A Nobel-díj centenáriuma

Az MTA Kémiai Tudományok Osztálya 2001. szeptember 20-án elõadóülésen emlékezett meg a Nobel-díj száz évérõl. Anders Bárány, a Fizikai Nobel-díj Bizottság titkára, a Nobel Múzeum kurátora (a Nobel-díjas Bárány Róbert unokája) a Nobel-rendszerrõl, Palló Gábor a Nobel-preferenciákról, Beck Mihály a magyar Nobel-díjasokról, Fülöp Márta a Nobel-versenyrõl beszélt, Hargittai István „Mert sokan vannak a meghívottak, de kevesen a választottak” címmel tartott elõadást.

Bárány professzor – igen udvariasan – megemlékezett a Nobel-díj és a kémikusok kapcsolatáról. A Nobel-végrendelet végrehajtásának elindításában két vegyész, Ragnar Sohlman és Rudolf Liujequist is fontos szerepet játszott. A Nobel-rendszer kidolgozásában részt vett a náluk sokkal híresebb Svante Arrhenius: õ javasolta, hogy a díjazandókra a külföldi tudósoktól is kérjenek javaslatot. (Õ szintén a külföldi jelölések nyomán kapott 1903-ban Nobel-díjat.)

1974-tõl engedélyezik, hogy az ötven évvel korábbi nevezések nyilvánosságra kerüljenek. Az eddig ismert adatokból kiderül például, hogy néha egyetlen javaslat is elég a Nobel-díjhoz (így kapott Marie Curie kémiai Nobel-díjat), néha hosszú évekig  jelölnek valakit, mégis más kapja meg az elismerést. Einsteint 1908 óta jelölték Nobel-díjra a relativitáselmélet kidolgozásáért, de csak az 1921-es díjat kapta meg a fényelektromos hatás értelmezéséért. A tudományos Nobel-díj odaítélését általában nem vitatják, bár ismert számos személyiség (például Mengyelejev, Salk, Sabin, Lise Meitner), akinek "járt volna", és néha olyanokat is említenek, akiknél méltóbbat is találhattak volna.
 
 

Anders Bárány Fülöp Márta Beck Mihály

Eddig összesen 719 Nobel-díjat, tudományos munkáért 515 Nobel-díjat osztottak ki. (Az idén az új Nobel-díjas tudósok nevét október 8 és 10 között jelentik be.) Az 515 díjon 29 állam tudósai osztoznak. A díjazottak túlnyomó többsége amerikai, de minden földrészrõl van nyertes. Ha a díjazott tudósok származását nézzük, a legnagyobb "Nobel-importõr" az Amerikai Egyesült Államok, a "Nobel-exportõrök" között Magyarország a negyedik helyen áll. A díjat a legtöbb tudós 40–70 éves korában nyeri el. Eddig  Sir William Bragg volt a legfiatalabb díjazott: 25 éves korában kapta meg az elismerést. A két legidõsebb kitüntetett a 87 éves Peyton Rous és Karl von Frisch, mindketten orvosi Nobel-díjat kaptak. Az összes díjazott között mindössze 30 nõ szerepel.

Ajánló:
Hargittai István: Út a Nobel-díjhoz
Beck Mihály: A Nobel-díj és a magyar Nobel-díjasok


Kémiai Osztály
Teázó
http://www.kfki.hu/chemonet/
http://www.chemonet.hu/