Az urániumfém felhasználható lenne a nemzetközi monetáris rendszer alapjául, helyettesítve az aranyat és az ezüstöt, amelyek hagyományosan a világ valuta-standardjának szerepét töltik be. Az atombomlás az urán tömegének legalábbis egy részét közvetlenül energiává tudja alakítani, s az energia, azaz a munkavégzõképesség a gazdasági érték sokkal logikusabb alapjának tûnik, mint a nemesfémek bármely adottsága. Az urán keménysége és könnyû oxidálhatósága kizárja, hogy pénzérméket készítsenek belõle. A hasadóanyagok nemzetközi ellenõrzésére vonatkozó javaslatok azonban elvezethetnek egy nemzetközi papírpénz létrejöttéhez, amelynek hátterében a központilag ellenõrzött urániumfém áll.

A kémikusok végre eljutottak a "legrakoncátlanabb" elem, a fluor megszelidítéséhez. Az elsõ közönséges fluor alapú mûanyag egy tetrafluor-etilén polimer -- egy áttetszõ, viaszfehér anyag, amely 250 ^oC-ig stabil. A Teflonnak elnevezett anyag kiváló kémiai ellenállóképességgel rendelkezik. Magas ára azonban behatárolja felhasználhatóságát. Elektromos készülékekben való alkalmazásán túlmenõen kézenfekvõnek látszik vegyipari felhasználása is tömítések, illetve kémiailag ellenálló csövek céljára.

A közelmúltban olyan "szemeket" mutattak be, amelyek meglátják az emberi test melegét a sötétben, hajókat tudnak lokalizálni az éjszakában, és hõsugárzásuk alapján megtalálják a gyárak kéményeit, s ezért jelentõs alkalmazásra találhatnak az iparban. Ezek a berendezések a "fekete fényt" tükrök segítségével termisztoroknak nevezett apró eszközökre fókuszálják, amelyek szokatlan elektromos hõérzékenységgel rendelkeznek, és érzékelni tudnak akár egymilliomod foknyi hõmérsékletváltozást is. A termisztorok egy félvezetõnek nevezett anyagcsoportból épülnek fel, amelyek azért igen érdekesek, mert a hõmérséklet-változásra elektromosan éppen fordítva reagálnak, mint a normális vezetõk, ugyanis a hõmérséklet emelkedésével ellenállásuk gyorsan csökken.

Az Egyesült Államok Szabadalmi Hivatala kész szabadalmat adni gyógyszerekre, bár még nyitott kérdés a hivatásos etikusok elõtt, vajon egy orvos szabadalmaztathat-e egy gyógyszert? A szintetikus medicínák -- melyeket a kémiai folyamatok segítségével állítanak elõ, igen gyakran a kõszénkátrány származékai -- betörnek a természetes gyógynövény alapú gyógyszerek közé, s lehetséges, hogy számos szabadalmaztatható gyógyhatású vegyületet fognak feltalálni, helyettesítendõ a kinint, s az egyéb növényi alkaloidokat és kivonatokat.

Van olyan vélekedés, mely szerint a magnézium végül is helyettesíteni fogja a vasat a legfontosabb konstrukciós nyersanyag szerepében. Így lehetséges, hogy az emberiség következõ korszakát "magnézium-kornak" fogják nevezni. A magnézium az egyetlen olyan "alap" elem, melynek készletei kimeríthetetlenek: a tengervíz egyetlen köbmérfölje 9,2 milliárd font magnéziumot tartalmaz, magnézium-klorid formájában. Ez a legkönnyebb a szerkezeti fémek közül, s meg kell említeni, hogy a magnézium "tûzveszélyessége" csak akkor jelentkezik, ha finom porral, illetve olvadt fémmel dolgozunk. Nem valószínû azonban, hogy a magnézium váljék a következô évszázadokban az elsõ számú nyersanyaggá; ehhez az kellene, hogy versenytársai -- a vas és acél, az alumínium, a szerkezeti mûanyagok -- készletei kimerüljenek, és áruk magasba szökjön.

Olyan bonyolult tudományos problémák megoldására, melyeknél az eddig ismert módszerek csõdöt mondtak, egy új elektronikus robot, az ún. Eniac -- Elektronikus Numerikus Integrátor és Komputer -- megalkotását jelentették be a Hadügyminisztériumban. A gép 1000-szer gyorsabban számol a leggyorsabb általános célú számológépnél, és órák alatt old meg olyan problémákat, melyek leküzdése mechanikus számológéppel éveket vett volna igénybe. A harminc tonnás berendezés, amely csaknem 18 000 elektroncsövet tartalmaz, egy 30 X 50 láb méretû termet foglal el.

Vissza