nyolc mosást bírnak ki. Kétféle
módon készülhetnek.
Az Arianor márkanevû családot az 1970-es években
dolgozta ki a Warner Jenkinson cég. Az Arianor-festékek
(pl. 2.) hatása azon alapszik, hogy a negatív töltésû
hajszál és a pozitív töltésú
festékmolekula elektrosztatikusan vonzza egymást. Ezek a
molekulák is túl nagyok ahhoz, hogy behatoljanak a haj belsejébe,
ezért a felületén maradnak, de az elektromos vonzóerõ
miatt hat–nyolc mosásig megtapadnak.
A másik rendszer két különbözõ méretû molekulát használ, például egy olyat, mint a hajszínezõ készítmények (pl. 1.), és egy kisebbet (pl. 3.). Ezeknek a festékeknek a hatása azon alapszik, hogy a hajszál a növekedés során – a mosás, fésülés, szárítás hatására – megrongálódik. A pikkelysejtek meglazulnak, le is hullhatnak, s a haj belseje szabaddá válik. A kisebb molekulák belépnek a haj belsejébe, míg a nagyobbak a felszínén maradnak. A szín tehát tartósabb lesz, mert a kisebb molekulák beékelõdnek a kéregrétegbe.
Tartós festékek
Ezek a festékek csak a hajjal együtt távoznak a
fejrõl. Kis molekulákból állnak, például
fenilén-diaminokból, amino-fenolokból és rezorcinból,
amelyek behatolnak a haj belsejébe. A molekulák nem színesek,
és az elsõ mosásra lesodródnának a hajról.
Hogy ezt megakadályozzák, és "megfessék" õket,
oxidálószert, rendszerint hidrogén-peroxidot (H2O2)
is adnak a készítményhez. A hidrogén-peroxid
a p-fenilén-diamint kinon-diiminné, a p-amino-fenolt
kinon-iminné oxidálja. Ezek a molekulák a hajfesték
többi komponensével színes festékmolekulákat
alkotnak (l. következõ ábra). A keletkezõ
festékmolekulák túl nagyok ahhoz, hogy kijussanak
a kéregrétegbõl, tehát a haj színe megmarad.
Mi van még a festékben?
A boltokban kapható vagy a fodrászatokban használt
festékeknek csak kb. egy százalékát teszik
ki a festékmolekulák. A késztermékben lehet
még alkohol (a haj nedvesítésére, mert a víz
nem hatol át tökéletesen a hajat borító
zsíros faggyúrétegen), ammónia (amely a készítmény
pH-ját a festék felvételének legjobban megfelelõ
6–8 körüli értékre állítja be) és
ammónium-oleát (amely pufferként hat, hogy a pH-t
a kívánt értéken tartsa). A festékekhez
hajkondicionálót, habosítót, konzerválószert
és illatanyagokat is adnak.
Újabb festékek
A Warner Jankinson most természetes hajfestékekkel kísérletezik.
A zöld, sárga és rózsaszín hajszínezõkhöz
klorofillt, fûszereket és kosenilt használnak fel.
Az Arianor-család féltartós festékeinek választékát
"õrült színekkel" – égõvörössel,
többféle zölddel és világító
kékkel – gazdagítják. A hajfestékek színét
a divat diktálja, és ma minden divatos.
Vissza | http://www.kfki.hu/chemonet/
http://www.ch.bme.hu/chemonet/ |